Geológia: Az úrkúti mangánérc-bánya különböző,a községen belüli meddőhányóin a melyművelésből kikerült anyagot találjuk, a kislődi külfejtésben és a Csárda-hegy mögötti hegyoldalon felszínközeli anyagot. A hányókra jura-korú mangáncsíkos tűzkő, vörös tűzköves mészkő, mészmarga, agyagmárga, karbonátos és oxidos mangánércek, kréta korú mészkő és bauxit, dachsteini triász korú mészkő és eocén nummuliteszes mészkő kerültek. Gyűjtési helyek:
(1) Úrkút, Köves-tábla, ércmosó feletti hányókAz ércelőkészítő mögött nagy hányó képződött, uralkodóan karbonátos mangánérccel, fedőanyaggal.
(2) Úrkút, oxidos meddő, az Úrkút és Szentgál közötti országút mentén, a távvezeték alatti bozótban lévő hányók
(3) Csárda-hegyi őskarszt (az első külfejtés) mögötti, kerítésen kívüli bányafal alatti meddő
(4) Kislődi külfejtés, az Úrkúttól kb. 1,2 km-re lévő rekultivált külfejtés peremén lévő meddőhányó-maradványok
Leírás: Az egyes helyszinek megközelítése:
(1) Az Ajka és Úrkút közötti közútról, Úrkút elött jobbra letérve, a bányaépületek elött a hegyre vezető földúton, majd balra, egy mélybevágású, meredek úton a hegyre (Köves-táblára) kapaszkodva. Az út mentén látható a meddő. A legszebb zöld- és barna csíkos karbonátos mangánérc azonban az útbevágásból, valamint a nagy hányóról gyűjthető! 2024: A Köves-táblára vezető út sorompóval lezárva, belépés tilos tábla. A hányók jelentős részét már évekkel ezelőtt elhordták. Ezeknek megközelítése immáron engedélyhez kötött.
(2) Úrkútról jövet a község végén, bal oldalon, a távvezeték alatti sűrű bozótban
(3) A Csárda-hegy-i őskarszt a község szélén található, ki van táblázva. A kerítés mögött látható bányafal alatt is gyűjtenivaló akad, de az őskarszt csodálatos látványát se hagyjuk ki. Itt elsősorban piroluzitos ércet bányásztak, kézi fejtéssel.
(4) A kislődi külfejtést a községen keresztül, a sporttelep mellett elhaladó földútról közelíthetjük meg, mely végül jobbra, az erdőbe vezet és a rekultivált külfejtés bejáratánál ér végett. A külfejtés előtti téren és a külfejtés peremén még fellelhető némi érces anyag. A 2002-es bakonyi MAMIT-tábor alkalmából innen szenzációs (múzeumi) leletek kerültek elő! Friss hír: 2016-ban leállt az utolsó mélyművelésű ércbányánk - kezdődik a felszámolás.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| ankerit | 0 | a karbonátos mangánérc szemcsés elegyrésze |
| apatit csoport | 2 | főleg karbonáthidroxilapatit-ból álló foszfatitos gumók, ezekben sárgás-barnás kérgek,fonalas aggregátumok, néha fossziliák lenyomatát őrzik, a gumók elérhetik a 20 cm-t is |
| barit | 5 | 0,95-7,45mm enyhén kékes kristályok kalcitos üregekben benn-nőve, illetve kalcitos üregekben fenn-nőve |
| dolomit | 3 | a karbonátos mangánérc szemcsés elegyrésze |
| gipsz | 3 | 1-5 cm-es szürke, néha színtelen kristálycsoportok, ikerkristályok a fedőagyagból |
| goethit | 4 | barna, földes halmazok, gumók, kérgek (lepidokrokittal), foltok, pirit utáni álalakok, a karbonátos érc sötétbarna sávjait színezi, a tűzkövet sárgás-barnára festi |
| hematit | 1 | vörös, porszerű halmazok, a tűzkövet, mészkövet vörösre festi |
| jarosit | 0 | Málló markazit és pirit mellett, sárga, barna porszerű halmazok |
| kalcit | 13 | hófehér, kissé sárgás, vagy mangánokalcit esetén rózsaszín erek, fészkek, gömbök, 1-3 mm-es romboéderek |
| kaolinit | 1 | Tűzkőbreccsában fehér, vagy hematit által vörösre festett agyagos foltok |
| kriptomelán | 3 | Jellegzetes gombök, gumók, és ezekből összeálló képződmények |
| kvarc | 14 | sárgás, mangáncsíkos, vagy vörös vaskos tűzkőtömegek, kovás fák |
| kvarc (füstkvarc) | 2 | szürke, sötétszürke 1-3 mm-es kristályok |
| kvarc (hegyikristály) | 1 | 1-10 mm-es, színtelen zömök kristályok a tűzkő és az oxidos érc üregeiben |
| kvarc (kalcedon) | 5 | szürkés-kékes, gömbös-vesés bevonatok, tűzkőben |
| manganit | 10 | acélszürke, 1-2 mm-es, véső alakú kristályok, az oxidos ércben sötétbarna rostos erek |
| mangánoxidok | 3 | a tömör oxidos érc nagyméretű gumókban, vastag erekben, fészkekben jelenik meg, de általában többféle Mn-oxidot tartalmaz (pl. kriptomelán, romanéchit, litioforit, todorokit, nsutit), melyeket azonban a gyűjtő műszeres vizsgálat nélkül nem tudjuk meghatározni, ezért ide soroltam, mangándendritek |
| markazit | 5 | hintések, 1-2 mm-es kristályok |
| paligorszkit | 0 | világos-barna, bőrszerű halmazok az oxidos ércben |
| pirit | 6 | aranysárga hintések, 1-3 mm-es kristályok |
| piroluzit | 9 | fényes, sötét-szürke erek, az üregekben 1-3 mm-es tűs-sugaras, vagy táblás kristályok, néha manganit utáni álalakok |
| ranciéit | 0 | lilás árnyalatú vékony bevonatok oxidos ércen |
| rodokrozit | 7 | a karbonátos érc fő ásványa, barnás-rózsaszín szemcsék, tűzkőben 1-3 mm-es rózsaszín gömbös bevonatok, kvarcon |
| rozenit | 0 | fehér, szürke porszerű halmazok málló markaziton |
| szeladonit | 6 | porszerű, vagy pikkélyes zöld halmazok, a karbonátos ércet zöldre festi |
| sziderit | 1 | barna, 1-3 mm-es romboéderek |
© Nagy Mónika 2009-2024
