cim
védett terület veszély

Szilváskő, felhagyott bazaltkőfejtők, Salgótarján-Rónabánya, Karancs-Medves

Geológia: A Rónabányától DK-re fekvő Szilváskő-csoport oldalán (Kis- és Nagy Szilváskő, Bagókő) három kis és egy nagyobb kőbányában pliocén korú bazaltot, tufát, piroklasztitot bányásztak, mely miocén korú homokos-agyagos üledékekre, vékony riolittufára és 4-5 méter vastag szénrétegekre és újabb törmelékes üledékre települt. Kb. egy időben, a 19. század második felében kezdődött a szén- és bazaltbányászat, az első kőbányát a Bagó-kő oldalán 1878-ban nyitották. Mára minden bányászat megszűnt, a Szilváskő teljes területe védett és geológiai tanösvény nyílt, mely a Geopark része. A kitörések 2 szakaszban zajlottak, elsőként lapillis ártufa, majd lávabazalt került a felszínre. A tanösvényen indulva az első bánya a bazalt mellett a fekűben a megsült homokkövet is feltárja, a homokkőre a bazalt eleinte vízszintes, majd függőleges oszlopokban telepedett. A 2.kőfejtő oszlopos, ívben hajlított lemezes bazaltot tár fel, a 3. kőfejtő likacsos, szétmálló bazaltot, míg az utolsó, a legnagyobb kőfejtőben 30 méter magas, oszlopos elválású tömör bazalt található. Az ásványok (elsősorban amfibólok, piroxének, földpátok) ún. mega- (azaz több cm-t is elérő)kristályokban jelennek meg fenokristályként a tufában, fenn-nőve alig. A többi nógrádi bazaltkőfejtő gazdag hólyagüreges zeolitos-karbonátos ásványtársulása majdnem teljesen hiányzik, csak a 3. kőfejtőben kevés piszkosszürke kabazitra leltünk. A tufa szolgálja az endogén (üledékes) zárványokat is. Említendő, hogy a szénbányászatnak következtében széles függőleges repedés alakult ki a bazaltban, mely látványos szurdokot, konzekvencia-barlangokat hozott létre, ezekből 30-at tártak fel. A bazalttufa egyes helyeken annyira magnetitdús, hogy eltéríti a kompasztűt.

Leírás: A Szilváskői tanösvény megközelíthető Salgótarján-Rónabánya felől a főútról DDK-re tartva. Aszfaltút visz egy a K-i oldalon lévő parkolóhoz, ami inkább a sípályát szolgálja ki, jobb, ha a gépkocsit Rónabányán hagyjuk és a sárga, majd a sárga háromszög jelzésű turistautat követve végigjárjuk a tanösvényt. A teljes terület védett, de sok a törmelék az úton, az út szélén, a feltárások alatt, ebben nézegethetünk, ásás és kalapálás nélkül is.

Típus: felhagyott kőfejtő

Lelőhelyfotók:
nincs kép
Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
amfibolok 2 akár több cm-t is elérő fekete, zöldesfekete megakristályok
anortoklász 1 több cm-t is elérő szürke megakristályok
apatit csoport 0 sárga, ill. fehér 1-3 mm-es oszlopos kristályok
augit (piroxének) 2 fekete, akár több cm-t is elérő megakristályok
kabazit csoport 1 1-2 mm-es fehér, szürke kristályok
kaersutit (amfibolok) 0 sötétzöld, fekete, 1-10 mm-es fenokristályok
kvarc 1 1-2 mm-es szürke kristályok, szemcsék zárványokban
kvarc (kalcedon) 1 vékony szürkés-fehér kérgek repedések mentén
magnetit (spinell csoport) 1 mm alatt fémes-fekete kristályokból álló halmazok, sűrű hintések, helyenként kőzetalkotó
mangánoxidok 1 fekete dendritek, foltok
olivin csoport 0 elsősorban forsteritből álló sárgás-zöldes szemcsék, 1 cm-t is elérő fenokristályok, nem túl gyakori
vasoxidok 0 be nem vizsgált barna, vörösös-barna, fekete vasas foltok, kérgek

© Nagy Mónika 2009-2017