Geológia: Az erősen bontott, részben breccsás szerkezetű miocén korú andezitben, dácitban található hidrotermás bizmut-réz-ólom-cink-ércesedés Magyarországon egyedülálló ásványegyüttest hozott létre, melynek központja a Rózsa-hegyen található. Az ércképződés két szakaszban történt, az első, magasabb hőmérsékleten keletkezett ásványegyüttesre a pirrhotin (Altáró), a második szakaszra az arzenopirit-pirit-bizmut és bizmutin (Alsó-Rózsa) jellemző. Az ércek elsősorban hintetten, ritkábban telérekben jelentek meg, egy-egy hely más és más ásványtársulást mutat, ezért az ásványtáblázatban a jellemzők elé nagy betűvel odaírtam a lelőhelyet is:
R = Alsó-Rózsa-táró
L = Ludmilla-táró
Kizárólag olyan ásványokat soroltam fel - a több mint 100 faj közül - amelyek 10x nagyítóval még láthatók.
A nemesércbányászat Nagybörzsöny (régebben: Deutsch-Pilsen) környékén a 13. században kezdődött, első virágkorát a 15. században, másodikát a 17.-18. században élte át. A 18. században megkezdődött a terület tudományos kutatása is. 1789-ben innen határozták meg egy új elemet, a tellurt. 1930 és 1932, 1953 és 1973 között, végül 1991-ben újabb kutatások történtek, az ipari termelés azonban nem indult meg, a 20 g/t átlagos aranytartalom ellenére.
Leírás: A gyöngyfüzérként felfűzött tárók és meddőhányói Nagybörzsöny községtől keletre, a kék-piros turistajelzésű útról érhetők el. Elhagyjuk a vízművet, hamarosan elérjük a Börzsöny-patak völgyét, melyben gyalog, vagy kocsival kb. 5 km-re találjuk az Altárót.
Az Altáró és a Katalin-forrás előtt, egy romos épületet elhagyva, erdészeti úton a Kovács-patak völgyébe indulunk. Amikor ez szétválik, a patak-menti utat válasszuk, ami majd nehezebben járható ösvénnyé alakul. Az elágazás közelében, a patak mentén régi bányásztelepülés, ércolvasztó romjai láthatók. Ezután több beomlott tárót láthatunk a Rózsa-hegy oldalán, majd balra, a pataktól átvágva egy nagy sárga meddőhányót, a Ludmilla-táróét. Ott a patak túloldalán lévő kivájt padon érdemes kutatni.Tovább gyalogolva a patak jobb ( nekünk, mivel folyásirány ellen megyünk bal) oldalán a Klinger- és Istenáldás-tárók következnek,majd megpillantjuk az Alsó-Rózsa-táró hányóját, mely a múlt század végei kutatások anyagát tartalmazza. Ásványgyűjtők hada és a természetes erózió a hányót erősen kikezdte, de kitartó munkával, némi szerencsével még remek dolgokat lehet találni. A patak alaposan átrendezte a terepet, érces darabok most már a patakhordalékban, jóval a meddőhányó előtt is találhatók. A hányótól felindulva a hegygerinc irányába következik a Felső-Rózsabánya, amely művelt középkori bánya volt. Hányóján az Alsó-Rózsabányához hasonló anyagot találunk arzenopirittel, pirrhotinnal. Ettől még feljebb volt egykor a Legfelső-Rózsa-táró, amelyet egy fúrás tereprendezése során elplaníroztak. Meddője még felismerhető.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| akantit | 5 | Fekete, fél mm körüli oszlopos kristályok a Rózsa-hegy-i ezüst-ércesedésben |
| allofán | 0 | R - Halvány kék, üvegopálszerű bevonatok |
| anatáz | 1 | Két megjelenése ismert, kovás turmalinos üregekben ritkán tintakék táblák és fekete pöttyök. Mérete nem éri el a 0,1mm-t. |
| apatit csoport | 1 | R - fehér, 1-2 mm-es oszlopos kristályok |
| arzénbrackebuschit | 0 | |
| arzeniosziderit | 7 | R - rozsdabarna lemezes, mm alatti aggregátumok |
| arzenopirit | 13 | R - ezüstös, vaskos tömegek, 1-3 mm-es kristályok, kérgek |
| barit | 1 | Egy alkalommal került elő, néhány tized milliméteres kristálya -nagy valószínűséggel barit (Dr Szakáll Sándor szóbeli közlése) |
| bayldonit | 1 | |
| beudantit | 3 | |
| bizmutin | 10 | R - 1-10 mm-es ezüstfehér tűs, léces kristályok |
| bornit | 0 | R - vékony, tarka színű bevonatok kalkopiriten |
| cannizzarit | 3 | Fekete fémes tűk, ill. hajlított léces 0,3-1 mm-es kristályok |
| cannonit | 3 | Termésbizmut és bizmutin üregeiben vésőalakú egykristályok és fehér gömbök. A gömbök szabad szemmel is jól láthatók. Viszonylag ritka. |
| cerusszit | 5 | szépen fejlett 3-4mm nagyságú kristályok galenites ércek mellett |
