cim
engedélyköteles

Mélyszinti ércbánya rekultivált meddőhányói, Recsk, Mátra

Geológia: A recski érctelep mélyszinti kutatása (1000 méterig) 1959-ben indult, a klf. kutatófúrások nyomán 1970-ben kezdték mélyíteni az I-es aknát a Parádfürdő és Recsk község közötti területen, a művelet 1974-ig tartott, a legmélyebb szint elérte a - 1200 métert. A II-es aknát a Fehér-kő mögötti hegyoldalon, kb. 2 km-es távolságban az I-es aknától 1975 és 1981 között építették ki, ez - 1195 métert ért el. A munkálatok során 300-500 m vastag, eocén korúnak tartott, majd újabb kutatási eredmények alapján az oligocénbe sorolt rétegvulkáni andezittakarót, majd triász korú mészkövet, kvarcitot, agyagpalát fúrtak át. Az üledékes kőzetekben dioritporfir kisintrúziókra bukkantak, melyeknek hatására az érintkezési zónában kontakt-metaszomatikus, szkarnos köpeny alakult ki.
A dioritporfirban molibdenit tartalmú porfíros rézérc, a szkarnos köpenyben réz- és polimetallikus (tarka) ércesedés alakult ki, ettől távolabb a tarkaércek a triász üledékben is megjelentek. A felszínhez közel a Lahócáról ismert andezit összletben enargitos-luzonitos-kovás tömzsös ércesedést észleltek.
A beruházás gyors megterülése végett az alulról felfelé haladó művelési sorrend mellett döntöttek.
A mélyművelési bányákra a már gazdaságtalanná vált termelés miatt végül 1999-ben elrendelték a vízelárasztásos szüneteltetést.

Leírás: A két aknához több üzemi hányó tartózott, ezek elsősorban az aknák közvetlen közelében létesültek. Az I. akna hányói a Kincstári-tó déli oldalán, míg a II.akna hányói az akna körüli területen helyezkedtek el. A magas oldottságú bányavizek hatására folyamatosan képződött karbonátos-szulfátos kiválásai külön hányóra kerültek (a gyűjtők körében "aragonitos" hányóként híresült el), ez a Mátraderecskére vezető üzemi út mentén fehérlett jó sokáig.
A mélyszinti nagy hányók rekultivációja 2000-ben kezdődött és 2003 tájékán fejeződött be, mára csak pár négyzetméteres maradványai találhatók az aknák közvetlen szomszédságában. A szivárgó nehézfémtartalmú vizeket betonelemekből készült árkokban vezetik el, a hányókat kicsit kiegyenlítették és vastag földtakaróval borították be, melyen időközben kinőttek a cserjék, fűfélék, fák. Gyűjteni már csak az említett kis lyukakban lehet, de nem érdemes. A rekultivált meddőhányók bontása szigorúan tilos. 2013. évi információ: A jelenleg zajló rekultiváció miatt a bánya egész területére tilos a belépés (nemcsak a behajtás!), az üzemi területet kutyával őrzik.

