cim
védett terület

Lepence-völgy, Visegrád, Visegrádi-hegység

Geológia: A Visegrád-Lepencénél nyíló völgyben a Nagy-Som-hegy és Bánya-hegy közötti nyeregből fakadó Lepence-patak miocénkorú amfiból-andezitet, andezittufát tár fel, ezt a patak-hordalékban is lehet találni. A patak felső szakaszán a szálban álló kőzetben vastag kalciterek jelennek meg, ezekhez ritkán zeolitosodás ( mm körüli sárga, szürke sztilbit)is társul. A kőzet repedéseiben igen érdekes, kalcitlapokból felépülő, akár 5-8 cm-t is elérő torzult szkalenoéderek jelennek meg. A tufában az amfiból-fenokristályok (valószínűleg hornblende) elérhetik az 1 cm-es nagyságrendet is. Ritkán kovás fák is kerülnek elő a patakból. A Lepence-völgy felső harmadában egyre gyarapodnak a kőzetzárványok, melyek általában cordieritet,andaluzitot és gránátot tartalmaznak, de előfordulnak grosszuláros, clintonitos, kvarcos zárványok is. Említésre méltó, hogy a Lepence-völgyben a XVI. században nemesérc után kutatattak, mely a piritesedéshez kapcsolódott, gyenge ezüstércet bányásztak, aranyat csak nyomokban lehetett kimutatni az agyagos rétegekből.

Leírás: A 11-es főútról Lepencénél letérünk a Pilisszentlászlóra vezető útra, majd a Bella-sziklánál leparkolunk (Lepencén a busz is megáll!) és gyalog folytatjuk az utat a bal oldalon lekanyarodó zöld jelzésű turistaúton, mely a Szarvas-bércig követi a patakot, utána letér Pilisszentlászló felé. Innen már nincs erdei út, mely közvetlenül a patak mentén vezet (csak feljebb, a Bánya-hegy oldalán), a karbonátos erek azonban csak az elég nehezen hozzáférhető, patak-menti, szálban álló szikláknál jelennek meg. Kis szerencsével azonban a Lepence-patak torlátjaiban található nagyobb görgetegekben bukkanhatunk rájuk.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
albit (plagioklászok) 1 Fehér, sárgás-fehér, 0,5-8 mm-es fenokristályok, minden kőzetben fordul elő, kőzetalkotó
almandin (gránát csoport) 1 a patakhordalékban és néhány, elsősorban biotitos vörös tufákban 1-3 mm-es mélyvörös kristályok, elszórtan cordierit-zárványok szegélyén
amfibolok 2 az andezitben 5, a tufákban 10 mm-t is elérő sötétbarna, sötétzöld, vagy fekete léces kristályok, kimállva a patakhordalékban is
andaluzit 1 rózsaszín-barnás 1-3 mm-es prizmás kristályok, szemcsék, zárványokban
andradit (gránát csoport) 0 Vasas zárványok egyik fő ásványa, 0,2-0,5 mm-es barna, sötét-barna, néha zöldes kristályok
biotit sor 2 1-3 mm-es barna, fekete táblás kristályok a patakhordalékban és a tufákban
cordierit 1 Szürkés-lilás, 1-2 mm-es prizmás kristályok, szemcsék, zárványokban
diopszid (piroxének) 0 Szürkés-zöldes, sötétzöldes fenokristályok, tömör halmazok, foltok, elsősorban xenolitokban
ensztatit (piroxének) 1 Fekete, sötét-barna oszlopos kristályok, piroxénes zárványok fő ásványa, helyenként kőzetalkotó
epidot (epidot csoport) 0 Sárgás-zöldes 0,1-1 mm-es kristályok, gyakori ásvány xenolitokban, de átalakuló földpátok mellett is megjelenik, gyakori kísérője a magnetit
grosszulár (gránát csoport) 0 Diopszidos-epidotos-magnetites zárványokban és kimállva is előforduló, 0,2-1 mm-es sárgás, zöldes, ritkán rózsaszín kristályok
hematit 2 fényes, fekete bevonatok, apró lemezkék, hintett bevonatok
illit 0 Hófehér telér-kitöltő anyag.
kalcit 5 akár 10 cm-es vastagságot is elérő fehér, szürke erek, üregekben több cm-t is elérő, de sajnos erősen erodált kristályok, ritkábban 1-5 mm-es fehér gömbös aggregátumok
kalkopirit 2 A kalkopirit a pirithez hasonlóan sárgás fémes fényű, de azzal ellentétben jegecei nem kocka alakúak, inkább tetraéder szerűek, és gyakran lilás színben játszó réteg alakul ki rajtuk.
kvarc 3 a kovás fák alapanyaga, ritkán hidrokvarcitos, tűzköves törmelék, kvarczárványok, az utóbbiakban mm körüli fenn-nőtt kristályok is előfordulhatnak
magnetit (spinell csoport) 2 apró szemcsés magnetit
mangánoxidok 1 fekete kérgek, foltok
montmorillonit (szmektit csoport) 0 A montmorillonit a fő telérkitöltő anyag, a pirit-hintések elsősorban benne találhatóak. Apró, szürkésfehér, hatszögesnek látszó prizmás vagy táblás földpát kristályokat, sötétbarna, táblás biotitot is tartalmaz. Levegőn állva az agyag a pirit oxidációja miatt megbarnul.
opál 0 májopál magnetittel összenőve, fehér és vörös opálból kevesebb van, csak az okker-színű májopál repedéseit tölti ki, de a magnetit csak a májopállal társult.
pirit 6 aranyszínű hintések andezitben, agyagban
sztilbit csoport 1 a karbonátos erek mentén ritkán mm körüli színtelen, szürke, sárga kristályok
tridimit 0 1-2 mm-es, piszkosfehér táblás kristályok, zárványok környékén
vasoxidok 1 be nem vizsgált sárga, barna, fekete vasas foltok, bevonatok, kérgek, halmazok, pirit utáni álalakok

© Nagy Mónika 2009-2019