cim

Tatárka, Bányai-nyereg, Kis-Száva- és Száva-hegyKözép- és újkori aranybányászat nyomai, Rudabányácska, Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság (Tokaji-hegység)

Geológia: A Sárospatak és Sátoraljaújhely közötti területet elsősorban erősen átkovásodott miocén korú riolittufák, részben kálimetaszomatózist szenvedett piroxén-amfibol-, ill. amfiboldácit jellemzik. Valószínűleg a XII. századra tehető a Rudabányácska település körüli aranybányászat kezdete (Nagybányi-, ill. Tatárka-hegy, Kis-Száva, Száva-hegy), mely a XIV.-XV. században élte fénykorát. A bányákat 1347-ben bányaigazgatásilag Telkibányához csatolták. Az 1950-es években a régi bányaműveleteket (horpák, árkolások, tárók, aknák) újra feltárták és rengeteg mintát gyűjtöttek, művelésre érdemes aranymennyiségre azonban már nem bukkantak. Az arany limonitos-kvarcos-szmektites, nagyjából leművelt telérekhez kapcsolódott. Feltételezték, hogy az érces oldatok a agyagos-limonitos tufarétegek és a kálimetaszomatizált dácit határán nyomultak fel. A bányászok az agyagos teléreket kaparókkal szedték ki a szálkőzet repedéseiből. 1954-ben a régi kutatásokról részletes 1:5000-es bányatérkép is készült, mely 64 horpát, aknát, árkolást számol össze (Göbel), de új gödröket, árkokat is ástak. A Tatárka-hegy keleti oldalán ma is látható egy mély akna (ebből több, részben már beomlott táró is indult), valamint a kb. 70 m alatta lévő altáró. A harántolt telérek NyENy-KDK csapásirányúak, ezt az irányt a Tatárka-hegyen lévő horpamező is követi, a Kis-Száva-hegy és a Száva-hegy közötti, a hegycsúcsok közelében lévő horpák azonban ÉÉK-i csapásirányban találhatók, hasonlóan mint Telkibányán. A kutatási terület ásványai a zöldkövesedett dácithoz, riolittufához, limonitos-agyagos telérekhez valamint a hidrokvarcithoz kapcsolódnak.

Leírás: A régi ércbányászati területek a Sárospatak-Károlyfalva és Rudabányácska közötti útról érhetők el, kb. 1,5 km-es gyaloglással a Bányi-nyeregről induló piros kereszttel jelzett turistaúton, melyet a Tatárka-tisztásig kell követni, aztán a Tiszatanya felé délre lekanyarodni, a bányaterület a Tatárka-hegy keleti-délkeleti oldalán található (a térképen Aranybányaként jelezve). Ha azonban az erdő szélét elérve azonnal a gerinc felé tartunk, már 30-50 méter után belebotlunk az első horpákba. A két Száva-hegy horpamezeje viszont csak kitartó gyaloglással, a Bányai-nyereg felől a kék jelzésű turistaúton, majd a Csonka-kútról E-felé induló erdészeti úton érhető el. A földalatti bányalétesítményekbe való behatolástól tartózkodjunk, omlásveszélyesek, ezenkívül védett denevérpopulációk lakóhelye.

Típus: mesterséges feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
barit 3 1-1,5 téglavörös, gyakran zónás táblás kristályok, adulár mellett, ritka
biotit sor 3 1-3 mm-es sötétbarna hatszögű kristályok riolittufában
galenit 1 ólomszürke, mm körüli szemcsék vékony, általában zsinoros szulfidos ércesedésben
gipsz 2 mm körüli, léces kristályokból álló gömbök, halmazok bomló pirit mellett
goethit 4 sárgás-barna földes halmazok, foltok, kérgek, a kvarcváltozatokat sárgára, barnára festheti, pirit utáni álalakok, konkréciók, vaskobak-szerű halmazok
hematit 1 vörös porszerű halmazok, foltok, fekete kérgek
jarosit 3 sárga bevonatokat az érces-kvarcos teléranyagon
kalkopirit 1 mm alatti aranyszínű szemcsék a szulfidos éresedésben, ritka
kaolinit (kaolinit csoport) 1 fehér, rózsaszín, vörös agyagtömegek, az agyagos telérek fő ásványa
kvarc 20 1-3 mm-es apró kristályos kérgek kalcedonon, ill. hidrokvarcitos tömbök, az átkovasodott riolittufa fő ásványa
kvarc (hegyikristály) 4 színtelen, általában bipiramisos termetű, akár 1 cm-t is meghaladó kristályok, fenokristályok riolittufában
kvarc (jáspis) 0 sárga, barna, vörös tömegek, főleg kalcedonnal
kvarc (kalcedon) 3 fehér, szürke, kék, sárgás és rózsaszín gömbös-vesés bevonatok hidrokvarcitban
mangánoxidok 8 fekete kérgek, foltok, dendritek
montmorillonit (szmektit csoport) 1 barna agyagszerű halmazok, frissen zöldes árnyalatú, fehér pettyes
muszkovit 2 Földpátok szericitesedéséből képződött ezüstösen fénylő, 1-3 mm-es, néha nagyobb lemezes aggregátumok
nontronit (szmektit csoport) 1 sárgás-zöldes agyagszerű kitöltések riolittufa üregeiben
opál 0 fehér, sárga, barna, vörösös, kagylós törésű tömegek
ortoklász (adulár) 9 színtelen, vagy fehér, sárgás-fehér 1-3 mm-es álromboéderek, néha dm-es felületeket is bevon
pirit 2 1-3 mm-es kristályok, hintések, erek, már nagyon ritka lett! Valószínűleg ez volt a termésarany hordozója.
piromorfit 2 pár tized mm-es színtelen, erős fényű, tűs kristályok
szanidin 1 színtelen, fehér, 3-20 mm-es fenokristályok, gyakori ikrek
szfalerit 1 gyantabarna, sötétbarna mm körüli szemcsék a szulfidos erecskékben, ritka
termésarany 5 mikroszkópikus szemcsék, zárványok, elsősorban a pirites-limonitos-kvarcos,ill. limonitos-agyagos telérekben észlelték
vasoxidok 3 be nem vizsgált sárga, barna, vörös, fekete vasas foltok, halmazok, kérgek
vivianit 2 0,2-0,3 mm-es szemcseit limonitban észlelték

© Nagy Mónika 2009-2019