Geológia: A Parádfürdő feletti Fehér-kő ércbányászata 1850-re nyúlik vissza, de mivel az induláskor megnyitott dúsércet tartalmazó telérek gyorsan megszűntek, hamarosan le is állt a termelés. A Fehér-kő legfontosabb bányászati feltárása a Jószomszéd-táró, mely 200 méter magasan, a Fehérkő ÉK-i oldalán 170 méteren keresztül követte az érctestek hosszanti kiterjedését. Elsősorban fakóércet, ezüstben gazdag galenitet és szfaleritet termeltek. A szabálytalan impregnációs övek egy törésvonal mentén sorakoztak. 1852 és 1855 között 2000 mázsa ércet termeltek le. Nem sokkal később a Fehérkő DNy-i oldalán, kb. 280 m magasságban megnyitották az Egyesség-tárót. Ebből néhány cm vastag kvarcteléreket írtak le, a szegélyükön fakóérccel, ami impregnálta a mellékkőzetet is. Valódi termelés nem indult. Mára az Egyesség-táró timsós bányavizet a parádfürdői szanatórium hasznosítja. A Fehér-kő kőzete oligocén korú vulkanizmus terméke, lávapadokból, lepelképződményekből áll, tehát rétegvulkáni felépítésű. Erőteljes hidrotermális lebontáson ment át, kovásodással, kaolinosodással. A kovásodást fakóérc és pirit kíséri, az üregekben, repedésekben fenn-nőtt kvarc, barit jelenik meg. Az ásványgyűjtők szempontjából a Fehér-kő oldalán (elsősorban az Egyesség-táró felett) megjelenő kvarcos-baritos-telérkőzetei érdekesek, melyekben a fakóérc mállástermékei (főleg réz-arzenátok, karbonátok) igen változatos ásványegyüttest hoztak létre.
Leírás: A kórház előtti parkolótól 150-200 méterre, a hegycsúcs felé vezető ösvényen haladva az utolsó timsós medence felett találjuk a kibúvást. A fal nehezen bontható és kissé veszélyes ,de a törmelékben szinte mindig akad valami érdekesség.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| akantit | 0 | |
| anatáz | 1 | halványkék szürkéskék 100 mikron körüli gyémántfényű kristálykák kvarcokon fenn-nőve csillám utáni illitben benn-nőve |
| antimonit | 0 | mm körüli, fényes fekete tűs halmazok kvarcban |
| azurit | 4 | mm körüli kék foltok, ritkábban mm alatti kristályok |
| barit | 10 | cm-t is meghaladó vékony és vastag táblás kristályok, gyakran goethit, jarosit vagy kvarc kérgezi be, az érces telérekben tömegesen is |
| beudantit | 0 | |
| cerusszit | 0 | |
| cinkolivenit | 1 | |
| cirkon | 1 | színtelen halvány rózsaszín 0,1-0,2mm kristálykák |
| cornubit | 1 | |
| dolomit | 5 | |
| galenit | 2 | ólomszürke szemcsék, 1 cm-t is elérő fenokristályok kvarcitban |
| gipsz | 3 | 1-2 mm-es tűs kristályokból álló pázsitok a timsós-medencék falán |
| goethit | 1 | földes barna halmazok, kérgek, foltok |
| illit | 3 | apró gyöngyházfényű (10-20 mikronos) kristályok ill. ezekből összeálló halmazok kérgek , valamint 1-2 milliméteres vajszínű gyöngyházfényű csillám utáni állalakok |
| jarosit | 1 | porszerű sárga bevonatok |
| kalcit | 3 | |
| kalkantit | 2 | |
| kalkopirit | 1 | |
| kvarc | 7 | 1-20 mm-es, fehér, sárgás, vörös, általában vasoxidokkal szennyezett kristályok, jogarkvarcok is |
| kvarc (hegyikristály) | 4 | víztiszta, 1-10 mm-es, zömök, vagy oszlopos kristályok |
| malachit | 0 | élénkzöld porszerű bevonatok, mm alatti tűs halmazok, ritka |
| melanterit | 0 | |
| mimetezit | 2 | |
| olivenit | 0 | |
| oxiplumboroméit | 3 | élénk sárga porszerű halmazok, bevonatok érces foltok mellett |
| philipsbornit | 0 | |
| pirit | 1 | aranyszínű hintések, 1-3 mm-es kristályok, azokból összeálló aggregátumok |
| richelsdorfit | 8 | türkízkék, ill. élénk világos kék gömbös, vagy filmszerű bevonatok málló fakóérc mellett |
| rozenit | 0 | |
| serpierit | 0 | |
| szfalerit | 1 | 1-10 mm-es sötétbarna kristályok |
| sziderit | 0 | mm-es vörösbarna leveles kristályok |
| szkorodit | 3 | világos zöld, sárgás-zöld porszerű hintések, bevonatok kvarcon |
| sztibikonit | 0 | pár mm-es sárga tűkből álló csokrok (antimonit után) |
| tennantit (tennantit csoport) | 3 | 1-5 mm-es fekete szemcsék, halmazok, ritkán fenn-nőtt kristályok |
| tetraedrit (tennantit csoport) | 5 | 1-5 mm-es szemcsék, halmazok, ritkán fenn-nőtt kristályok |
| timsó-(K) | 0 |
© Nagy Mónika 2009-2024
