Geológia: A Bagolyirtás és Gyöngyösoroszi-Károlytáró között kb. fél úton fekvő Hidegkúti-táró és Szákacsurgói (a mostani térképeken Szálkacsurgó-ként szerepel)-táró meddői, a telérek felszíni kibúvásai a két rövid telér E-D csapását követik. A telérek andezitben, agglomerátumban futnak, komolyabb feltárásuk az 1930-as években felszínről történt, majd az 50-es, 60-as években folytatódott, az altáró felől is harántolták. Miközben a Hidegkúti telérre a magas pirittartalom volt jellemző, a Szákacsurgóiban helyenként jelentős ezüsttartalmú galenitre bukkantak. A két telér ásványösszetételét leíró irodalmat nem találtam, néhány adatot Nagy Béla (1984) közölt. Az ércekre itt jellemző volt a szalagos kifejlődés, ami a gyűjtött darabokon jól látható. A meddőben kevesebb az ametiszt, mint más telérekben, de szép kvarckristályokat mindenütt találhatunk.
Leírás: Mindkét telér eléggé nehezen megközelíthető területen fekszik. A két bánya között nincs összekötő út, ha egyikből a másikba akarunk jutni, vagy átvágunk az erdőn, vagy kerülünk. A Hidegkúti hányóhoz a legkönnyebben eljutunk Bagolyirtás felől, Mátrakeresztesről jövet az üdülő előtt dél felé lekanyarodó erdei úton a Hidegkúti forrásig, a forrás közelében található a felszíni telértörmelék, a hányók az Új Károly-táróhoz vezető útról balra esnek. A Szákacsurgó-i hányót vagy onnan, vagy a Bagolyirtás után a nagy jobb kanyarból induló erdei útról, mely a Nagy -nyak tetejét nyugat felé tartva megkerüli és végül a Szálkacsurgó-hoz vezet. A világos színű meddőhányó messziről látható.A Hidegkúti telér Károly-táró lakótelep felől, az alsó hurokból északra induló, közepes méretben emelkedő erdei úton is megközelíthető, a Szákacsurgói-hoz Gyöngyösoroszi felől nagy kerülővel a Malom-bérc felett, a Tótok rétjét érintő, majd északra tartó erdei úton jutunk el. A kb. fél órás gyaloglás miatt min. fél napot szánjunk mindkét lelőhelyre. Útközben érdemes, minden gyanús kőzetdarabot megvizsgálni. A meddőhányókat még nem rekultiválták, de 2012-ben elindult a Száka-csurgói táró és meddőhányó rekultivációjának előkészítése, mely 2015. nyarán be lett fejezve.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| barit | 2 | 1-5 mm-es fehér, vagy színtelen vékony, gyakran összenőtt táblák (a hidegkúti árkolásnál és a táró meddőhányóján) |
| covellin | 0 | |
| freibergit (tennantit csoport) | 0 | mm alatti szürke kristályok, szemcsék, hintések |
| galenit | 3 | ólomszürke erek, fészkek, ritkábban vaskos tömegek,elvétve fenn-nőtt, 1-3 mm-es kristályok kvarcban, magas ezüsttartalmú |
| gipsz | 1 | 1-3 mm-es kristályok a hányó limonitos konkrécióiban |
| goethit | 0 | barna földes halmazok, foltok, kérgek, a kvarcváltozatokat sárgára festheti |
| jarosit | 0 | sárga porszerű halmazok |
| kalkopirit | 1 | |
| kvarc | 5 | üreges, rücskös fehér telérkvarc, az üregekben 1-50 mm-es kristályok |
| kvarc (ametiszt) | 1 | halvány és sötétlila erek, foltok, az üregekben 1-5 mm-es kristályok |
| kvarc (hegyikristály) | 0 | |
| kvarc (kalcedon) | 3 | szürke, kékes-szürke,égszínkék, sárga, narancssárga, fehér sávok, kérgek, érczsinorokkal váltakozva |
| markazit | 0 | |
| pirit | 2 | hintések, erek, fészkek,ritkábban fenn-nőtt 1-3 mm-es aranysárga kristályok, a Hidegkúti-táró fő ércásványa |
| szfalerit | 2 | fényes barna szalagok, fészkek, hintések, nem túl gyakori |
| terméskén | 0 | |
| wurtzit | 0 | barna hegyes tűk kusza halmaza, vagy kévékbe rendeződve, ritka |
© Nagy Mónika 2009-2024
