cim
engedélyköteles

Kavicsbányák, Dunavarsány, Duna hordalékai

Geológia: A Dunavarsány-Délegyháza közötti kavicsbányák egy több tóból álló rendszert alkotnak, melyből a Duna hordalékát bányászták. A terület alatt egy miocén kor előtt lesüllyedt metamorf hegyvonulat húzódik, néhány nagyobb, a bányákban talált rög valószínűleg ebből származik, de a kavicsok nagy része messziről, az Alpokból kerülhetett ide a jégkorszak idején. A kavics fekűje miocén korú. A legkülönbözőbb kőzetekkel lehet találkozni, pl. gránit, andezit, riolit, gneisz, granulit, eklogit, amfibolit, zöldpala, kvarcit, márvány, konglomerátum, szerpentinit, pegmatit, limno- és hidrokvarcit, agyagkonkréciók. Igen gyakoriak a kovás fák. Ásványok bármelyik kőzetben találhatók.

Leírás: A kavicsbányák megközelíthetők a Dunavarsány vasútállomástól induló kb. 800 méteres gyalogútról. A Bp.Népligetről Délegyházára vezető buszjárat is a vasútállomásnál áll meg. Onnan a Nagyvarsányi úton Ny-ra tartva találjuk a már felhagyott kavicsbányákat (bányatavakat), kavicsok a tavak és az út szélén találhatók. A gyűjtéshez ide engedély nem szükséges.
Az egyetlen nagy, még működő kavicsbánya Dunavarsányban a dunavarsányi főútról K-re helyezkedik el, pár száz méterre a Rukkel-tótól D-re, a Bugyira vezető útról Felsőványnál Dunavarsányra lekanyarodva (Szárnyasliget dűlő) juthatunk el oda. Itt csak engedéllyel gyűjthetünk és a telephely inkább gépkocsival közelíthető meg, a csak iskola-tanítási időben történő buszközlekedés meglehetősen gyér.

