cim
védett terület engedélyköteles veszély

Pálvölgyi kőfejtő, Budapest II. kerület, Pilis és Budai-hegység

Geológia: A 4,7 hektáros területen fekvő, 2-szintes kőfejtő elsősorban a kiterjedt, eddig feltárt 29 km hosszú cseppkő-barlangrendszere miatt már 1944 óta országos védettséget élvez, évente több ezer látogatója van. Eocén korú nummuliteszes, diszkociklinás mészkövet és bryozoás márgát tár fel, látványos, esővíz és hidrotermák által kicsiszolt, majd ásványkiválásokkal kibélelt hasadékokkal. Bár nagyon erősen benőttek a bánya falai, a fákon át még itt-ott lehet rálátni a gyűrött, szétszabdalt falakra. A bánya hátsó udvara rendezvényekre van fenntartva, nem látogatható, középső részén rönk- és kőfal védi a falakat. Gyűjteni való törmelék nincsen, jó fényviszonyoknál azonban ügyesen lehet fényképezőgéppel "gyűjteni", nemcsak az útmenti, szabadon hozzáférhető falon, hanem a bánya kőzeteiből kirakott terméskőfalakon is, ahol szép kristálygyűjtemények láthatók. Néhány jól megszerkesztett nagy tábla bemutatja a kőfejtő (és barlangrendszer) élővilágát, ásványvilágát, érdemes elolvasni. Talán meg kell említeni, hogy Gyombola Gábor a Pálvölgyi barlang közelében gyenge rézindikációt fedezett fel a 90-es években. Egy 1776-os selmeci bányakönyv szerint bányaművelési jogot kértek és ércmintákat küldtek a Pálvölgyben található érces kibúvásokból (a Hárshegyi előfordulással együtt), de ennek pontos helyét nem lehetett azonosítani.

Leírás: A kőfejtő (és a barlang) megközelíthető a Kolosy térről a Szépvölgybe induló 65-ös busszal (5. megálló). Bár a felső szintekre fel lehet jutni, a falak omladékossága, a védett növény- és állatvilág miatt ezt kerüljük el. Kalapácsot kérem otthon hagyni, csak fényképezőgépet hozzunk! Aki elég fürge, annak ajánlom résztvenni egy vezetett ún. "overallos" barlangtúrán.

Típus: felhagyott kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aragonit 0 Barlangi képződmény, a kőfejtőben csak akkor volt gyűjthető, amikor barlangjáratot nyitottak, többnyire már átalakult kalcittá, fehér tűs kristályokból álló aggregátumok
barit 1 1-20 mm-es sárga, vagy szürke táblás kristályok, barlangi képződmény, sziklafelületen bevonatot képez
gipsz 1 málló markazitból képződött 1-3 mm-es kristályokból álló kérgek, halmazok, ma is megfigyelhető egyes vasoxidos bevonatokon
goethit 0 finoman eloszlott goethit adja a mészkőú jellegzetes séárga színét, foltokban, bevonatokban, markazit és pirit utáni álalakokban jelenik meg, most is látható
hematit 1 vörös porszerű halmazok, a mészkövet, agyagot vörösre festi, pirit és markazit utáni álalakokat képez, most is látható
kalcit 3 színtelen, fehér, szürke, sárga 1-20 mm-es szkalenoéderek, romboéderek, borsóköves bevonatok, cseppkövek - még most is látható a támfalakon, bányafalakon, szín- és formagazdagságuk a barlangban figyelhető meg a legjobban
malachit 2 halványzöld porszerű bevonatok kalciton, már nem észleltem
mangánoxidok 2 fekete foltok, dendritek, kérgek, a kalcitot szürkére festi
markazit 0 ezüstös hintések, 1-5 mm-es kristályok, már csak álalakokban észleltem
pirit 0 aranyszínű hintések, 1-5 mm-es kristályok, már csak álalakokban észleltem
vasoxidok 3 be nem vizsgált sárga, barna, vörös, fekete vasas foltok, halmazok, kérgek, mindenütt megjelennek

© Nagy Mónika 2009-2017