Geológia: Az Annavölgyi eocén és oligocén korú széntelepek jura és kréta korú , törésvonalakkal erősen felszabdalt, karsztosodott mészkő-fekűn keletkeztek, a széntelepek közé oligocén korú homokkő épült. A Tokod és Sárisáp közötti Annavölgyben 1780 körül kezdődött a szénkutatás, az első széntelepet 1795-ben tárták fel(Anna- és Vince táró). Az 1975-ig tartó bányászatnak 3 jelentős korszaka volt: (1) az uradalmi bányászat, mely 1850-re elérte az évi 5000 tonnás termelést,lényegében oligocén korú szénből, majd 1860-tól (2) a nagy bányatársaságok ideje, amikor a műszaki fejlődés már megengedte a mélyebben fekvő eocén korú szén fejtését is (Esztergomi-Szászvári Kőszénbánya Rt., Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.). A mélyszinti bányászatot megkeserítették az állandó vízbetörések, ennek ellenére az évi termelés meghaladta a 300 e tonnát. 1946-tól (3) a bányákat államosították (Dorogi Szénbányászati Állami Vállalat), a vízbetörések azonban utat álltak a termelés csúcsra járatásnak, a hozamok csökkentek,végül 1975-ben az Annavölgyi bányaüzemeket végleg bezárták, megkezdődött a nem túl látványos rekultiváció korszaka. A Sárisáp fölött tornyosuló magas hányó meg néhány laposabb hányó 2000 körül még jól bejárható volt, a gyűjtők körében a markazittal kitöltött csigák és a szép citromsárga, néha több cm-t is elérő kalcit igen kedveltek voltak.
Leírás: A természet által visszafoglalt területen ma már nehezen találhatók a hányómaradványok. A 2003-as gerecsei MAMIT-tábor idején még látható volt a XVII. és XII. akna közötti csúcsos hányó a kaolinbánya szembeni hegyoldalon, rá is néztünk, erősen benőtte a gaz, kikezdte az erózió. Jelenlegi állapotáról nincs információm. Még hozzáférhető feltárások megtalálásához kérjük a helyi lakosság segítségét, nekünk is egy volt bányász mutatta a helyeket.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| copiapit csoport | 0 | sárga, szemcsés laza halmazok |
| epsomit | 0 | fehér, cseppköves, vagy szálas halmazok |
| gipsz | 0 | 1-3 mm-es csillagszerűen elhelyezkedő kristálykák szén felületén, agyagban 1-8 cm-es, agyagzárványos, sárgás, vagy piszkos-szürke kristályhalmazok |
| glaukonit | 0 | halványzöld, pikkelyes halmazok homokkőben |
| goethit | 0 | barna földes halmazok, konkréciók, pirit, de inkább markazit utáni álalakok |
| kalcit | 2 | fehér erek, pátos tömegek, citrom- vagy aranysárga, 1-20 mm-es (néha nagyobb) kristályok, kristályos bevonatok szénben, agyagos szénben |
| kaolinit | 0 | laza fehér szemcsés, vagy pikkelyes halmazok oligocén homokkőben |
| kvarc | 0 | kovás fák, ill. azoknak repedéseiben 1-3 mm-es kristályok |
| kvarc (kalcedon) | 0 | vékony kékes-szürke, gömbös-vesés bevonatok kovás szénen, ritka |
| markazit | 1 | ezüstös, vagy aranyszínű, néha színes konkréciók, hintések, kristályos bevonatok, csigakitöltések, általában gyorsan bomlik, goethitté válik |
| pirit | 0 | aranyszínű kocka alakú, 1-3 mm-es kristályok, gömbök, ritkábban sugaras halmazok (piritdollárok) |
| rozenit | 0 | fehér porszerű halmazok bomló markaziton |
| terméskén | 0 | üvegfényű sárga kérgek, laza szemcsékből vagy tűs kristályokból álló halmazok szénen |
| tschermigit | 0 | színtelen, üvegfényű kérgek, halmazok |
© Nagy Mónika 2009-2024