Típus: működő kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aktinolit (amfibolok) 3 Max. 10 mm-t elérő, zöld, zöldes-fekete tűs-sugaras halmazok zöldpalában, szerpentinitben, eklogitokban
albit (plagioklászok) 1 színtelen, fehér, sárgás-fehér 1-20 mm-es kristályok kloritos palában, földpát-pegmatitokban
almandin (gránát csoport) 5 rózsaszín, vörös, sötétvörös 0,5-10 mm-es kristályok, metamorf kőzetekben, andezitben, andezittufában, pegmatitokban, granitoidokban és kimállva a hordalékban
amfibolok 7 1-6 mm-es sötétzöld, fekete oszlopos kristályok, fenokristályok vulkanikus kőzetekben, amfibólgabbróban, amfibolit-eklogitban
anatáz 3 sárga, barna, vörös, ritkán sötétkék 0,2-1 mm-es kristályok csillámpalákban, gneiszben
andaluzit 2 rózsaszín-barnás 1-2 mm-es prizmás kristályok csillámpalában, gneiszben
andradit (gránát csoport) 3 barna, zöldes-barna, 10,5-5 mm-es kristályok metamorf kőzetekben, tufákban és a hordalékban
ankerit (dolomit csoport) 1 Sárgásbarna pátos foltok kvarcitban
annit (biotit sor) 2 1-3 mm-es szürke, barna, bronzszínű vagy fekete táblák andezitben, andezittufában, csillámpalákban, gránitban, gneiszben
apatit csoport 3 0,5-2 mm-es nyúlt oszlopos, sárgás, zöldes kristályok, színtelen, halvány kék, sárga táblák a hordalékban
aragonit 1 Színtelen 1 mm körüli nyúlt oszlopos kristályok zöldpalában, 1-3 mm-es kristályok vaskarbonátos konkréciókban
arzenopirit 2 fémfényű szürke pár mm-es kristályhalmazok kvarcitban
barit 2 Pár mm-es fehér leveles halmazok
berill 4 színtelen, halvány kék (akvamarin) vagy zöld (smaragd), mm alatti táblás vagy oszlopos kristályok csillámpalában, a hordalékban 0,2-1 mm-es töredékek
biotit sor 7 2-5 mm-es barnás, csillogó hatszöges táblák csillámpalában, kloritos kőzetekben, tufákban
brookit 2 sötétbarna, szürke, fekete 0,2-1 mm-es léces, táblás kristályok metamorf kőzetekben
cirkon 3 színtelen, sárgás vagy rózsaszín átlátszó szemcsék, mm körüli kristályok
cordierit 2 Kékes-szürke kristályhalmazok, csomók gneiszben, aplitban, csillámpalákban
cristobalit 0 a szferolitos riolitok földpátjainak mm körüli magját képezi, vulkáni üveg mellett
diopszid (piroxének) 4 2-3 mm-es sötétzöld kristályok gneiszben, kristályos palákban, a finom hordalékban is nagyon gyakori
dolomit (dolomit csoport) 1 színtelen, fehér, szürkés-fehér 1-5 mm-es romboéderek dolomitban
epidot (epidot csoport) 4 1-5 mm-es sárgás-zöldes oszlopos kristályok, erek, zöldpalában, kvarcitban, minden metamorfitban, a finom hordalék leggyakoribb zöld ásványa
flogopit (biotit sor) 3 hideg aranyszínű, bronzszínű vagy ezüstös lemezkék, a finom hordalékban nagyon gyakori, a tapasztalan gyűjtők aranynak vélik (macskaarany)
fluorit 3 színtelen, sárga és lila hintések, foltok, erek kvarcfillitben, gneiszben, hematitos, szarukőszerű kvarckavicsból 0,5-3 mm-es sárga, lila foltos kockák kerültek elő
forsterit (olivin csoport) 0 vasban szegény, erősen oxidált, 0,5-1 mm-es sárga kristályok többszörösen átalakult kőzetekben
goethit 2 Sargás-barnás földes halmazok, gyepvasérc-szerű bizarr képződmények, konkréciók, agyagkonkréciók kitöltésében, pirit, ill. markazit utáni álalakokban is, vasas gránátokon sötétbarna kérget képez
grafit 4 fekete, 1-2 mm-es táblák grafitpalában, granulitban
gránát csoport 19 Klf. műszeresen még meg nem határozott fajok, rózsaszín, sötét-rózsaszín,mélyvörös, barnás, sárgás és zöldes színben, 1-10 mm-es kristályokban, kloritos és csillámpalás kőzetekben,gneiszben,pegmatitban, eklogitban igen gyakori, a kavicsösszlet közötti homokban kimállva is előfordul
grosszulár (gránát csoport) 1 halvány rózsaszín, sárgás-zöldes, 0,1-5 mm-es kristályok metamorfitokban, andezittufában, nagyon gyakori a hordalékban
hematit 3 vörös porszerű halmazok,foltok, fekete kérgek, majdnem mindegyik kőzetben fordulhat elő
ilmenit 2 szürke, fémfényű 1-3 mm-es fenokristályok, foltok zöld palákban
kalcit 3 Mészköves, dolomitos kavicsokban, ezenkívül gyakran kitölti a karbonátos agyagkonréciókat is, az őslények leggyakoribb üregkitöltése
kalkopirit 1 aranysárga hintések érces kavicsokban
kianit 5 1 cm-t is elérő, világos-kék oszlopos fenokristályok, granulitban, földpát-pegmatitban, eklogitokban
klinohumit 0 sárga, sárgás-barna 0,5-3 mm-es fenokristályok márványkavicsokban, kimállva is
klinoklor (klorit csoport) 6 sötétzöld,néha majdnem fekete tömör tömegek, a kloritos kőzetek főalkotója, zöldpalában sötétzöld foltokat, ereket képez, gneiszben is gyakori
klinozoisit (epidot csoport) 3 zöld, sötétzöld tömegek gabbróból képződött eklogitokban
krizotil (szerpentin csoport) 1  
