Geológia: Várpalota szomszédságában már 1876-ban kezdték bányászni a miocén korú lignitet. A jó minőségű lignit átlagos rétegvastagsága 5-6 m volt, a teljes lignitvagyont 220 millió tonnára becsülték és ennek több mint a felét ki is termelték. Az 1990-es években a termelés már nem volt gazdaságos, a külszíni fejtéseket rekultiválták és a mélyművelési bánya is leállt. Bántapusztán a rekultivált külfejtést a természet visszafoglalta, helyenként még mindig megtalálhatók a bánya híresen szép miocén korú fakövületei, a régi üzemi útról balra homokbánya terül el, melynek kavicsos összlete meglepően mutatós achátokat rejthet. Nagy fakövületeket egyébként a Várpalota területén lévő védett homokbányában (Szabó-bánya) is felállítottak.
Leírás: A régi külfejtés elérhető Várpalotát elhagyva a 8-as útról a Pétfürdői elágazás előtt, a benzinkút magasságában a jobb oldalon leágazó, elég rossz minőségű aszfaltúton, mely hétvégi házak mellett vezet el. A házak után (egy volt szovjet lőszerraktárnál) balra elágazik egy sorompóval lezárt földút, mely egyrészt a homokbányába, ezentúl a volt külfejtésbe vezet. A fakövületek szürkés-fehér bevonatot mutatnak, de belülről sötét-barnák. A homokbánya a hétvégi házak mögött, az üzemi útról balra található, környékén fosszília dús mészkövet találhatunk, szép kalcitos üregkitöltésekkel az őslények kőbeleiben.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| goethit | 0 | barna földes halmazok, konkréciók a homokbányában |
| kalcit | 0 | sárgás-fehér, 1-3 mm-es kristályok kőbelek üregeiben, a homokbánya melletti kis mészkőmeddőkön |
| kvarc | 3 | A kovás fák alapanyaga, a sejtekbe épült be, a fák repedéseit 1-2 mm-es kristályok vonják be |
| kvarc (kalcedon) | 1 | szürkés-kékes gömbös-vesés bevonatok a kovás fák repedéseiben, a homokbánya kavicsos összletében szürkés-fehér erezetű achátok |
© Nagy Mónika 2009-2024
