cim
védett terület engedélyköteles veszély

Gellért-hegy, Budapest XI.ker., Pilis és Budai-hegység

Geológia: Remélhetően nem szentségtörésnek fogják fel a Gellért-hegy lelőhelyként való bemutatását, de nyílt szemmel járva rengeteg geológiai, ásványi érdekességet láthatunk a betonnal le nem fedett sziklákon. A Gellért-hegy főtömegét triász korú szürke ún. fődolomit alkotja, a tektonikus töréseknek köszönhetően azonban eocén korú budai márgát és oligocén korú homokkövet, tardi és kiscelli agyagot is láthatunk (elsősorban a Hegyaljai-úti feltárásokban). A még a keltai oppidum (i.e.4.sz.) épitésekor lebányászott kemény pleisztocén forrásmészkövet viszont már legfeljebb a citadella alatt láthatnánk, de hiányát kárpótolják a süttői forrásmészkőből épült lépcsők és szobrok. Kis szerencsével látványos szarukőrétegekkel is találkozhatunk. A Gellért-hegyben több, csak részben megkutatott barlangrendszer is húzódik, ezek közül a legszebb, kb. 80 méter mélységig feltárt, 2006.decemberében felfedezett kristálybarlang, csodás gipsz-és aragonitkiválásokkal, mely a Bérc-utcai villaépítéskor került napvilágra. A Szt.Iván-barlang nagy termében sziklatemplom épült, de egyéb járatai, melyek egészen a Rudas-fürdőig érnek,le vannak zárva. A Gellért-hegy alatt 1 km hosszú, tehérgépkocsival is járható forrástáró nyilik, ami összeköti a számos, a Gellért-hegy lábánál fakadó hévforrást a Gellért-fürdő, Rudas-fürdő és Rác-fürdő között. Egy további táró köti össze a Sas-hegyet a citadella alatti 3 szintes légvédelmi bunkerrel és sziklaközponttal. Más jelentős földalatti építmény a Gellért-hegy-i fővárosi víztároló.

Leírás: A Gellért-hegy megközelítését ugyan nem kell leírni, de meg kell említeni, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területe, az ország kulturális öröksége. Ebből fakadóan kizárólag fényképezőgéppel gyűjthetünk, kivéve építkezési területeken - talán a Rác-fürdőtől a Citadellához vezető tervezett sikló építésénél akadnak majd újabb gyűjtési lehetőségek.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aragonit 1 Fehér, korallszerű képződmények, a Szabadság-híd budai hídfőjénél lévő kristálybarlangban, valamint a 2006.-ban a Bérc-utcában felfedezett kristálybarlangban észlelték, gipsszel együtt
barit 1 Fehér, sárgás, pár mm-es táblai dolomiton és mészmárgán kerültek elő, általában vasas kérgek mellett
fluorit 0 Halványsárga, max, 8 mm-es kristályai az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, az 1900-as alapozási munkálatoknál kerültek elő, kalcittal és pirittel együtt
gipsz 2 Átlátszó, fehér, sárgás pamacsok, karfiolszerű bevonatok,tűs és csavart aggregátumait a forrásbarlangokban találták, legszebb egyedei a 2006-ban felfedezett kristálybarlangban. Előkerültek házépítéskor a Gellért-hegy lejtőjén sziklába vájt telkeken is
goethit 1 Sárgás-barnás foltok, kérgek, a dolomitot, mészkövet, agyagot sárgás-barnára festi
hematit 1 Vörös, porszerű halmazok, fekete kérgek, a dolomitot, mészkövet vörösre festi
kalcit 5 Fehér, sárgás, barna kérgek, cseppköves halmazok, fehér erek és fenn-nőtt kristályokkal kitöltött üregek, elsősorban az eocén korú mészmárgában, az édesvízi forrásmészkőben minden üreget tölti ki
kvarc 3 A szaruköves breccsa kőzetalkotója, fehér, szürke és barnás lencsékben, cementáló anyagban
mangánoxidok 0 Fekete kérgek, dendritek mészkőben és dolomitban
pirit 0 Az Erzsébet-híd építésekor észlelték fluorittal és kalcittal együtt. Biztosan megtalálható a kiscelli agyag rétegeiben és a felszíni vasas kérgek néha pirit utáni álalakokat mutatnak, így valószínűleg a dolomitban, budai márgában is fellelhető.

© Nagy Mónika 2009-2017