cim
védett terület

Nagyirtáspusztai ércesedés területének meddőhányói, Márianosztra, Börzsöny

Geológia: A Nagyirtáspusztai ércesedés miocén korú gránátos-biotitos amfibolandezitben, valamint erősen bontott zöldkövesedett andezitagglomerátumban jött létre, 2 nagyobb, különböző csapásirányú telér (Alamizsna-telér, Gergely-telér) jellemzi. 4 táróban kutatták meg, az Alamizsna-táróban (régi német neve: Almosen-Stolln, ill. Elemosine-Stolln, később Krecsmány féle bánya), Bezina I és II tárók (ebből csak a Bezina I régi bánya, Antiqua Fodina ill. Kohlbach-táróként szerepelt a 18. századi leírásokban) és a Sarlós Boldogasszony, ill. Mária kísértése altáró (régi néven: Maria-Heimsuchung-Erbstolln). Az Alamizsna-tárót és a Bezina I.-es tárót 1750-ben kezdték hajtani, elsősorban ezüst- és aranyércre, majd következett a Sarlós Boldogasszony-altáró. Az érchozam nem lehetett jelentéktelen, mert min. 50 éven keresztül kisebb szünetekkel üzemeltek. Az 1960-as, 70-es évek érckutatásai során létrejött a Bezina II-es táró is, mely azonban csak pirithintéseket tárt fel. Az Alamizsna-táró és Sarlós Boldogasszony Altáró teléranyaga limonitos agyag volt, helyenként változó illit, kaolin és montmorillonit-tartalommal, ezt a mai hányókon is meg lehet figyelni. A Bezina I-táróban az ércesedés karbonátos telérekhez kötődött, melyek között üledékes kőzetek zárványai is előfordultak (pl. triász korú mészkő). Miután a bányászat már jó 200 éve leállt, a régi hányók anyaga teljesen elbomlott, csak a 60-as, 70-es évek kutatásai szolgáltak friss anyagot, akkoriban még rendesen gyűjteni is lehetett. Mostanára csak a legszorgalmasabb gyűjtők találnak érceket (leginkább a patakhordalékból), kőzetalkotókat, agyagásványokat és az Alamizsna-tárónál sok-sok gipszet. A gyűjteményekben azért még előfordulnak ottani nagyobb méretű ásványok, így forgalomba is kerülhetnek és végül a nagybörzsönyi ércbányászat története csak így teljes. Érdekességként megemlíteném, hogy a mai Magyarország területéről az első több mm-es, szabad szemmel is jól látható termésarany lelet az 1970-es évek beli újranyitásnál került elő! (Nagy B.) Kitartással nagyon pici (fél mm alatti) termésarany-szemcsék most is kimoshatók a patakokból. A nagyírtáspusztai területet átszelő patakokból sokféle nehézásvány (elsősorban kvarc és szilikátok) gyűjthetó, uralkodóan gránát, biotit, amfiból, klf. földpátok és korund.

Leírás: A régi kisvasúti töltések mentén felfűzött tárók, meddőhányók elérhetők a nagyirtáspusztai Orbán-Fogadó felől a Só-hegy aljáig erdei úton, majd a töltésen járva a piros kereszt jelzésű turistaútig és azon visszatérve az indulóponthoz. Az összes meddő, látványosság bejárásához egy napot tervezzünk. 2015-ben újra kiépült az új kisvasút-vonal Nagyirtáspuszta és Márianosztra között, melyet előreláthatólag 2016-ban már üzemelni fog, ezzel majd könnyen elérhetjük a régi bányászati területet. A tárókat, légaknákat lezárták, nem járhatók be. A Börzsöny teljes területe természetvédelem alatt áll, bontási munkálatokat mellőzzünk.

