Geológia: A Dunavarsány-Délegyháza közötti kavicsbányák egy több tóból álló rendszert alkotnak, melyből a Duna hordalékát bányászták. A terület alatt egy miocén kor előtt lesüllyedt metamorf hegyvonulat húzódik, néhány nagyobb, a bányákban talált rög valószínűleg ebből származik, de a kavicsok nagy része messziről, az Alpokból kerülhetett ide a jégkorszak idején. A kavics fekűje miocén korú. A legkülönbözőbb kőzetekkel lehet találkozni, pl. gránit, andezit, riolit, gneisz, granulit, eklogit, amfibolit, zöldpala, kvarcit, márvány, konglomerátum, szerpentinit, pegmatit, limno- és hidrokvarcit, agyagkonkréciók. Igen gyakoriak a kovás fák. Ásványok bármelyik kőzetben találhatók.
Leírás: A kavicsbányák megközelíthetők a Dunavarsány vasútállomástól induló kb. 800 méteres gyalogútról. A Bp.Népligetről Délegyházára vezető buszjárat is a vasútállomásnál áll meg. Onnan a Nagyvarsányi úton Ny-ra tartva találjuk a már felhagyott kavicsbányákat (bányatavakat), kavicsok a tavak és az út szélén találhatók. A gyűjtéshez ide engedély nem szükséges.
Az egyetlen nagy, még működő kavicsbánya Dunavarsányban a dunavarsányi főútról K-re helyezkedik el, pár száz méterre a Rukkel-tótól D-re, a Bugyira vezető útról Felsőványnál Dunavarsányra lekanyarodva (Szárnyasliget dűlő) juthatunk el oda. Itt csak engedéllyel gyűjthetünk és a telephely inkább gépkocsival közelíthető meg, a csak iskola-tanítási időben történő buszközlekedés meglehetősen gyér.
Típus: működő kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| aktinolit (amfibolok) | 1 | Max. 10 mm-t elérő, zöld, zöldes-fekete tűs-sugaras halmazok zöldpalában, szerpentinitben, eklogitokban |
| albit (plagioklászok) | 1 | színtelen, fehér, sárgás-fehér 1-20 mm-es kristályok kloritos palában, földpát-pegmatitokban |
| almandin (gránát csoport) | 4 | rózsaszín, vörös, sötétvörös 0,5-10 mm-es kristályok, metamorf kőzetekben, andezitben, andezittufában, pegmatitokban, granitoidokban és kimállva a hordalékban |
| amfibolok | 2 | 1-6 mm-es sötétzöld, fekete oszlopos kristályok, fenokristályok vulkanikus kőzetekben, amfibólgabbróban, amfibolit-eklogitban |
| andaluzit | 0 | rózsaszín-barnás 1-2 mm-es prizmás kristályok csillámpalában, gneiszben |
| andradit (gránát csoport) | 1 | barna, zöldes-barna, 10,5-5 mm-es kristályok metamorf kőzetekben, tufákban és a hordalékban |
| annit (biotit sor) | 1 | 1-3 mm-es szürke, barna, bronzszínű vagy fekete táblák andezitben, andezittufában, csillámpalákban, gránitban, gneiszben |
| apatit csoport | 0 | 0,5-2 mm-es nyúlt oszlopos, sárgás, zöldes kristályok, színtelen, halvány kék, sárga táblák a hordalékban |
| biotit sor | 4 | 2-5 mm-es barnás, csillogó hatszöges táblák csillámpalában, kloritos kőzetekben, tufákban |
| cirkon | 0 | színtelen, sárgás vagy rózsaszín átlátszó szemcsék, mm körüli kristályok |
| cordierit | 0 | Kékes-szürke kristályhalmazok, csomók gneiszben, aplitban, csillámpalákban |
| cristobalit | 0 | a szferolitos riolitok földpátjainak mm körüli magját képezi, vulkáni üveg mellett |
| diopszid (piroxének) | 1 | 2-3 mm-es sötétzöld kristályok gneiszben, kristályos palákban, a finom hordalékban is nagyon gyakori |
| epidot | 2 | 1-5 mm-es sárgás-zöldes oszlopos kristályok, erek, zöldpalában, kvarcitban, minden metamorfitban, a finom hordalék leggyakoribb zöld ásványa |
| flogopit (biotit sor) | 0 | hideg aranyszínű, bronzszínű vagy ezüstös lemezkék, a finom hordalékban nagyon gyakori, a tapasztalan gyűjtők aranynak vélik (macskaarany) |
| forsterit | 0 | vasban szegény, erősen oxidált, 0,5-1 mm-es sárga kristályok többszörösen átalakult kőzetekben |
| goethit | 1 | Sargás-barnás földes halmazok, gyepvasérc-szerű bizarr képződmények, konkréciók, agyagkonkréciók kitöltésében, pirit, ill. markazit utáni álalakokban is, vasas gránátokon sötétbarna kérget képez |
| grafit | 4 | fekete, 1-2 mm-es táblák grafitpalában, granulitban |
