cim
engedélyköteles veszély

Deák-hegy, Sándor- és Ferenc-lencse, Nyirád, Bakony és Balaton-felvidék

Geológia: SÁNDOR-LENCSE: A klasszikusnak számító gipszelőfordulás a felhagyott bauxit külfejtésben fordult elő. A lefejtett kréta korú bauxit lencsét fedő, pirites eocén agyag kb. 1 m rétegében indult a pirit bomlásából a gipszképződés. A telep aljában erősen sárgás, szennyezett ikerkristályos típus a jellemző. Az efölötti szürke agyagrétegben a többszörösen keresztbe ikresedett, néha 20 cm-t is meghaladó, piszkosszürke, átlátszatlan kristályok kerültek elő. A száradó agyagban az ikerkristályok gyakran szétestek. Gyűjtésük kitartást, ügyességet és sok-sok munkát igényelt. 2009-ben a szomszédos területet művelésbe fogták, a meddőhányók egészen az összekötő útig érnek, ezért az utat forgalom elől elzárták (lásd: Nyirád, XVII. Táncsics-telep-i bejegyzés)
FERENC-LENCSE: A Sándor-lencsétől északra mintegy 3-400 méterre nyitották meg 2010-ben azt a külfejtést, ami az egykor mélyművelésű Ferenc- Ferenc-dél és Gábor lencsék megmaradt anyagát termeli ki.

Leírás: Nyirádról Sümeg felé közúton kb. 3 km után, a Dióspuszta buszmegállónál délnek kanyarodva, egy aszfaltozott üzemi út vezetett az Iza-major irányában vivő útelágazáshoz. Mivel az utolsó két évben a fejtéseket egészen az út széléig bővítették, a régi külfejtés (Motocross-pálya) és a Sümegre vezető út közötti területet forgalom elől lezárták, üzemi területté vált és a belépés engedélyhez kötött.

Típus: működő kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
böhmit 0 halványbarna szemcsés halmazok, a bauxit egyik alkotója
dolomit 0 A feküdolomit kőzet és bauxit kontaktusában akár 30 cm vastag dolomitlisztben alakult ki a lemezes szerkezetű, pár mm nagyságú, kristályokat is tartalmazó aggregációk formájában.
gibbsit 0 bauxitalkotó
gipsz 9 Szürke agyagban többszörösen keresztben ikresedett, néha 20 cm-t is meghaladó piszkosszürke kristályok. Rostos padok formájában, a bauxit és a dolomit fekü határán pár cm vastag pados megjelenésben is előfordult, néha lemezes dolomittal összenőve
goethit 1 barna földes halmazok, kérgek, foltok, markazit és pirit utáni álalakok, cseppkőszerű, gömbös-vesés halmazok
hematit 1 vörös porszerű halmazok, foltok, fekete bevonatok, 1-5 mm-es pikkelyszerűen elrendezett táblás kristályok, a bauxit festőanyaga. Körkörös rajzolatok a bauxitban.
kalcit 1 színtelen, sárga, fehér, rózsaszín 1-5 mm-es kristályok a mészkő, mészmárga repedéseiben, valamint konkréciókban és őslények kőbeleiben (a feltárás őslényekben igen gazdag!)
markazit 0 szürke, gyorsan bomló fészkek, erek az agyag- és agyagmárgában
pirit 0 1-5 mm-es gumók, kristályhalmazok az agyagban
sziderit 0 vörösös-barna, 1-3 mm-es romboéderek a mészmárga üregeiben, repedéseiben, konkréciókban

© Nagy Mónika 2009-2024