cim

Darnó-hegy gerince, érces telérek, Sirok, Mátra

Geológia: A Darnó-hegy gerincét, a Nyírjes-tó felett egészen a Mély-völgy völgyfőig két hosszú, ÉNy-ról DK-re húzódó kvarcos-kalcitos telér húzódik, helyenként figyelemre méltó rézércesedéssel (elsősorban kalkopirit és rézkarbonátok). Ezek a telérek többféle kőzetet vágnak át, a triász korú diabázban az ércesedés a legjelentősebb, de a hegy gerincén találkozhatunk miocén korú riolittufával és radiolarittal is. A diabázban epidotos-szerpentinites-kalcitos fészkek jelennek meg, melyek szintén tartalmazhatnak ércásványokat. Az ércesedést - ellentétben a Darnó-hegy aljával (lásd: Hosszú-völgy)- itt csak fúrásokkal kutatták meg, kutatás közben műre való rézpalára bukkanva. Az ásványok a kvarcos-kalcitos telérekhez és a klf. diabáz-radiolarit-változathoz kötődnek, helyenként a kontaktpalában kovás vasércesedés figyelhető meg. A Darnó-hegy kőzettani jellegzetessége a peperites (mésziszap-zárványos) metabazalt.

Leírás: A telérvonulatot a legjobban elérjük a szajlai Mély-völgyből (a kőfejtőnél indul, de nincs út!)a Darnó-hegy csúcsára felkapaszkodva, ami ugyan igen erős emelkedő, de útközben rengeteg érdekes kőzettörmelékre bukkanhatunk a vízmosásokban, végül a völgyfőnél egyenesen átvágjuk a K-i telért, majd a gerincén végig futó telér mentén leereszkedhetünk a Hosszú-völgyi radiolarit-kőfejtőhöz (Hosszú-bérc), vagy a Fehér-kő-bércet körüljáró erdészeti úton a gyűjtői körökben jól ismert Hosszú-völgy-i vízmosáshoz, mindkét útvonal keresztezi a Ny-i telért. A hegyen lévő két nyiladék kb. követi a telérek irányát, a Kifagyott-orom és az I. nyiladék kereszteződésénél a telérkibúvás az útbevágásban látható. A teljes út hossza kb. 7 km, de a nagy szintkülönbségek miatt nagyon megterhelő, csak jó erőben lévő gyűjtőknek ajánlott.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aktinolit (amfibolok) 1 Tűs-sugaras sötét zöldes-barna halmazok metabazaltban lévő szerpentinites zárványok szélén, gyakran benőttek a bazaltba
albit (plagioklászok) 1 A kvarcos telérekben durvakristályos tömegek, ritkábban 5 mm-t elérő kristályok
amfibolok 1 A sárgás-fehér riolittufában 1 mm körüli, gyakran csak töredékes fekete kristályok
ankerit (dolomit csoport) 0 barna szemcsék a kalcedonnal bélelt hólyagüregekben
apatit csoport 1 Metabazalt karbonátos-kovás fészkeiben mikroszkopikus, sárgás-barnás oszlopos kristálykák
azurit 2 Bomló kalkopirit mentén 0,5-1 mm-es élénk kék kristályok, porszerű bevonatok, kvarcos és kalcitos telérekben, metabazalt repedéseiben
covellin 1 Kék bevonatok kalkopiriten
epidot (epidot csoport) 3 Uralkodó szilikátásvány, sárgás-zöld 1-3 mm-es kristályok, bevonatok, metabazaltban meg nem határozott szerpentin-ásványokkal több cm-es fészkeket és ereket alkot, kalcitos-kvarcos telérekben egyaránt megjelenik, kalcitból kisavazva élénk zöld klorittal, hegyikristályokkal szép kristályhalmazokat képez.
galenit 1  
goethit 1 Sárgás-barna, sötét barna foltok, erek, tűs kiválások a kontaktpalában (kovás vasérc)
