Geológia: A Bükkszentkereszt és Bükkszentlászló közötti területen különböző korú, kisfokú metamorfózison átesett vulkanitok találhatóak a felszínen. A Felső-Bagoly-hegy-Alsó-Bagoly-hegy vonulatában egy bizonytalan, perm-triász korú metariolit tárul fel (Bagolyhegyi Metariolit Formáció), északabbra pedig triász metaandezitek-metadácitok (Szentistvánhegyi Metaandezit Formáció). A patakok hordalékában és a lejtőcsuszamlásokban keveredik a két képződmény Bükkszentlászlóhoz közel, az alsóbb részeken, szín alapján könnyen el lehet különíteni őket. Mindkét kőzet erősen palásodott, bár a metariolitnak van egy erősen kovásodott változata, amely a Felső-Bagoly-hegyen és annak lehordódási területén gyakori nagyon kemény, üdén szürke, oxidáltan sárgásbarna-vörösesbarna, szilánkoson törő kőzettömbök formájában. A palás változata a metariolitnak fehér-halványzöld színű, a míg a dácit-andezitnek határozott zöld színű. A palásodott metariolitot (úgy néz ki mint egy szericitpala) több helyen is akár több dm vastagságú kvarc-albittelérek szelik át, amelyekhez sörl (turmalin), pirit, rutil, titanit, ilmenit, anatáz kapcsolódik járulékosan. A rutil és ilmenit nióbium-és tantál-oxid ásványokat tartalmaz mikroszkópos méretben hazánkban egyedülálló módon. A metariolitban kisebb foszforitos testek alakultak ki az aktív vulkanizmus idején hidrotermás feltörések körül létrejött tavakban. A fő ércásvány, a fluorapatit tömeges megjelenésű, rétegesen, lencsékben Mn-oxid ásványokkal váltakozva szürke-barna-fehér sávos megjelenésű. A foszforit továbbá jelentős mennyiségű uránt, berilliumot és nehézritkaföldfémeket tartalmaz, az 1970-es évek elején fúrásokkal, árkolásokkal és két aknával is megkutatták az ércesedést, de nem találtak műrevaló mennyiséget belőle.
Leírás: A turmalinos telérdarabok az Alsó-Bagoly-hegy útbevágásaiban, fakidőléseiben, a bükkszentkereszti kereszt környékén a gerincen nyomozhatóak, legjobb lelőhelyük a Hidegvíz-folyás patakmedrének felső szakasza volt (2014-es erdőpusztulás óta járhatatlan). A turmalinos telérdarabok ritkán előfordulnak még Bükkszentlászló fölött is a patakban. Rutilos telérdarabok a Hősök-forrásától északra 150 m-rel, a patakvölgy nyugati oldalán fordulnak elő. A Hidegvíz-folyás keleti oldalán, a Hősök-forrásától kb. 350 m-re északra megtalálható még a foszforit egyetlen felszíni előfordulása, a mesterséges feltárás erősen beomlott és növényzettel benőtt állapotban van az utolsó komolyabb, 2014-es megbontása óta.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| albit (plagioklászok) | 6 | piszkosféhér tömegek, üregekben színtelen, fehér, sárga 1-3 mm-es hasábos kristályok |
| anatáz | 4 | sötétszürke,vörösös-barna nyúlt dipiramisos legfeljebb 1 mm-es kristály-csoportok földpátos-kvarcos kőzet repedésében, sörl társaságában |
| brookit | 0 | fel mm körüli barna kristályok kvarcitos-földpátos erekben |
| fluorapatit (apatit csoport) | 1 | krémszínű, világos barnatól sötétbarnáig terjedő, réteges megjelenésű tömeges halmazok, tömegek, repedések, üregek falán mm alatti tűs, vagy hatszöges táblás kristályok (mikroszkópos) |
| goethit | 4 | Sárgás-barna foltok, bevonatok, pirit utáni álalakok földpátos-kvarcos erekben |
| illit | 1 | fehér-szürkésfehér, pikkelyes halmazok foszforitban |
| ilmenit | 0 | 1-5 mm-es táblás kristályok kvarc-albitos telérekben. Az ilmenit magas nióbium-tantál tartalmú, tantál-oxidok (tantalit, fluorkalciomikrolit) is előfordulnak benne elektronmikroszkóppal azonosítva) |
| jarosit | 1 | sárga porszerű halmazok, apró kristályok kvarcerekben |
| klinoklor (klorit csoport) | 2 | zöld finomszemcsés halmazok kvarcerekben |
| kriptomelán | 1 | fekete tömeges halmazok, kérgek foszforitban |
| kvarc | 2 | szürkés-fehér tömegek, rosszul fejlett fehér kristályok, gyakran földpátokkal együtt |
| kvarc (hegyikristály) | 2 | Színtelen, 2 cm-t is elérő oszlopos kristályok, kvarcerekben |
| mangánoxidok | 3 | fekete kérgek, foltok, minden kőzetben jelen vannak, néha szép dendrites halmazok kvarcon |
| muszkovit | 2 | finomszemcsés, csillogó, gömbös-vesés halmazok, szericites megjelenés |
| nontronit (szmektit csoport) | 1 | narancssárga, barna mikropikkelyes halmazok foszforitban |
| ortoklász | 0 | kvarc-földpátos erek kevésbé gyakori alkotója, albittól nem különíthető el |
| pirit | 4 | fényes aranyszínű hintések, mm alatti szemcsék, kristálykák albitos-kvarcos telérekben, főleg goethitté alakulva, erősen szürke kovásodott metariolitban finom hintések, ritkán tömeges halmazok |
| piroluzit | 0 | szürke fémfényű sugaras kristálytöretek, fekete tömegek, ritkán aprótáblás, mm-alatti kristályok a foszforit repedéseiben |
| romanèchit | 0 | fekete kérgek, foltok, a mangános bevonatok egyik alapanyaga, mindenütt előfordul |
| rutil | 0 | 1-5 mm-es sötétszürke, fémes oszlopos-tűs kristályok, 10-20 mm-es tömegek kvarcos-albitos erekben. A rutilhoz mikroszkopikus méretű nióbium-oxid ásványok (kolumbit, piroklor/eszkinit csoport) társulnak. |
| sörl (turmalin csoport) | 11 | mm-es fehér tűs kristályok, 1-10 mm-es prizmás kristályokból álló csomók, fészkek, 5-10 cm-es tömeges halmazok albitos-kvarcos telérekben |
| titanit | 0 | mikroszkopikus méretű, zöld táblás kristályokból álló halmazok telérkőzetek repedésfelületein, üregeiben fennőve. |
| todorokit | 3 | Foszforitban mm körüli fekete, fényes tűkből álló gömbök, halmazok |
© Nagy Mónika 2009-2024
