cim

Bánya-bérci akna, kutatótáró és rekultivált meddőhányója, Mátraszentimre-Bagolyirtás, Mátra

Geológia: Az 1970-es évek végén hajtott akna a miocén korú andezit hidrotermás ércesedését tárta fel, a kitermelt meddő kb. 26.000 köbméteres hányón helyezték el. Az akna hányó anyaga a 2006-ben megkezdett és 2007-ben befejezett rekultiváció során a Gyöngyösoroszi feletti Száraz-völgyben lévő depóra került. Ez idő alatt a bányabérci ásványokat nagyon kényelmesen, hosszú gyaloglás nélkül lehetett gyűjteni, ezt azonban a rekultivációs műveletek előrehaladtával és a tározó kiépítésével megtiltották, így mára legfeljebb a tározót körülvevő árokban bukkanhatunk még rá. A Bánya-bérci akna meddőhányója már teljesen eltűnt, helyette zöldellő rét fogadja a csalódott gyűjtőt. A Bányabérc a Nagyvölgy felé lejtő oldalán talált kvarcos telérkibúvásai alapján még a 19. században 2 régi táró létesült, az. ún. "Vizeslyuk"- a Nagy-völgyi patak felől, valamint a felette lévő ún "Szárazlyuk"- tárók. Az alsó tárót limonitos agyag tölti ki, kb. 35 méterig volt járható, pirites ércet tárt fel. A Szárazlyuk-tárót a telérre hajtották, de azt nem érte el, be is omlott. A mindkét táró előtti kis, erősen agyagos hányómaradványai már alig ismerhetők fel. A két régi táró között 1953-54 között új kutatótárót hajtottak (168 méterig), mely 155 méternél megütötte a bányabérci telért, a telér e helyen 2 méter vastag volt és lényegében tömör kvarcban hintett, vagy vékony eres, kis fészkes galenitet, szfaleritet és piritet tartalmazott, a meddőásványok kvarc, ametiszt, kaolinit és helyenként fekete kalcit voltak. A telérkvarc egy része likacsos volt a kioldódott érc- és karbonátásványoktól. A táró meddőjét egyelőre nem rekultiválták, gyűjtés még lehetséges.

Leírás: A még meglévő hányót a Mátrakeresztes és Bagolyirtás közötti közútról, a Nagy-völgyi-patak mentén, egy éles útkanyarban letérő erdészeti útról lehet megközelíteni, a bányabérci telért azonban jóval feljebb a közút is elvágta, az akna hányóját azért a Károly-táró felé vezető útról lehetett elérni. A Nagy-völgyi patak mentén vezető erdészeti úton sok szép kimállott kvarckristály található, némi kvarcos-érces rög a hányón is akad, de az akna melletti rekultivált hányóját már nem érdemes felkeresni.

Típus:

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
galenit 2 ólomszürke hintések, foltok, 1-5 mm-es kristályok, ezekből álló fészkek
gipsz 3 1-10 mm-es színtelen tűs kristályok kalciton, ill. 1-3 mm-es léces, sárgás-barna kristályok recens kiválásként
goethit 0 barna földes halmazok, foltok, kérgek, nem volt gyakori a hányón
hematit 1 vörös porszerű halmazok, foltok, fekete gömbös aggregátumok
hidróniumjarosit 0 Sárgás-barna porszerű halmazok, a hányó anyagából a Mecsekérc és az ELTE laboratóriumi vizsgálatai mutatták ki
jarosit 0 sárga, narancssárga porszerű halmazok, a leggyakoribb recens kiválás
kalcit 0 fehér erek, foltok, 1-3 mm-es romboéderes kristályok
kvarc 9 telérkvarc tömeges, lyukacos fehér halmazai
kvarc (ametiszt) 4 a hányó leggyakoribb kvarcváltozata, fenn-nőtt, halványlila, ill.é sötétlila 1-50 mm-es kristályok, szalagos, fészkes kiválások, tömegek, gyakran szfalerites erekkel, hintésekkel, ill. szürke, vagy fehér kalcedonnal
kvarc (füstkvarc) 2 1-10 mm-es szürke kristályok
kvarc (hegyikristály) 0 1-20 mm-es szintelen, vagy zárványoktól fehér zömök kristályok, néha goethit festi sárgára, akár 10 cm-nél nagyobb üregeket is tölti ki
pirit 3 Aranysárga hintések,erek, 1-5 mm-es kristályok, kristályhalmazok
plumbojarosit 0 Barna porszerű halmazok, jarosittal, a Mecsekérc és az ELTE vizsgálatai mutatták ki a hányó anyagából
schwertmannit 0  
szfalerit 2 Sárgásbarna hintések, erek, foltok, ritkábban 1-5 mm-es fenn-nőtt kristályok, a leggyakoribb érc a hányó anyagában
vasoxidok 0 be nem vizsgált sárga, barna, vörös, fekete bevonatok, foltok, kérgek, halmazok
wurtzit 0 sötétbarna sugaras halmazok, erek, ritka

© Nagy Mónika 2009-2017