cim
engedélyköteles

Kavicsbányák, Dunavarsány, Duna hordalékai

Geológia: A Dunavarsány-Délegyháza közötti kavicsbányák egy több tóból álló rendszert alkotnak, melyből a Duna hordalékát bányászták. A terület alatt egy miocén kor előtt lesüllyedt metamorf hegyvonulat húzódik, néhány nagyobb, a bányákban talált rög valószínűleg ebből származik, de a kavicsok nagy része messziről, az Alpokból kerülhetett ide a jégkorszak idején. A kavics fekűje miocén korú. A legkülönbözőbb kőzetekkel lehet találkozni, pl. gránit, andezit, riolit, gneisz, granulit, eklogit, amfibolit, zöldpala, kvarcit, márvány, konglomerátum, szerpentinit, pegmatit, limno- és hidrokvarcit, agyagkonkréciók. Igen gyakoriak a kovás fák. Ásványok bármelyik kőzetben találhatók.

Leírás: A kavicsbányák megközelíthetők a Dunavarsány vasútállomástól induló kb. 800 méteres gyalogútról. A Bp.Népligetről Délegyházára vezető buszjárat is a vasútállomásnál áll meg. Onnan a Nagyvarsányi úton Ny-ra tartva találjuk a már felhagyott kavicsbányákat (bányatavakat), kavicsok a tavak és az út szélén találhatók. A gyűjtéshez ide engedély nem szükséges.
Az egyetlen nagy, még működő kavicsbánya Dunavarsányban a dunavarsányi főútról K-re helyezkedik el, pár száz méterre a Rukkel-tótól D-re, a Bugyira vezető útról Felsőványnál Dunavarsányra lekanyarodva (Szárnyasliget dűlő) juthatunk el oda. Itt csak engedéllyel gyűjthetünk és a telephely inkább gépkocsival közelíthető meg, a csak iskola-tanítási időben történő buszközlekedés meglehetősen gyér.

