Geológia: A Verőcéről Katalin-pusztára vezető Katalin-völgyben (az ún. Nyulas-gödörben) lévő szénbánya a Váci Püspökség birtokán létesült 1771-ben és 1786 körül véget ért a bányászat. Az I. világháború után Rédei és tsa 500 méter hosszú táróval újra feltárta a szenet és 1918-1921-ig kitermelte a használható szénvagyont. A miocén korú gránátos-biotitos andezittufával, tufittel, homokkővel és agyagásványokkal fedett középmiocén korú, csak 60-70 cm vastag szén-rétegekben a szénvagyon egy része erősen kovásodott. A megszenesedett, nagy méretű kovás fák a bányászat idején meddőre kerültek és beborítják az egész völgyet, a meredek hegyoldalt. A ma dzsungel-szerűen benőtt területen a kutatótárók maradványai az épületekkel együtt beomlottak, ne kíséreljük meg a földalatti üregekbe való bemászást - felesleges, a gyűjthető anyag a felszínen van. Az ásványok a szenes és tufás rétegekhez, ill. a kovás fatörzsökhöz kapcsolódnak. Említeni kell, hogy azonos korú széntelepet Zebegény határán is találtak, az viszont csak néhány cm-es szénrétegeket tartalmazott.
Leírás: A Fenyves-hegy oldalán fekvő régi bányaterület megközelíthető a Borbély-hegy alján nyíló Katalin-völgyből (Lósi-patak völgye). Ha kocsival közelítjük meg, akkor a völgy észkai oldalán található lőtérrel szemben álljunk meg. Kis bokorsor jelzi a beomlott bányaépületek helyét. Sajnos a Katalin-völgy keletre eső részét egy bekerített, kutyákkal őrzött állattartó telep foglalja el, így csak a kerítésen túl (Verőce felé) lehet átmászni a patakon. Rendkívül nehéz, erősen benőtt, gödrökkel, kitört fákkal teli, majd igen meredek, szétszabdált, de már aljnövényzet nélküli völgyfőben végződő terep, mely kizárólag jó erőben lévő, kalandra vágyó gyűjtőknek való.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| almandin (gránát csoport) | 1 | Rózsaszín, mélyvörös 1-5 mm-es fenokristályok a tufákban |
| amfibolok | 1 | 1-5 mm-es fekete, sötétzöld léces fenokristályok tufás kőzetekben |
| biotit sor | 1 | bronzszínű, 1-3 mm-es hatszöges táblák a tufákban |
| gipsz | 1 | pár mm-es átlátszó kristálykák, vagy fehér sugaras, vagy szemcsés halmazok, vékony rétegek a palásan törő szénben |
| goethit | 0 | sárgás-barnás földes halmazok, markazit, ill. pirit utáni álalakok |
| jarosit | 0 | sárga porszerű bevonatok szénen |
| kvarc | 4 | a kovás fák alapanyaga, a fák üregeit gyakran 0,5 - 3 mm-es csillogó kvarckristályok töltik ki |
| kvarc (kalcedon) | 2 | fehér, ill. világos kék kérgek, repedéskitöltések, növényi sejtek utáni álalakok |
| markazit | 0 | ezüstös hintések, fészkek kovás fákban, szénben |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | a zöldes színű bentonitos agyag, agyagásványosodott tufa fő alkotója |
| pirit | 2 | elszórtan 1-2 mm-es kristálykák a szén, ill. kovás fák repedéseiben |
© Nagy Mónika 2009-2024
