Geológia: A Nagyirtáspusztai ércesedés miocén korú gránátos-biotitos amfibolandezitben, valamint erősen bontott zöldkövesedett andezitagglomerátumban jött létre, 2 nagyobb, különböző csapásirányú telér (Alamizsna-telér, Gergely-telér) jellemzi. 4 táróban kutatták meg, az Alamizsna-táróban (régi német neve: Almosen-Stolln, ill. Elemosine-Stolln, később Krecsmány féle bánya), Bezina I és II tárók (ebből csak a Bezina I régi bánya, Antiqua Fodina ill. Kohlbach-táróként szerepelt a 18. századi leírásokban) és a Sarlós Boldogasszony, ill. Mária kísértése altáró (régi néven: Maria-Heimsuchung-Erbstolln). Az Alamizsna-tárót és a Bezina I.-es tárót 1750-ben kezdték hajtani, elsősorban ezüst- és aranyércre, majd következett a Sarlós Boldogasszony-altáró. Az érchozam nem lehetett jelentéktelen, mert min. 50 éven keresztül kisebb szünetekkel üzemeltek. Az 1960-as, 70-es évek érckutatásai során létrejött a Bezina II-es táró is, mely azonban csak pirithintéseket tárt fel. Az Alamizsna-táró és Sarlós Boldogasszony Altáró teléranyaga limonitos agyag volt, helyenként változó illit, kaolin és montmorillonit-tartalommal, ezt a mai hányókon is meg lehet figyelni. A Bezina I-táróban az ércesedés karbonátos telérekhez kötődött, melyek között üledékes kőzetek zárványai is előfordultak (pl. triász korú mészkő). Miután a bányászat már jó 200 éve leállt, a régi hányók anyaga teljesen elbomlott, csak a 60-as, 70-es évek kutatásai szolgáltak friss anyagot, akkoriban még rendesen gyűjteni is lehetett. Mostanára csak a legszorgalmasabb gyűjtők találnak érceket (leginkább a patakhordalékból), kőzetalkotókat, agyagásványokat és az Alamizsna-tárónál sok-sok gipszet. A gyűjteményekben azért még előfordulnak ottani nagyobb méretű ásványok, így forgalomba is kerülhetnek és végül a nagybörzsönyi ércbányászat története csak így teljes. Érdekességként megemlíteném, hogy a mai Magyarország területéről az első több mm-es, szabad szemmel is jól látható termésarany lelet az 1970-es évek beli újranyitásnál került elő! (Nagy B.) Kitartással nagyon pici (fél mm alatti) termésarany-szemcsék most is kimoshatók a patakokból. A nagyírtáspusztai területet átszelő patakokból sokféle nehézásvány (elsősorban kvarc és szilikátok) gyűjthetó, uralkodóan gránát, biotit, amfiból, klf. földpátok és korund.
Leírás: A régi kisvasúti töltések mentén felfűzött tárók, meddőhányók elérhetők a nagyirtáspusztai Orbán-Fogadó felől a Só-hegy aljáig erdei úton, majd a töltésen járva a piros kereszt jelzésű turistaútig és azon visszatérve az indulóponthoz. Az összes meddő, látványosság bejárásához egy napot tervezzünk. 2015-ben újra kiépült az új kisvasút-vonal Nagyirtáspuszta és Márianosztra között, melyet előreláthatólag 2016-ban már üzemelni fog, ezzel majd könnyen elérhetjük a régi bányászati területet. A tárókat, légaknákat lezárták, nem járhatók be. A Börzsöny teljes területe természetvédelem alatt áll, bontási munkálatokat mellőzzünk.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| albit (plagioklászok) | 1 | |
| almandin (gránát csoport) | 3 | 1-3 mm-es mélyvörös kristályok, helyenként kőzetalkotó |
| amfibolok | 1 | 1-3 mm-es zöldes-fekete léces fenokristályok, kőzetalkotó |
| andaluzit | 1 | |
| ankerit | 1 | A Bezina I. karbonátos telérek egyik alkotója, ritka |
| annit (biotit sor) | 1 | |
| biotit sor | 3 | fekete, ill. mállott állapotban bronzszínű, 1-3 mm-es táblás kristályok, kőzetalkotó, az aranyszínű biotit piritzárványokat tartalmaz |