Típus: meddőhányó

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
albit (plagioklászok) 2  
almandin (gránát csoport) 3 1-3 mm-es mélyvörös kristályok, helyenként kőzetalkotó
amfibolok 1 1-3 mm-es zöldes-fekete léces fenokristályok, kőzetalkotó
andaluzit 2  
ankerit (dolomit csoport) 1 A Bezina I. karbonátos telérek egyik alkotója, ritka
annit (biotit sor) 3  
biotit sor 6 fekete, ill. mállott állapotban bronzszínű, 1-3 mm-es táblás kristályok, kőzetalkotó, az aranyszínű biotit piritzárványokat tartalmaz
clintonit 1 zöldes 0,5-1 mm-es kristályok
cordierit 1  
dolomit (dolomit csoport) 2 a Bezina I. karbonátos telereiben és az üledékes zárványokban fordult elő, ritka
epidot (epidot csoport) 2  
flogopit (biotit sor) 2  
galenit 5 magas ezüsttartalommal rendelkező 1-5 mm-es fenokristályokként, foltokként és erekként írták le mind a 3 régi táróból, ritka
gipsz 3 Az Alamizsna táró hányójában mállott andezitet beborító limonitos kérgeken most is gyűjthető, ott színtelen, fehér, sárga 1-3 mm-es tűs, léces, kor alakú halmazokat képez, nem látványos, érintésre lehullik a laza kérgekről
goethit 0 földes, sárgás-barna halmazok, limonitos agyag, mindegyik táró hányóján előfordul, a magas pirittartalom bomlási végterméke
gránát csoport 5 A sötét vörös almandinon kívül más színű gránátok is előfordulnak (zöld, barna, narancssárga és lila), ezek bevizsgálása még nem történt meg
hematit 1 Fekete fényes kérgek vasas andeziten, 1 mm körüli vascsillám
illit 0 a fehér színű agyag egyik alkotója
kalcit 3 a Bezina I. táró karbonátos telereinek egyik fő ásványa, 1-3 mm-es fehér kristályok, erek a táró múlt századi újjányitásákor kerültek elő, ritka
kalkopirit 3 ritkán jelent meg a Bezina I.-táró és az Alamizsna-táró telereiben, vékony aranyszínű zsinórokban, foltokban, ritka
kaolinit csoport 1 a fehér, limonitfoltos agyag egyik alkotója
korund (zafír) 2 Fél mm alatti égszínkék töredékek, oszlopos vagy táblás kristályok a patakhordalékban
kutnohorit (dolomit csoport) 0 világos barnás-rózsás alkotórész a Bezina I. táró karbonátos telereiben, ritka
kvarc 6 1-2 mm-es kristályok,kvarcos breccsa-törmelék, nagyon ritka a meddőhányókon, de gyakori a patakhordalékban, víztiszta kristályok és kristálytöredék is előfordulnak
kvarc (hegyikristály) 3  
mangánoxidok 1 fekete foltok, bevonatok karbonátos telérdarabokban, a rózsaszín kalcit a mangántartalomnak köszönheti színét
markazit 0 ezüstös hintések, a montmorillonit-tartalmú agyagot zöldes-kékesre festi, épp állapotban már nem gyűjthető
montmorillonit (szmektit csoport) 1 a Bezina I. táró meddőjén zöldes-kékes agyagként tárja fel a patak, most is gyűjthető
muszkovit 1  
pirit 3 1-3 mm-es kristályokban, hintésekben megjelent mind a 4 táróban, a meddő erősen limonitos jellege a sok pirit mállásának köszönhető, ép pirit csak ritkán gyűjthető
rodokrozit 1 barnás-rózsaszín erek, foltok a Bezina I-es táró karbonátos telereiben, ritka
rozenit 0 bomló piriten, markaziton mm körüli fehér gömbök, porszerű hintések
szfalerit 3 mind a 3 régi táró teléranyagában megjelent, de nem volt gyakori, 1-2 mm-es sötétbarna-fekete kristályokban, ill. annál nagyobb barna fenokristályokban fordult elő, ritka
sziderit 0 a Bezina I. táró karbonátos telereinek egyik alkotója, ritka
termésarany 2 ércmikroszkóppal látható nagyságrendben (hintések) az egész területen jelen van a telérekben, több mm-es lemezek alakjában az Alamizsna táró tömedékéből ismert, sok türelemmel és a megfelelő vételi hely kiválasztásával most is kimosható néhány aranyszemcse a tárók mellett, meddőhányókon keresztül folyó patakokból
vasoxidok 0 A vasasodott andezitet bevonó sárgás-barna, vörös vagy fekete kérgek, a patakhordalékban pirit utáni álalakok

© Nagy Mónika 2009-2017