Típus: meddőhányó

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
allofán 1  
andradit (gránát csoport) 2 barna, sárgás-barna durvaszemcsés tömegek, 1-3 mm-es kristályok, grosszulárral összenőve is
anhidrit 3 fehér, halványkék vagy lila szemcsés, vagy pátos tömegek, üregekben 5-10 mm-es táblás kristályok
antigorit (szerpentin csoport) 2 a szerpentinitek elegyrésze, sárgás-zöldes, szürkésfehér rostos halmazok
antimonit 0 ólomszürke, mm körüli tűs halmazok, ritka
apofillit-(KF) 0 5-25 mm-es, színtelen vékony táblás kristályokból álló halmazok
aragonit 7 fehér, zöld, kék, halvány barna, sárga recens kiválásként, borsókövek, cseppkövek, gömbök, csöves és lemezes aggregátumok, tűs-sugaras halmazok, gyakran gipsszel, néha kalcittal - ezek külön hányóra kerültek (lásd a lelőhelyfotókat)
atacamit 1 zöld színű halmazok, apró kristályok
auripigment 0 mm körüli gömbös-vesés, sárga, narancssárga halmazok
barit 0 2-4 mm-es, színtelen vagy fehér leveles, vagy táblás kristályok
bizmutin 0 mm-es vagy az alatti, szürkés tűk
blödit 1 zöld, kékeszöld színű halmazok
bornit 0 tarka színű mm körüli szemcsék, kristályok, az ún. "tarka érc" egyik elegyrésze
bournonit 0 mm körüli fémfényű, acélszürke ikerkristályok (kerékérc)
brochantit 1  
covellin 0 kék, vagy irizáló mm-es foltok rézszulfidokon
devillin 1 kékes-zöldes bevonatok, leveles halmazok
dickit 0 apró fehér pikkelyekből álló halmazok, kaolinittel
diopszid (piroxének) 0 1-5 mm-es sötétzöld szemcsék, oszlopos kristályok, fészkek, tömegek
dolomit 3 gyöngyházfényű, 1-5 mm-es fehér, színtelen vagy krémszínű romboéderek
dypingit 0 0,5 mm-es táblás sárgás-fehér kristályokból álló 1-3 mm-es halmazok, gömbök
epidot 2 pisztáciazöld, mm körüli kristályokból álló halmazok, fészkek, erek
eriokalkit 1 apró, zöld, kékeszöld színű gömbös halmazok
ferrimolibdit 0 apró sárga kristályok molideniten, igen ritka
ferrohornblende (amfibolok) 0 5-20 mm-es fekete fenokristályok, az eocén korú andezit kőzetalkotója
fluorit 2 Zöld, vagy színtelen, 1-20 mm-es oktaéderek
galenit 0 ólomszürke, fémfényű erek, fészkek, ritkábban 1-5 mm-es hexaéderek
galenobizmutit 1 mm-es vagy az alatti, szürkés tűk
gipsz 4 1-20 mm-es víztiszta, sárga, barna, tűs, léces kristályok, máriaüvegszerű táblás halmazok recens kiválásokban
goethit 0 barna földes halmozok, kérgek, foltok
grosszulár (gránát csoport) 2 sárgás-zöldes, 1-2 mm-es kristályokból, vagy szemcsékből álló fészkek,kérgek, gyakran andradittal együtt
halit (kősó) 7 színtelen, vagy fehér, 1-3 nn-es hexaéderekből álló kérgek, halmazok, 5-10 cm hosszú cseppkövek, recens kiválásként
halotrichit 1 szintelen, vagy sürkés-fehér szálakból álló, 10 cm-t is elérő halmazok
hedenbergit (piroxének) 3 zöldes-fekete, 1-10 mm-es oszlopos kristályokból álló sugaras halmazok
hematit 1 vörös foltok, fekete kérgek, csomók, ritkán 1-2 mm-es fekete táblás kristályok kvarcon
kalcit 8 2-60 mm-es színtelen, fehér, sárga, halvány zöld romboéderek, szkalenoéderek; gömbök, cseppköves, borsóköves halmazok a recens kiválásokban
kalkopirit 5 aranysárga csomók, erek, fészkek, pirittel összenőve, 2-3 mm-es kristályok
kalkozin 1 fekete filmszerű bevonatok kalkopiriten
kaolinit 0 fehér, apró szemcsékből, kristályokból álló tömeges halmazok
krizotil (szerpentin csoport) 3 szürkés-zöldes, sárgás szálas halmazok, a szerpentinitek elegyrésze
kvarc 3 szürke, fehér tömegek (kvarcit), erek
kvarc (hegyikristály) 2 1-3 mm-es zömök prizmás kristályok, gyakori a gázzarvány
laumontit 2 1-40 mm-es fehér, vagy színtelen nyúlt prizmás kristályok
lizardit (szerpentin csoport) 0 apró kristályokból álló fehér, zöld, sárgás tömegek, a szerpentinitek elegyrésze
magnetit 1 fekete hintések rézporfiros ércben, ritkán 1-2 mm-es kristályok
malachit 2  
markazit 1 szürkés-sárgás 1-3 mm-es dárda alakú kristályok, gömbös halmazok, kérgek
melanterit 1 zöld, üvegfényű kérgek, cseppköves halmazok málló markazit, pirit mellett
molibdenit 4 5-10 mm-es szürke, fémfényű leveles halmazok, foltok, szemcsék, 1-3 mm-es hatszöges kristályok (kiemelkedő réniumtartalommal)
nontronit (szmektit csoport) 0 zöld, földes halmazok
pentahidrit 1 zöldes, kékes szemcsés halmazok, kivirágzások régi bányavágatokban
pirit 6 az ércesedés egyik uralkodó ásványa, aranysárga vaskos tömegek, foltok, 1-50 mm-es kristályok, halmazok
pirrhotin 2 bronzbarna vaskos tömegek, fészkek, erek, 1-2 mm-es táblás kristályok
realgár 0 gyantafényű, vörös, narancssárga 1-3 mm-es prizmák, porszerű halmazok
szfalerit 3 2-4 mm-es sötétbarna, ill. 1-2 mm-es vörösös-barna kristályok, erek, fészkek
sziderit 0 1-5 mm-es vörösös-barna,ill. szürkés-barna romboéderek
sztibikonit 0  
talk 1 fehér, zöldes színű zsíros tapintású halmazok
tamarugit 1 sárga, fehér, színtelen, mm alatti vékony táblás kristálykák, halmazok
terméskén 0 sárga, porszerű halmazok
tetradimit 0 szürke, tized mm-es lemezkék, pecsétek, szemcsék
tetraedrit (tennantit csoport) 0 szürkés-fekete, fémfényű 2-10 mm-es tetraéderek
timsó-(Na) 1 víztiszta, apró oktaéderek
tremolit (amfibolok) 1 Szürkés színű szálas halmazok
vezuvián 0 mm körüli, zöldes-barna zömök kristályok
whewellit 3 üvegfényű, színtelen 1-10 mm-es prizmák, szívalakú ikerkristályok, néha a 10 cm-t is meghaladták
wollastonit 0 színtelen, vagy fehér, 2-6 cm-es sugaras rostos halmazok

© Nagy Mónika 2009-2024