Típus: működő kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aktinolit (amfibolok) 1 Max. 10 mm-t elérő, zöld, zöldes-fekete tűs-sugaras halmazok zöldpalában, szerpentinitben, eklogitokban
albit (plagioklászok) 1 színtelen, fehér, sárgás-fehér 1-20 mm-es kristályok kloritos palában, földpát-pegmatitokban
almandin (gránát csoport) 3 rózsaszín, vörös, sötétvörös 0,5-10 mm-es kristályok, metamorf kőzetekben, andezitben, andezittufában, pegmatitokban, granitoidokban és kimállva a hordalékban
amfibolok 2 1-6 mm-es sötétzöld, fekete oszlopos kristályok, fenokristályok vulkanikus kőzetekben, amfibólgabbróban, amfibolit-eklogitban
andaluzit 0 rózsaszín-barnás 1-2 mm-es prizmás kristályok csillámpalában, gneiszben
andradit (gránát csoport) 1 barna, zöldes-barna, 10,5-5 mm-es kristályok metamorf kőzetekben, tufákban és a hordalékban
annit (biotit sor) 1 1-3 mm-es szürke, barna, bronzszínű vagy fekete táblák andezitben, andezittufában, csillámpalákban, gránitban, gneiszben
apatit csoport 0 0,5-2 mm-es nyúlt oszlopos, sárgás, zöldes kristályok, színtelen, halvány kék, sárga táblák a hordalékban
biotit sor 4 2-5 mm-es barnás, csillogó hatszöges táblák csillámpalában, kloritos kőzetekben, tufákban
cirkon 0 színtelen, sárgás vagy rózsaszín átlátszó szemcsék, mm körüli kristályok
cordierit 0 Kékes-szürke kristályhalmazok, csomók gneiszben, aplitban, csillámpalákban
cristobalit 0 a szferolitos riolitok földpátjainak mm körüli magját képezi, vulkáni üveg mellett
diopszid (piroxének) 1 2-3 mm-es sötétzöld kristályok gneiszben, kristályos palákban, a finom hordalékban is nagyon gyakori
epidot 2 1-5 mm-es sárgás-zöldes oszlopos kristályok, erek, zöldpalában, kvarcitban, minden metamorfitban, a finom hordalék leggyakoribb zöld ásványa
flogopit (biotit sor) 1 hideg aranyszínű, bronzszínű vagy ezüstös lemezkék, a finom hordalékban nagyon gyakori, a tapasztalan gyűjtők aranynak vélik (macskaarany)
forsterit 0 vasban szegény, erősen oxidált, 0,5-1 mm-es sárga kristályok többszörösen átalakult kőzetekben
goethit 1 Sargás-barnás földes halmazok, gyepvasérc-szerű bizarr képződmények, konkréciók, agyagkonkréciók kitöltésében, pirit, ill. markazit utáni álalakokban is, vasas gránátokon sötétbarna kérget képez
grafit 3 fekete, 1-2 mm-es táblák grafitpalában, granulitban
gránát csoport 8 Klf. műszeresen még meg nem határozott fajok, rózsaszín, sötét-rózsaszín,mélyvörös, barnás, sárgás és zöldes színben, 1-10 mm-es kristályokban, kloritos és csillámpalás kőzetekben,gneiszben,pegmatitban, eklogitban igen gyakori, a kavicsösszlet közötti homokban kimállva is előfordul
hematit 1 vörös porszerű halmazok,foltok, fekete kérgek, majdnem mindegyik kőzetben fordulhat elő
ilmenit 0 szürke, fémfényű 1-3 mm-es fenokristályok, foltok zöld palákban
kalcit 0 Mészköves, dolomitos kavicsokban, ezenkívül gyakran kitölti a karbonátos agyagkonréciókat is, az őslények leggyakoribb üregkitöltése
kalkopirit 0 aranysárga hintések érces kavicsokban
kianit 3 1 cm-t is elérő, világos-kék oszlopos fenokristályok, granulitban, földpát-pegmatitban, eklogitokban
klinohumit 0 sárga, sárgás-barna 0,5-3 mm-es fenokristályok márványkavicsokban, kimállva is
klinoklor (klorit csoport) 3 sötétzöld,néha majdnem fekete tömör tömegek, a kloritos kőzetek főalkotója, zöldpalában sötétzöld foltokat, ereket képez, gneiszben is gyakori
klinozoisit 2 zöld, sötétzöld tömegek gabbróból képződött eklogitokban
krizotil (szerpentin csoport) 1  
kvarc 2 tűzkő, limno- és hidrokvarcitos gumók, kvarckavicsok, erek, foltok, kovás fákban 1-2 mm-es zömök kristályok, pegmatitok egyik főalkotója, ott fenn-nőtt kristályokban (többnyire tejkvarc, füstkvarc), vagy fenokristályokban jelenik meg
kvarc (jáspis) 1 Sárgás, barnás vagy vörösös-lilás tömegek, nem túl gyakori
laumontit 0 0,5-1,5 mm-es fehér tűkből álló pamacsok aduláron
lizardit (szerpentin csoport) 1  
magnetit 0 0,2-1 mm-es fekete oktaéderek metamorf palákban, legömbölyített fekete szemcsék a hordalékban
malachit 0 zöld bevonatok, erek, foltok, 1-2 mm-es sugaras kristályok érces kavicsokban, kalkopirit mellett
mangánoxidok 1 Fekete dendritek, foltok, erek karbonátos kőzetekben
mikroklin 0 A gránitok egyik húsvörös főalkotója, akár 2 cm-es fenokristályokat is képezhet, fekete biotittal és szürke kvarccal társul
muszkovit 3 elsősorban a nagy földpát-pegmatitos tömbökben jelenik meg, a vékonytáblás kristályok elérhetik az 5 cm-t is, frissen ezüstösen fénylik, de idővel kifakul
omfacit (piroxének) 1  
opál 2 Sárgás-barna, zöld, sötétbarna, vörös, fehér kagylós törésű tömegek, limnokvarcitban
pirit 0 1-3 mm-es fényes, aranysárga kristályok kvarckavicsokban (a kavics felületén goethitté alakultak át), gneiszben, csillámpalában, steatitban
piroxének 2 fekete, sötétbarna 1-5 mm-es oszlopos fenokristályok andezittufákban
plagioklászok 6 2-15 mm-es fehér, szürke, kékes fenokristályok, káliföldpáttal elegyekristályokat képez, a földpátpegmatitok része
sillimanit 5 4-8 mm-es fehér, szürke prizmás kristályok granulitban, kristályos palákban
sörl (turmalin csoport) 3 Fényes fekete, hosszában csíkozott oszlopos kristályok, gyakran sugaras elrendezésben, elérhetik a több cm-t is, gránitban, gneiszben, granulitban, pegmatitokban
spessartin (gránát csoport) 0 narancssárga, sárga, barna, zöldes-barna 0,5-3 mm-es kristályok metamorfitokban és gyakori a hordalékban
szanidin 1 színtelen, 1-5 mm-es fenokristályok rózsaszín riolittufában, finom hordalékban is előfordul
szerpentin csoport 2  
termésarany 0 aranyszínű erecskék, hintések kvarcitokban, a kavicsok közti homokösszletben mikrométeres aggregátumok
tremolit (amfibolok) 1 szürkés-zöldes, 5-10 mm-es sugaras halmazok zöldpalában, szerpentinitekben
turmalin csoport 4 A fekete sörl mellett előforduló, műszeresen még meg nem határozott, barázdált, pleokroizmussal rendelkező színtelen, lila, rózsaszín, kék és zöld, 0,1-2 mm-es oszlopos kristályok (gyakran csak töredékek)a finom hordalékból, elvétve a gránitokban is észlelhető
zoisit 1 Világos-barna, zöldes tömegek, 1-5 mm-es oszlopos kristályok eklogitban

© Nagy Mónika 2009-2021