kvarc 21 tűzkő, limno- és hidrokvarcitos gumók, kvarckavicsok, erek, foltok, kovás fákban 1-2 mm-es zömök kristályok, pegmatitok egyik főalkotója, ott fenn-nőtt kristályokban (többnyire tejkvarc, füstkvarc), vagy fenokristályokban jelenik meg
kvarc (achát) 2 Színes kalcedonkiválások kvarccal, kvarckavicsokban
kvarc (ametiszt) 3 A hordalékban 1-5 mm-es lila szemcsék, kavicsok
kvarc (füstkvarc) 2 Pegmatitok főalkotója, általában 5-15 mm-es fenokristályokban
kvarc (hegyikristály) 2 víztiszta 0,5-5 mm-es kristályok klf. kőzetekben
kvarc (jáspis) 3 Sárgás, barnás vagy vörösös-lilás tömegek, nem túl gyakori
kvarc (kalcedon) 3 kovás fákban, andezit- és kvarcitkavicsokban, kék, fehér, szürke erek, gömbös-vesés bevonatok
laumontit 1 0,5-1,5 mm-es fehér tűkből álló pamacsok aduláron
lizardit (szerpentin csoport) 2  
magnetit (spinell csoport) 2 0,2-1 mm-es fekete oktaéderek metamorf palákban, legömbölyített fekete szemcsék a hordalékban
malachit 1 zöld bevonatok, erek, foltok, 1-2 mm-es sugaras kristályok érces kavicsokban, kalkopirit mellett
mangánoxidok 3 Fekete dendritek, foltok, erek karbonátos kőzetekben
mikroklin 2 A gránitok egyik húsvörös főalkotója, akár 2 cm-es fenokristályokat is képezhet, fekete biotittal és szürke kvarccal társul
molibdenit 1 fényes szürke, 1 mm körüli, puha lemezek gránitban
montmorillonit (szmektit csoport) 1 zöldes agyagos halmazok üledékes kavicsokban
muszkovit 3 elsősorban a nagy földpát-pegmatitos tömbökben jelenik meg, a vékonytáblás kristályok elérhetik az 5 cm-t is, frissen ezüstösen fénylik, de idővel kifakul
opál 6 Sárgás-barna, zöld, sötétbarna, vörös, fehér kagylós törésű tömegek, limnokvarcitban
opál (tűzopál) 2  
opál (üvegopál) 1 gömbös, cseppköves színtelen, sárga és fehér halmazok opálok, faopálok repedéseiben, andezitufában
ortoklász (adulár) 4 Rózsaszín, sárgás-fehér tömegek,1 cm-t is elérő fenokristályok földpát-pegmatitokban, gneiszkavicsok repedéseiben 1-5 mm-es színtelen táblás, oszlopos kristályok
pirit 2 1-3 mm-es fényes, aranysárga kristályok kvarckavicsokban (a kavics felületén goethitté alakultak át), gneiszben, csillámpalában, steatitban
pirop (gránát csoport) 2 vörös, sötétvörös, lilás árnyalatú 0,5-5 mm-es kristályok, töredékek metamorfitokban, nagyon gyakori a finom hordalékban
piroxének 5 fekete, sötétbarna 1-5 mm-es oszlopos fenokristályok andezittufákban
plagioklászok 6 2-15 mm-es fehér, szürke, kékes fenokristályok, káliföldpáttal elegyekristályokat képez, a földpátpegmatitok része
prehnit 2 fehér, zöldesfehér mm körüli táblákból összeálló halmazok
pszeudobrookit 3  
rutil (rutil csoport) 2 1 mm alatti nyúlt oszlopos, barna, vörösös-barna kristályok, titanit, ilmenit mellett gneiszben
sillimanit 5 4-8 mm-es fehér, szürke prizmás kristályok granulitban, kristályos palákban
sörl (turmalin csoport) 4 Fényes fekete, hosszában csíkozott oszlopos kristályok, gyakran sugaras elrendezésben, elérhetik a több cm-t is, gránitban, gneiszben, granulitban, pegmatitokban
spessartin (gránát csoport) 0 narancssárga, sárga, barna, zöldes-barna 0,5-3 mm-es kristályok metamorfitokban és gyakori a hordalékban
spinell (spinell csoport) 2 fekete, ill.halvány lila, max. 1 mm-es oktaéderek
szanidin 2 színtelen, 1-5 mm-es fenokristályok rózsaszín riolittufában, finom hordalékban is előfordul
szerpentin csoport 3  
szfalerit 1 sötétbarna, fekete fémfényű hintések érces kavicsokban
sziderit 1 1-2 mm-es barna romboéderek
szkorodit 2  
szmektit csoport 2 sárgás, fehér, szürke, zöldes és kék bevonatok andezittufákban
talk 2 Zöldesfehér, zsíros tapintású pikkelyek zöldpalákban
termésarany 3 aranyszínű erecskék, hintések kvarcitokban, a kavicsok közti homokösszletben mikrométeres aggregátumok
titanit 3 2-3 mm-es barna,halvány-zöldes, sárga levélboríték-szerű kristályok gneiszben
topáz 3 színtelen, 0,1-1,5 mm-es színtelen, néha halvány sárga, nagyon erős fényű és gyakran szép lapokkal rendelkező kristályok a finom hordalékban
tremolit (amfibolok) 3 szürkés-zöldes, 5-10 mm-es sugaras halmazok zöldpalában, szerpentinitekben
tridimit 2 1 mm alatti fehér, vagy színtelen táblás kristályok riolit- és andezittufában
turmalin csoport 7 A fekete sörl mellett előforduló, műszeresen még meg nem határozott, barázdált, pleokroizmussal rendelkező színtelen, lila, rózsaszín, kék és zöld, 0,1-2 mm-es oszlopos kristályok (gyakran csak töredékek)a finom hordalékból, elvétve a gránitokban is észlelhető
vezuvián 2 Eddig csak a hordalékban észlelt, gyakran erősen koptatott, töredezett 1-8 mm-es barna, zöldes-barna kristályok
zoisit 1 Világos-barna, zöldes tömegek, 1-5 mm-es oszlopos kristályok eklogitban

© Nagy Mónika 2009-2017