| copiapit csoport | 1 | |
| cosalit | 7 | lemezes,tűs halmazok és érkitöltések, mint csoportnév cosalit. |
| cronstedtit (szerpentin csoport) | 5 | R - fekete, mm körüli hegyes piramisok |
| devillin | 2 | R - Türkiz-kék, égszín-kék üvegfényű bevonatok,mm alatti kristálykák, ezekből összeálló gömbök málló kalkopirit mellett |
| epsomit | 2 | R - Fehér, porszerű, vagy szálas kristályok málló markazit mellett |
| farmakosziderit (farmakosziderit csoport) | 1 | |
| ferberit | 0 | R - mm alatti fekete szemcsék kvarcban |
| ferrihidrit | 0 | |
| fluorit | 0 | R - mm alatti zöld gömbök |
| foitit (turmalin csoport) | 6 | 1-3 mm-es vékony áttetsző tűk. Magneziofoitittel alkot zónás kristályokat. Régebben drávitnak sejtették. |
| galenit | 5 | R,L - 1-10 mm-es szürke kristályok, erek, fészkek |
| gipsz | 4 | R - 1-50 mm-es színtelen, vagy sárgás-barna, léces, vékony tűs kristályok |
| goethit | 4 | R,L - barna földes tömegek, foltok, kérgek |
| halotrichit | 3 | R,L - színtelen-fehér, néha zöldesfehér hajszerű, csavart szálú tömegek |
| hübnerit | 4 | R - 1-2 mm-es barna, sötét-barna, vésőalakú kristályok |
| ikunolit | 4 | R - fémfényű, ólomszürke 5 - 30 mm-es leveles halmazok |
| jarosit | 1 | R,L - sárga porszerű halmazok, bevonatok |
| jaszczakit | 0 | |
| kalcit | 7 | R,L - fehér, sárgás tömegek, erek, fészkek, 10-50 mm-es fenn-nőtt romboéderek (Ludmilla), leveles halmazok, bevonatok |
| kalkantit | 1 | |
| kalkopirit | 4 | R - 2-4 mm-es aranysárga kristályok, szemcsék |
| kaňkit | 0 | |
| karminit | 4 | Mélyvörös, fél mm alatti tűs kristályokból összeálló aggregátumok, bevonatok a Rózsa-hegyi telérkvarcitban |
| kuprit | 1 | R - mm-es vörös, vagy barnás-fekete, finomszemcsés halmazok, mm alatti kristályok |
| kvarc | 6 | R - vaskos szürkés-fehér tömegek, erek, 1-5 mm-es víztiszta vagy szürkés-fehér kristályok |
| magnetit | 0 | R - 1-2 mm-es fekete oktaéderek piriten |
| magneziofoitit (turmalin csoport) | 1 | 1-3 mm-es vékony áttetsző tűk. Foitittel alkot zónás kristályokat. Régebben drávitnak sejtették. |
| malachit | 5 | R - zöld porszerű halmazok, bevonatok |
| mangánoxidok | 0 | R - fekete kérgek, foltok |
| markazit | 5 | R,L - szürkés-fémes kérgek, fészkek, pár mm-es gömbök |
| melanterit | 2 | R - az esőnek kitett gödörfalakon, tél után vékony zöld, üvegfényű kérgek (nyáron rozenitté váltak) |
| mimetezit | 10 | fehér tűs pamacsok, ritkán zömök hatszöges oszlopok max 1mm-ig |
| mixit | 1 | ritka, fakózöld sugaras halmazok másodlagos ólom- és bizmutásványok társaságában 1-2mm-es méretben. |
| munakatait | 1 | Eddig egyszeri lelet. Kovás üregben a cianotrichithez hasonló nefelejcskék szálas halmazok. |
| pirit | 7 | R,L - 1-3 mm-es kristályok (a Ludmillán ennél nagyobb), erek, fészkek |
| pirrhotin | 4 | R - barna vaskos tömegek, 1-2 mm-es vastagtáblás kristályok |
| plumbojarosit | 1 | Sárgásbarna, narancsbarna áttetsző gömbök, apró kristályok. |
| rozenit | 1 | R,L - fehér porszerű halmazok, bevonatok |
| römerit | 1 | |
| scheelit | 1 | R - barna,szürke 1-2 mm-es szemcsék, idiomorf kristályok |
| segnitit | 2 | Barnás-sárgás-zöldes kristályok néha több mm2-es felületeken más arzenátok társaságában |
| smithsonit | 0 | R- zöldes-fehér 0,5-2 mm-es gömbök |
| szfalerit | 6 | R.L - fekete, sötét-barna, 2-6 mm-es tetraéderek, szemcsék, fészkek |
| sziderit | 6 | R,L - 1-5 mm-es barna, vöröses-barna, világos-barna, néha irizáló romboéderes kristályok |
| szkorodit | 5 | R - almazöld, sárgás-zöldes, fehér bevonatok |
| szomolnokit | 0 | |
| termésarany | 5 | R - mm alatti szemcsék, zárványok arzenopiritben, bizmutinben |
| termésarzén | 1 | fekete 4mm-es lemezszerű bevonat termésbizmuton,ritka |
| termésbizmut | 9 | R - ezüstfehér, halvány rózsaszín szemcsék, 2-5 mm-es erek, leveles halmazok |
| termésezüst | 8 | 2-4 mm közötti dendritek, üregekben ágas-bogas fák |
| terméskén | 3 | R - sárga bevonatok, foltok |
| termésréz | 6 | R - 5-10 mm-es rézvörös, ágas-bogas, dendritszerű kiválások, levegőn megbarnulnak |
| tsumcorit | 0 | |
| voltait | 0 | |
| xenotim-(Y) | 0 |
© Nagy Mónika 2009-2025
