cim

Nagy-Orzó (Nagy-Oszró) és Királypallag közötti telérkibúvások, Pányok, Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság (Tokaji-hegység)

Geológia: A Nagy-Orzó (régebbi irodalomban: Nagyoszró) és a Király-parlagi táró (régen: Királypallagi táró) közötti területen , a Nagy-Orzó nyugati lejtőjén két nagy telérkibúvás észlelhető a felszínen. A Királypallagi tárót Husz Z. 1939-ben újra nyította, a 15. méternél 18 m mély akna készült. A Radácsi-táró 20 cm-es kvarctelérre hajtották, 20 méter hosszú volt, a 17.7 méternél 15 méter mély aknával, eleinte riolitban haladt, majd kaolinitos andezitben. A felső telér a Radácsi-kői aranybányától a Hasdát-völgy felé tart (Pénteki telér), ezt a Hasdát-völgyben az ún. Péntek (vagy Zoltán-)táró tárja fel. A lejtő alján a Királypallagi telér húzódik, mely a Királypallagi-tárótól szintén a Hasdát-völgy felé veszi útját. A miocén korú riolitban felszínre törő likacsos kvarcteléreket számos árkolással, horpával kutatták meg elődjeink, valószínűleg a 16. és 18. században egyaránt. A telérkvarcot néhol vastag vas- és mangánoxidos kérgek vonják be, ill. itatják át, néhol pirit- és markazit utáni álalakokkal. A telérek vélt arany- és ezüsttartalmát újabb kutatások nem igazolták.

Leírás: A Nagy-Orzó nyugati lejtője a Hollókőről induló Rákóczi-útról (piros jelzésű turistaút) közelíthető meg, a Nagy-Pál-hegy és az Ökör-hegy között vezető eredei úton. ENy-felé tartva hamarosan megpillantjuk a felszíni telérkibúvásokat kísérő kisebb-nagyobb kvarctörmeléket. A likacsokban, repedésekben fenn-nőtt, 5-8 cm-t is elérő - néhol már kihullott - kvarckristályokat elsősorban a vastag vasas-mangános kérgek nélküli tömbökben találjuk, a fekete mangános darabokban aprókristályos kvarc fordul elő. A Kékedhez tartozó Radácsi-kőhöz, Nagy-völgyhez, Hosszú-völgyhez közel egyre több a hidrokvarcitban előforduló jáspis, opál, kalcedon.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
jarosit 1  
kaolinit (kaolinit csoport) 1 fehér, laza porózus, vagy tömött porcellánszerű tömegek, a kaolines telérek fő ásványa
kvarc 13 fehér, szürke likacsos telérkvarcit, tömör hidrokvarcit, többnyire vasoxidoktól festett, akár több cm-t is elérő kristályok
kvarc (ametiszt) 2  
kvarc (füstkvarc) 2 szürke, 3-30 mm-es oszlopos kristályok telérkvarcit üregeiben, néha kihullva is
kvarc (hegyikristály) 3 színtelen, 3-50 mm-es oszlopos kristályok riolit, telérkvarcit üregeiben, repedéseiben
kvarc (kalcedon) 3 szürke,fehér, kékes-szürke, zöldes, néha fénylő erek, gömbös-vesés halmazok, elsősorban a Kékedhez tartozó területre jellemző
mangánoxidok 2 fekete foltok, vastag fekete kérgek, néha a laza szövetű telérkvarcitot teljesen átitatja és koromfeketére festi, ritkán fémesen csillogó erek, az opált is feketére festheti
opál 1 fehér, barna, sárga, fekete kagylós törésű tömegek, elsősorban a Kékedhez tartozó területre jellemző
vasoxidok 3 be nem vizsgált sárgás-barna, sötétbarna, vörös, fekete vasas foltok, vastag kérgek, halmazok, a kvarcváltozatokat sárgára, barnára, vörösre festi, néha alig felismerhető pirit- ill. markazit utáni álalakok

© Nagy Mónika 2009-2019