Geológia: A Visegrádi-hegység vízgyűtőjéből eredő, több patak vízfolyását egyesítő Malom-patak a dömösi révnél folyik a Dunába. Középső-felső szakaszában több torlat képződött, melyből elsősorban a miocén korú amfiból-andezitből, andezittufákból, vulkáni salakokból és a kőzetzárványokból kimállott ásványok gyűjthetők. Érdekességként kell említeni, hogy a környékén a 19. század első felében gyenge minőségű lignitet is bányásztak (Béla-táró, Róza-táró, 1850), majd 1870-ben új tárókat nyitottak a Lukács-árokban, Makó-rétjén, sőt, a haború után, 1947-ben is próbálkoztak vele. Ezenkívül a 19. század közepén az Árpád-vár oldalán nemesérc-kutatást is végeztek, a kisebb tárók 1862-ban már beomlottak.
Leírás: A Malom-völgy Dömös főútjáról nyilik, a Lukács-árokig aszfaltút vezet a patak mentén. Különböző kiépült táborhelyeken meg lehet közelíteni a patakot, torlatok is vannak, de a kiadós helyeket inkább a Rám-szakadék előtt balra letérő Szőke-forrás-völgyben találjuk.
Rengeteg turistaút vezet az erősen frekventált kirándulóhelyekre (piros, sárga, zöld jelzésűek), a legismertebb útvonal a Rám-szakadékba vezető zöld út. Természetvédelmi területen mozgunk, ne ássunk, sziklákat ne verjünk szét, elegedjünk meg a torlatásványok kutatásával, de lehetőleg ne a hétvégére tervezzük, amikor ott nyüzsögnek az emberek.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| almandin (gránát csoport) | 5 | akár 5-8 mm-t is elérő, sötét vörös kristályok, kimállva, vagy tufában |
| amfibolok | 3 | 1-8 mm-es zöldes-fekete oszlopos kristályok a patakhordalékban, tufában, andezitben |
| andradit (gránát csoport) | 0 | sötét-barna , 1-3 mm-es kristályok, almandinnel, grosszulárral elegykristályokat is képez |
| aragonit | 0 | a Rám-hegy oldalálóról, tufás üregekből 1-2 mm-es rózsaszín tűk, pamacsok, sárga tridimittel |
| augit (piroxének) | 0 | 1-5 mm-es zömök fekete oszlopos fenokristályok, andezitben és tufában, kimállva is |
| biotit sor | 3 | 1-3 mm-es sötétbarna, néha bronzszínű, vagy fekete táblás kristályok tufában |
| clintonit | 2 | mm körüli olajzöld szemcsék a patakhordalékban |
| diopszid (piroxének) | 1 | zöld jegecek |
| epidot | 0 | 1-2 mm-es pisztáciazöld oszlopos kristályok, szemcsék a hordalékban |
| grosszulár (gránát csoport) | 1 | sárgás, vagy szürkés-zöldes, 1-2 mm-es kristályok, szemcsék xenolitokban |
| ilmenit | 1 | 1 mm körüli, gyengén mágneses fémes feketés szemcsék |
| kalcit | 0 | fehér, sárga erek andezitben, tufában, ritka |
| kaolinit | 0 | |
| korund (zafír) | 2 | mm körüli táblás, vagy oszlopos égszínkék kristályok, szemcsék, igen ritka |
| kvarc | 0 | szürke-fehér erek, fészkek andezitben |
| magnetit | 1 | mm körüli fekete fémes kristályok, ill. kristálytöredékek, szemcsék a hordalékban |
| mangánoxidok | 1 | fekete, helyenként fémfényű kérgek |
| nontronit (szmektit csoport) | 0 | Zöld, az opál egyik szinezőásványa. |
| opál | 2 | kevéske opál a Magas-Len-hegy és a Rám-hegy környékén |
| pirit | 1 | sötétszürke andezitben aranyszínű hintések, néha kvarerek, foltok mentén dúsúl, elsősorban az Árpádvár alatti törmelékben - valószínűleg ezt bányászták |
| plagioklászok | 3 | 1-5 mm-es fehér, szürke, sárgás oszlopos kristályok, kimállva, vagy tufákban |
| tridimit | 0 | mm körüli sárga táblás kristályok, ezekből összeálló csokrok, a Rám-hegy tufájából |
© Nagy Mónika 2009-2024
