Geológia: A Dudar, Bakonynána és Esztergár közötti szénmező eocén és oligocén korú barna kőszenét a 19. század első felében kezdték művelni, 1999.-ben állt le a bányászat, bár a kb. 30 millió tonnás becsült szénvagyon csak a 2/3-át bányászták ki. Rendkívül magas bitumen- és gyantatartalma miatt igen magas fűtőúértéke volt. A bánya leállását követően a hányók anyagából huminsavat nyertek ki, melyet talajjavítóként értékesítettek. A nagy hányók közül mára kevés maradt, a maradékot a természet visszafoglalta. A szénben, ill. a fedő eocén mészkőben, mészmárgában, agyagmárgában rendkívül sok és jól megtartott fossziliákon kívül kalcit, gipsz, fosszilis gyanta, bitumenek és vasszulfidok, ill. -szulfátok képződtek.
Leírás: A 90-es években a víztorony mögötti Bakonynánai aknánál, a Bányaépületek melleti meddőhányón és s szénbányával szembeni nagy-törmelékes meddőn gyűjtöttünk. Az utóbbi talán az egyetlen, ahol most is lehet gyűjteni, a Zircre vezető útról délre, a sínek alatti mély völgy túloldalán helyezkedik el. A magasra nőtt növényzet miatt érdemes a gyűjtést az őszi, ill. tavaszi hónapokra időzíteni.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| borostyán (csoport) | 2 | sárgás-fehér, sárga, narancssárga, 1-10 mm-es cseppek, foltok szénben, szenes agyagban, néha kimállva is, a sárgás-barna, képlékeny sávok, foltok a szénben azonban bitumenek, nem fosszilis gyanták, kizárólag az akna melleti meddőn találtuk |
| copiapit (copiapit csoport) | 0 | citromsárga porszerű halmazok |
| gipsz | 3 | alaktalan kérgek, goethites konkréciókban 1-5 mm-es szürke kristályok, mart felületű, akár 5-8 cm-t is elérő, erősen koptatott kristályok (a bányaépületek alatti meddőről került elő a legtöbb, egy csak kb. 2 nm-es területen) |
| goethit | 0 | barna földes halmazok, kérgek, foltok, konkréciók, pirit és markazit utáni álalakok |
| jarosit | 0 | sárga porszerű halmazok, bevonatok |
| kalcit | 3 | színtelen, fehér, szürke, sárga, barna 1-20 mm-es kristályok a szén, szenes agyag, mészkő, mészmárga repedéseiben, kőbelekben, néha a teljes kőbél ebből áll (elsősorban korallok, kis csigák) |
| markazit | 1 | hintések, 1-5 mm-es kristályok, konkréciók, a kékes-szürke agyagmárga ettől kapja színét |
| pirit | 0 | 1-5 mm-es kockák szenes agyagban, ritka |
| rozenit | 0 | málló markaziton fehér bevonatot képez |
| terméskén | 1 | sárga, üvegfényű, pár mm-es kristályok, kérgek, a fojtott égésben lévő hányórészeken képződött (az akna mellett, a bányaépület alatti hányón) |
© Nagy Mónika 2009-2024
