cim
veszély

Rég felhagyott szénbánya meddője, Verőce, Börzsöny

Geológia: A Verőcéről Katalin-pusztára vezető Katalin-völgyben (az ún. Nyulas-gödörben) lévő szénbánya a Váci Püspökség birtokán létesült 1771-ben és 1786 körül véget ért a bányászat. Az I. világháború után Rédei és tsa 500 méter hosszú táróval újra feltárta a szenet és 1918-1921-ig kitermelte a használható szénvagyont. A miocén korú gránátos-biotitos andezittufával, tufittel, homokkővel és agyagásványokkal fedett középmiocén korú, csak 60-70 cm vastag szén-rétegekben a szénvagyon egy része erősen kovásodott. A megszenesedett, nagy méretű kovás fák a bányászat idején meddőre kerültek és beborítják az egész völgyet, a meredek hegyoldalt. A ma dzsungel-szerűen benőtt területen a kutatótárók maradványai az épületekkel együtt beomlottak, ne kíséreljük meg a földalatti üregekbe való bemászást - felesleges, a gyűjthető anyag a felszínen van. Az ásványok a szenes és tufás rétegekhez, ill. a kovás fatörzsökhöz kapcsolódnak. Említeni kell, hogy azonos korú széntelepet Zebegény határán is találtak, az viszont csak néhány cm-es szénrétegeket tartalmazott.

Leírás: A Fenyves-hegy oldalán fekvő régi bányaterület megközelíthető a Borbély-hegy alján nyíló Katalin-völgyből (Lósi-patak völgye). Ha kocsival közelítjük meg, akkor a völgy észkai oldalán található lőtérrel szemben álljunk meg. Kis bokorsor jelzi a beomlott bányaépületek helyét. Sajnos a Katalin-völgy keletre eső részét egy bekerített, kutyákkal őrzött állattartó telep foglalja el, így csak a kerítésen túl (Verőce felé) lehet átmászni a patakon. Rendkívül nehéz, erősen benőtt, gödrökkel, kitört fákkal teli, majd igen meredek, szétszabdált, de már aljnövényzet nélküli völgyfőben végződő terep, mely kizárólag jó erőben lévő, kalandra vágyó gyűjtőknek való.

Típus: meddőhányó

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
almandin (gránát csoport) 1 Rózsaszín, mélyvörös 1-5 mm-es fenokristályok a tufákban
amfibolok 1 1-5 mm-es fekete, sötétzöld léces fenokristályok tufás kőzetekben
biotit sor 1 bronzszínű, 1-3 mm-es hatszöges táblák a tufákban
gipsz 1 pár mm-es átlátszó kristálykák, vagy fehér sugaras, vagy szemcsés halmazok, vékony rétegek a palásan törő szénben
goethit 0 sárgás-barnás földes halmazok, markazit, ill. pirit utáni álalakok
jarosit 0 sárga porszerű bevonatok szénen
kvarc 4 a kovás fák alapanyaga, a fák üregeit gyakran 0,5 - 3 mm-es csillogó kvarckristályok töltik ki
kvarc (kalcedon) 2 fehér, ill. világos kék kérgek, repedéskitöltések, növényi sejtek utáni álalakok
markazit 0 ezüstös hintések, fészkek kovás fákban, szénben
montmorillonit (szmektit csoport) 0 a zöldes színű bentonitos agyag, agyagásványosodott tufa fő alkotója
pirit 2 elszórtan 1-2 mm-es kristálykák a szén, ill. kovás fák repedéseiben

© Nagy Mónika 2009-2024