| cirkon | 0 | 0,2-1 milliméteres rózsaszín kristályok kristálytöredékek , kevés zárvánnyal, negatív kristályokkal |
| clintonit | 0 | zöldes 0,5-1 mm-es kristályok |
| cordierit | 1 | |
| dolomit | 0 | a Bezina I. karbonátos telereiben és az üledékes zárványokban fordult elő, ritka |
| epidot | 2 | |
| flogopit (biotit sor) | 0 | |
| galenit | 4 | magas ezüsttartalommal rendelkező 1-5 mm-es fenokristályokként, foltokként és erekként írták le mind a 3 régi táróból, ritka |
| gipsz | 2 | Az Alamizsna táró hányójában mállott andezitet beborító limonitos kérgeken most is gyűjthető, ott színtelen, fehér, sárga 1-3 mm-es tűs, léces, kor alakú halmazokat képez, nem látványos, érintésre lehullik a laza kérgekről |
| goethit | 0 | földes, sárgás-barna halmazok, limonitos agyag, mindegyik táró hányóján előfordul, a magas pirittartalom bomlási végterméke |
| gránát csoport | 3 | A sötét vörös almandinon kívül más színű gránátok is előfordulnak (zöld, barna, narancssárga és lila), ezek bevizsgálása még nem történt meg, méretük 2-8 milliméter ,eddig |
| hematit | 1 | Fekete fényes kérgek vasas andeziten, 1 mm körüli vascsillám |
| illit | 0 | a fehér színű agyag egyik alkotója |
| kalcit | 2 | a Bezina I. táró karbonátos telereinek egyik fő ásványa, 1-3 mm-es fehér kristályok, erek a táró múlt századi újjányitásákor kerültek elő, ritka |
| kalkopirit | 3 | ritkán jelent meg a Bezina I.-táró és az Alamizsna-táró telereiben, vékony aranyszínű zsinórokban, foltokban, ritka |
| kaolinit | 0 | a fehér, limonitfoltos agyag egyik alkotója |
| korund (zafír) | 3 | 0,1-1,2 mm égszínkék középkék töredékek, oszlopos vagy táblás kristályok a patakhordalékban |
| kutnohorit | 0 | világos barnás-rózsás alkotórész a Bezina I. táró karbonátos telereiben, ritka |
| kvarc | 2 | 1-2 mm-es kristályok,kvarcos breccsa-törmelék, nagyon ritka a meddőhányókon, de gyakori a patakhordalékban, víztiszta kristályok és kristálytöredék is előfordulnak |
| kvarc (hegyikristály) | 1 | |
| mangánoxidok | 0 | fekete foltok, bevonatok karbonátos telérdarabokban, a rózsaszín kalcit a mangántartalomnak köszönheti színét |
| markazit | 0 | ezüstös hintések, a montmorillonit-tartalmú agyagot zöldes-kékesre festi, épp állapotban már nem gyűjthető |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 1 | a Bezina I. táró meddőjén zöldes-kékes agyagként tárja fel a patak, most is gyűjthető |
| muszkovit | 0 | |
| pirit | 1 | 1-3 mm-es kristályokban, hintésekben megjelent mind a 4 táróban, a meddő erősen limonitos jellege a sok pirit mállásának köszönhető, ép pirit csak ritkán gyűjthető |
| rodokrozit | 0 | barnás-rózsaszín erek, foltok a Bezina I-es táró karbonátos telereiben, ritka |
| rozenit | 0 | bomló piriten, markaziton mm körüli fehér gömbök, porszerű hintések |
| spinell | 1 | patakhordalékból milliméter alatti fekete kristályok kristály töredékek |
| szfalerit | 2 | mind a 3 régi táró teléranyagában megjelent, de nem volt gyakori, 1-2 mm-es sötétbarna-fekete kristályokban, ill. annál nagyobb barna fenokristályokban fordult elő, ritka |
| sziderit | 0 | a Bezina I. táró karbonátos telereinek egyik alkotója, ritka |
| termésarany | 0 | ércmikroszkóppal látható nagyságrendben (hintések) az egész területen jelen van a telérekben, több mm-es lemezek alakjában az Alamizsna táró tömedékéből ismert, sok türelemmel és a megfelelő vételi hely kiválasztásával most is kimosható néhány aranyszemcse a tárók mellett, meddőhányókon keresztül folyó patakokból |
© Nagy Mónika 2009-2024
