Geológia: A Szerencs-Újtelep és Ónd közötti hegyvonulat (Aranka-tető, Berkec-tető, Fekete-hegy) klf. miocén korú tufaváltozatokból (darázsköves, horzsaköves riolittufa, breccsatufa, kálitufa) épül fel, melyhez helyenként vastag hidrokvarcitos "sapkák" társulnak. Találkozhatunk alunitosodott, agyagásványosodott részekkel is. Elsősorban az Aranka-tetőre jellemző a hidrohematittal átitatódott rózsaszín-barnás, néha achátos rajzolatú kovás tufa. A hegyoldalakon sok régi kőfejtő, feltárás látható, ezek közül a Fekete-hegyi tufafejtő tűnik a legnagyobbnak. Az ásványok minden kőzethez kapcsolódnak, de fenn-nőtt kristályok csak ritkán fordulnak elő, inkább a kőzetek változatossága, színvilága ámulatba ejtő.
Leírás: A Fekete-hegyi - valószínűleg jelenleg nem művelt - kőfejtő, feltárások leginkább Ond felől DNy-nak tartva földuton érhetők el, a Berkec-tetői, Aranka-tetői feltárások Szerencs-Újtelep városrész felől Ny-ENy-ra tartva, a szőlők között vezető földutakon. A feltárások egy részét már visszahódította a természet.
Típus: mesterséges feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| alunit | 1 | 1-3 mm-es színtelen, fehér, sárga vagy rózsaszín táblás, leveles kristályok |
| barit | 2 | 0,5-2 mm-es szintelen, fehér tablás kristályok, gyakran kristálycsokrok, alunit, kvarc mellett, ritka |
| goethit | 0 | sárgás-barna földes halmazok, foltok, erek, bevonatok, pirit utáni álalakok |
| hematit | 1 | vörös porszerű halmazok, kovás tufában vörös-lilás achátszerű rajzolatokat képez |
| kvarc | 2 | likacsos hidrokvarcit-tömegek, a hidrokvarcit, kovás tufa üregeiben, repedéseiben 1-5 mm-es kristályok |
| mangánoxidok | 1 | fémfényű fekete kérgek, dendritek |
| opál | 2 | fehér, sárga, rózsaszín, barna kagylós törésű tömegek |
© Nagy Mónika 2009-2024