| gránát csoport | 9 | Klf. műszeresen még meg nem határozott fajok, rózsaszín, sötét-rózsaszín,mélyvörös, barnás, sárgás és zöldes színben, 1-10 mm-es kristályokban, kloritos és csillámpalás kőzetekben,gneiszben,pegmatitban, eklogitban igen gyakori, a kavicsösszlet közötti homokban kimállva is előfordul |
| hematit | 1 | vörös porszerű halmazok,foltok, fekete kérgek, majdnem mindegyik kőzetben fordulhat elő |
| ilmenit | 0 | szürke, fémfényű 1-3 mm-es fenokristályok, foltok zöld palákban |
| kalcit | 0 | Mészköves, dolomitos kavicsokban, ezenkívül gyakran kitölti a karbonátos agyagkonréciókat is, az őslények leggyakoribb üregkitöltése |
| kalkopirit | 0 | aranysárga hintések érces kavicsokban |
| kianit | 5 | 1 cm-t is elérő, világos-kék oszlopos fenokristályok, granulitban, földpát-pegmatitban, eklogitokban |
| klinohumit | 0 | sárga, sárgás-barna 0,5-3 mm-es fenokristályok márványkavicsokban, kimállva is |
| klinoklor (klorit csoport) | 3 | sötétzöld,néha majdnem fekete tömör tömegek, a kloritos kőzetek főalkotója, zöldpalában sötétzöld foltokat, ereket képez, gneiszben is gyakori |
| klinozoisit | 2 | zöld, sötétzöld tömegek gabbróból képződött eklogitokban |
| krizotil (szerpentin csoport) | 1 | |
| kvarc | 2 | tűzkő, limno- és hidrokvarcitos gumók, kvarckavicsok, erek, foltok, kovás fákban 1-2 mm-es zömök kristályok, pegmatitok egyik főalkotója, ott fenn-nőtt kristályokban (többnyire tejkvarc, füstkvarc), vagy fenokristályokban jelenik meg |
| kvarc (jáspis) | 1 | Sárgás, barnás vagy vörösös-lilás tömegek, nem túl gyakori |
| laumontit | 0 | 0,5-1,5 mm-es fehér tűkből álló pamacsok aduláron |
| lizardit (szerpentin csoport) | 1 | |
| magnetit | 0 | 0,2-1 mm-es fekete oktaéderek metamorf palákban, legömbölyített fekete szemcsék a hordalékban |
| malachit | 0 | zöld bevonatok, erek, foltok, 1-2 mm-es sugaras kristályok érces kavicsokban, kalkopirit mellett |
| mangánoxidok | 1 | Fekete dendritek, foltok, erek karbonátos kőzetekben |
| mikroklin | 0 | A gránitok egyik húsvörös főalkotója, akár 2 cm-es fenokristályokat is képezhet, fekete biotittal és szürke kvarccal társul |
| muszkovit | 3 | elsősorban a nagy földpát-pegmatitos tömbökben jelenik meg, a vékonytáblás kristályok elérhetik az 5 cm-t is, frissen ezüstösen fénylik, de idővel kifakul |
| omfacit (piroxének) | 1 | |
| opál | 2 | Sárgás-barna, zöld, sötétbarna, vörös, fehér kagylós törésű tömegek, limnokvarcitban |
| pirit | 0 | 1-3 mm-es fényes, aranysárga kristályok kvarckavicsokban (a kavics felületén goethitté alakultak át), gneiszben, csillámpalában, steatitban |
| piroxének | 2 | fekete, sötétbarna 1-5 mm-es oszlopos fenokristályok andezittufákban |
| plagioklászok | 6 | 2-15 mm-es fehér, szürke, kékes fenokristályok, káliföldpáttal elegyekristályokat képez, a földpátpegmatitok része |
| sillimanit | 6 | 4-8 mm-es fehér, szürke prizmás kristályok granulitban, kristályos palákban |
| sörl (turmalin csoport) | 3 | Fényes fekete, hosszában csíkozott oszlopos kristályok, gyakran sugaras elrendezésben, elérhetik a több cm-t is, gránitban, gneiszben, granulitban, pegmatitokban |
| spessartin (gránát csoport) | 0 | narancssárga, sárga, barna, zöldes-barna 0,5-3 mm-es kristályok metamorfitokban és gyakori a hordalékban |
| szanidin | 1 | színtelen, 1-5 mm-es fenokristályok rózsaszín riolittufában, finom hordalékban is előfordul |
| szerpentin csoport | 2 | |
| termésarany | 0 | aranyszínű erecskék, hintések kvarcitokban, a kavicsok közti homokösszletben mikrométeres aggregátumok |
| tremolit (amfibolok) | 1 | szürkés-zöldes, 5-10 mm-es sugaras halmazok zöldpalában, szerpentinitekben |
| turmalin csoport | 4 | A fekete sörl mellett előforduló, műszeresen még meg nem határozott, barázdált, pleokroizmussal rendelkező színtelen, lila, rózsaszín, kék és zöld, 0,1-2 mm-es oszlopos kristályok (gyakran csak töredékek)a finom hordalékból, elvétve a gránitokban is észlelhető |
| zoisit | 1 | Világos-barna, zöldes tömegek, 1-5 mm-es oszlopos kristályok eklogitban |
© Nagy Mónika 2009-2024