hematit 1 Sötétvörös porszerű halmazok, a kontaktpalát, radiolaritot vörösre festi, repedéseken, üregekben 0,5-2 mm-es táblás kristályok
ilmenit 0 Fekete, mikroszkopikus szemcsék a metabazalt kalcedonnal bélelt hólyagüregeiben, a titánaugit bomlásából kelektkezett
kalcit 3 Sárgás-fehér pátos tömegek, több cm vastag erek metabazaltban, gyakran vasoxiddal, mangánoxiddal együtt, a kalcittelérekben kőzetalkotó, fenn-nőtt kristályok 5 mm alatt maradnak, gyakran laumontittal szoros összenövésben
kalkopirit 3 aranysárga, 1-2 mm-es kristályok, ezekből összeálló nagyobb aggregátumok, hintések metabazaltban, telérkvarcban
klorit csoport 3 A metabazaltot zöldre festő ásvány, sötétzöld kérgeket, foltokat, hólyagüregekben szép, élénk zöld kristálycsoportokat képez
krizokolla (allofán csoport) 3 Kuprit mellett pár mm-es üvegszerű türkizkék, égszínkék bevonatok, kvarcos , kalcitos környezetben
kuprit 3 1 mm alatti kristályok, 1-5 mm-es fémfényű, vörös árnyalatú halmazok, foltok, néha malachit vonja be
kvarc 8 Tömeges, erősen szabdalt telérkvarc, ennek üregeiben általában fehér, ritkán színtelen 1-50 mm-es kristályok, epidottal, prehnittel és ércekkel, vörös radiolaritban, kovapalában kőzetalkotó
kvarc (hegyikristály) 3 A hólyagüreges bazaltban a majdnem mindig kalcittal kiköltött üregekben fordul elő, savazáskor válnak szabaddá az 1-5 mm-es nyúlt oszlopos kristályok
kvarc (kalcedon) 3 Vörös radiolaritban szürkés-kék erek, szürke bevonatok metabazalton
laumontit 1 Fehér, rózsaszín, sárgás szálas tömegek,erek, 1-3 mm-es tűs kristályok, kalcittelerekhez kapcsolódik, helyenként kőzetalkotó, a felszínen kizárólag a hegy K-i oldalán követhető
magnetit (spinell csoport) 0 Fekete, mikroszkopikus szemcsék a metabazalt kalcedonnal bélelt hólyagüregeiben
malachit 3 Élénk zöld porszerű bevonatok bomló kalkopirit mellet, 0,5-2 mm-es tűs, vagy gömbös aggregátumok, kalcitos, kvarc telérekben, metabazalt, kontaktpala és mészkő repedéseiben is megjelenik
mangánoxidok 1 Kovapalán, kalcitos telérekben látványos fekete dendritek
opál 1 epidotos-szerpentines üregekben ritkán megjelenik a tejopál
pirit 2 Metabazalt kloritos, szerpentines fészkei körül hintések, 1-3 mm-es kristályok, ritkán 5 mm-t is meghaladó fenokristályok
piroxének 0 Sötétbarna, fekete fenokristályok, a metabazalt kőzetalkotója, elsősorban augit, titánaugit
prehnit 1 Kvarctelérekben, kvarckristályok között gyakran megjelenő, 1-3 mm-es fehér, sárgás, szürkés táblás kristályok
pumpellyit csoport 2 Szürkés-zöldes, aprókristályos, néha szálas megjelenésű halmazok, az epidotos erek, fészkek nem ritka, de nagyon apró kísérője
szerpentin csoport 1 Meg nem határozott fényes zöldes foltok, fészkek, gyakran epidottal összenőve
tenorit 1 A termésrezet bevonó fekete kérgek - a fényes rezek levegőn megfeketednek, pár hét elteltével már alig láthatók
termésréz 3 A kalcitos telérekben 1-10 mm körüli rézvörös ágas-bogas, igen sérülékeny képződmények
vasoxidok 3 Be nem vizsgált sárgás-barnás, vörös, fekete foltok, kérgek, dendritek bármelyik kőzetben, pirit utáni álalakok

© Nagy Mónika 2009-2017