Geológia: A miocén korú andezitben húzódó hidrotermális telérekbe a múlt század 60-as éveiben egy tárót és aknát hajtottak, a meddő a Gedeon-patak oldalára került. A szomszédos Teréz-hegyen az érces (elsősorban antimonitos) telérek felszínre is kerültek, ezeket árkolásokkal bontották meg. Az ércesedés uralkodó ásványa a szfalerit, ehhez a felső szinten antimonit társul. Rendkívül változatos a kvarc megjelenése, hegyikristály, ametiszt, kalcedon formájában gyűjthető, több dm-es példányokban is, ezenkívül gyakoriak a kalcit (papírpát utáni) álalakok. Az egyre kisebb hányón igen érdekes másodlagos ásványtársulás jött létre, ami érdemes, jobban szemügyre venni. A bánya egyes vágataiban a tömegesen megjelenő pirit mállásából gazdag szulfátos ásványtársulás jött létre.
Leírás: A leégett Szlovák Csárdá mellett elhaladva a község főutcájára fordulunk jobbra, aztán az első aszfaltozott mellékutcán balra, ez egyenesen a bányaépület elé visz. Itt kell leparkolni, innen már földút vezet a kb. 120 méterre, a patak partján fekvő sárgás színű hányóhoz. Ezt az utolsó években többször átforgatták, széttolták, mégis egyre kisebb lett. A hányó uralkodó anyaga telérkvarc, az érceket csak sok munkával, türelemmel lehet megtalálni (tehát tulajdonképpen nem egy érces hányó), rekultivációja 2017-ben kezdődött, azóta nem szívesen látják a gyűjtőket.
A mindenütt megjelenő szulfátok (elsősorban a jarosit) ne rontsák el kedvünket, mindig a régi törmelék felületén kapaszkodnak meg, belül a darabok általában még üdék!
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| allofán | 0 | üvegszerű, színtelen bekérgezések |
| alunogén | 0 | |
| antimonit | 6 | 1-4 cm-es szürke oszlopos kristályok, vagy finom tűkből álló halmazok |
| barit | 0 | sárgás-fehér, mm-es táblák, erek |
| cerusszit | 1 | vékony színtelen bevonatok, vagy 1 mm-es oszlopos kristályok, ritka |
| cinkocopiapit (copiapit csoport) | 1 | |
| cinkovoltait | 3 | |
| cinnabarit | 0 | vörös porszerű halmazok, foltok |
| copiapit (copiapit csoport) | 1 | sárga, vagy narancsszínű bevonatok |
| coquimbit | 2 | |
| covellin | 0 | |
| dolomit | 1 | sárgás-fehér 1-2 mm-es romboéderek |
| epsomit | 0 | |
| galenit | 5 | szürke 1-3 cm-es oktaéderek, hexaéderek, zsinorokban apró szemcsék |
| gipsz | 6 | 1-3 mm-es léces, sárgás vagy színtelen kristályok |
| goethit | 0 | barna földes halmazok, erek, foltok, kérgek |
| gunningit | 0 | |
| halotrichit | 3 | színtelen, vagy fehér szálas halmazok |
| hematit | 0 | fekete kérgek, mm körüli fekete táblás kristályok, fészkek, a jáspist vörösre festi ( a jáspis a Gedeon-patakban fordul elő) |
| inezit | 0 | halvány rózsaszín hintések |
| jarosit | 0 | sárga bevonatok, nagyon gyakori a hányón |
| kalcit | 0 | |
| kalkopirit | 0 | 1-3 mm-es aranyszínű kristályok, szemcsék |
| krausit | 2 | |
| kvarc | 28 | tömeges telérkvarc, az üregekben 1-50 mm-es kristályokkal |
| kvarc (achát) | 3 | váltakozó kalcedonszalagok, kvarc, ametiszt üregkitöltésben |
| kvarc (ametiszt) | 9 | akár dm-es lila vaskos, sávos példányok, a kristályok elérhetik az 5 cm-t |
| kvarc (füstkvarc) | 1 | |
| kvarc (hegyikristály) | 5 | a telérkvarcban nagy méretű (akár 10-15 cm-es) geodák, sávos halmazok, a fenn-nőtt kristályok elérhetik az 5 cm-t, kisebb jogárkvarcok is előfordulnak. Sajnos a jarosit gyakran elcsúfítja a darabokat. |
| kvarc (kalcedon) | 3 | szürke, vagy égszínkék gömbös-vesés halmazok, erek, vaskos fészkek, kalcit (papírpát) utáni álalakok |
| malachit | 0 | |
| mangánoxidok | 0 | fekete foltok, kérgek |
| markazit | 2 | szürke gömbök,1-3 mm-es kristályok, kérgek, fészkek, hintések, általában rozenit vonja be |
| melanterit | 6 | zöld, üvegszerű kérgek, cseppköves halmazok, foltok |
| metasztibnit | 1 | vörös színű foltok antimonit mellett (Teréz-hegyen) |
| paligorszkit | 0 | fehér-szürkés szálas-rostos halmazok, ritka |
| pirargirit | 0 | sötétvörös 1-3 mm-es fészkek, 1 mm-es prizmás kristályok |
| pirit | 4 | 1-3 mm-es aranyszínű hexaéderek, hintések |
| polibázit | 0 | fekete, fémes, 1 mm-es táblás kristályok, pirargirittel |
| quenstedtit | 1 | |
| romboklász | 0 | |
| rozenit | 1 | fehér porszerű halmazok |
| römerit | 1 | |
| sénarmontit | 0 | mm-körüli sárga oktaéderek, sztibikonit mellett (Teréz-hegyen) |
| szfalerit | 11 | a telérek uralkodó ércásványa, több generációban képződött, a legnagyobb kristálysok a 4 cm-t is elérik, színe mézsárgától vörös-barnán keresztül sötét-barnáig. Az érces zsinorokban 1-2 mm-es szemcsék. |
| szomolnokit | 0 | |
| sztibikonit | 5 | szálmasárga bevonatok antimoniton, többnyire antimonit utáni álalakok, melyek elérhetik a 6 cm-t is (az utóbbi a Teréz-hegyen). |
| terméskén | 4 | világos-sárga porszerű halmazok, bevonatok a málló szfalerit szegélyén vagy hűlt helyén |
| voltait | 1 | |
| wurtzit | 5 | cm-alatti sötétbarna erek, ritka |
© Nagy Mónika 2009-2025
