Geológia: A Visegrád-Lepencénél nyíló völgyben a Nagy-Som-hegy és Bánya-hegy közötti nyeregből fakadó Lepence-patak miocénkorú amfiból-andezitet, andezittufát tár fel, ezt a patak-hordalékban is lehet találni. A patak felső szakaszán a szálban álló kőzetben vastag kalciterek jelennek meg, ezekhez ritkán zeolitosodás ( mm körüli sárga, szürke sztilbit)is társul. A kőzet repedéseiben igen érdekes, kalcitlapokból felépülő, akár 5-8 cm-t is elérő torzult szkalenoéderek jelennek meg. A tufában az amfiból-fenokristályok (valószínűleg hornblende) elérhetik az 1 cm-es nagyságrendet is. Ritkán kovás fák is kerülnek elő a patakból. A Lepence-völgy felső harmadában egyre gyarapodnak a kőzetzárványok, melyek általában cordieritet,andaluzitot és gránátot tartalmaznak, de előfordulnak grosszuláros, clintonitos, kvarcos zárványok is. Említésre méltó, hogy a Lepence-völgyben a XVI. században nemesérc után kutatattak, mely a piritesedéshez kapcsolódott, gyenge ezüstércet bányásztak, aranyat csak nyomokban lehetett kimutatni az agyagos rétegekből.
Leírás: A 11-es főútról Lepencénél letérünk a Pilisszentlászlóra vezető útra, majd a Bella-sziklánál leparkolunk (Lepencén a busz is megáll!) és gyalog folytatjuk az utat a bal oldalon lekanyarodó zöld jelzésű turistaúton, mely a Szarvas-bércig követi a patakot, utána letér Pilisszentlászló felé. Innen már nincs erdei út, mely közvetlenül a patak mentén vezet (csak feljebb, a Bánya-hegy oldalán), a karbonátos erek azonban csak az elég nehezen hozzáférhető, patak-menti, szálban álló szikláknál jelennek meg. Kis szerencsével azonban a Lepence-patak torlátjaiban található nagyobb görgetegekben bukkanhatunk rájuk.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| albit (plagioklászok) | 1 | Fehér, sárgás-fehér, 0,5-8 mm-es fenokristályok, minden kőzetben fordul elő, kőzetalkotó |
| almandin (gránát csoport) | 1 | a patakhordalékban és néhány, elsősorban biotitos vörös tufákban 1-3 mm-es mélyvörös kristályok, elszórtan cordierit-zárványok szegélyén |
| amfibolok | 2 | az andezitben 5, a tufákban 10 mm-t is elérő sötétbarna, sötétzöld, vagy fekete léces kristályok, kimállva a patakhordalékban is |
| andaluzit | 0 | rózsaszín-barnás 1-3 mm-es prizmás kristályok, szemcsék, zárványokban |
| andradit (gránát csoport) | 0 | Vasas zárványok egyik fő ásványa, 0,2-0,5 mm-es barna, sötét-barna, néha zöldes kristályok |
| biotit sor | 2 | 1-3 mm-es barna, fekete táblás kristályok a patakhordalékban és a tufákban |
| cordierit | 1 | Szürkés-lilás, 1-2 mm-es prizmás kristályok, szemcsék, zárványokban |
| diopszid (piroxének) | 0 | Szürkés-zöldes, sötétzöldes fenokristályok, tömör halmazok, foltok, elsősorban xenolitokban |
| ensztatit (piroxének) | 1 | Fekete, sötét-barna oszlopos kristályok, piroxénes zárványok fő ásványa, helyenként kőzetalkotó |
| epidot | 0 | Sárgás-zöldes 0,1-1 mm-es kristályok, gyakori ásvány xenolitokban, de átalakuló földpátok mellett is megjelenik, gyakori kísérője a magnetit |
| goethit | 1 | |
| grosszulár (gránát csoport) | 0 | Diopszidos-epidotos-magnetites zárványokban és kimállva is előforduló, 0,2-1 mm-es sárgás, zöldes, ritkán rózsaszín kristályok |
| hematit | 2 | fényes, fekete bevonatok, apró lemezkék, hintett bevonatok |
| illit | 0 | Hófehér telér-kitöltő anyag. |
| kalcit | 5 | akár 10 cm-es vastagságot is elérő fehér, szürke erek, üregekben több cm-t is elérő, de sajnos erősen erodált kristályok, ritkábban 1-5 mm-es fehér gömbös aggregátumok |
| kalkopirit | 2 | A kalkopirit a pirithez hasonlóan sárgás fémes fényű, de azzal ellentétben jegecei nem kocka alakúak, inkább tetraéder szerűek, és gyakran lilás színben játszó réteg alakul ki rajtuk. |
| kvarc | 1 | a kovás fák alapanyaga, ritkán hidrokvarcitos, tűzköves törmelék, kvarczárványok, az utóbbiakban mm körüli fenn-nőtt kristályok is előfordulhatnak |
| magnetit | 2 | apró szemcsés magnetit |
| mangánoxidok | 1 | fekete kérgek, foltok |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | A montmorillonit a fő telérkitöltő anyag, a pirit-hintések elsősorban benne találhatóak. Apró, szürkésfehér, hatszögesnek látszó prizmás vagy táblás földpát kristályokat, sötétbarna, táblás biotitot is tartalmaz. Levegőn állva az agyag a pirit oxidációja miatt megbarnul. |
| opál | 0 | májopál magnetittel összenőve, fehér és vörös opálból kevesebb van, csak az okker-színű májopál repedéseit tölti ki, de a magnetit csak a májopállal társult. |
| pirit | 4 | aranyszínű hintések andezitben, agyagban |
| sztilbit-Ca | 0 | a karbonátos erek mentén ritkán mm körüli színtelen, szürke, sárga kristályok |
| tridimit | 0 | 1-2 mm-es, piszkosfehér táblás kristályok, zárványok környékén |
© Nagy Mónika 2009-2024
