Geológia: A vasút mentén fekvő lignitbánya uszadékfákból képződött miocén korú lignittelepet tárt fel, 1920 és 1922 között működött. 1952-ben újra megnyitották a bányát,majd 1954-től 1967-es bezárásáig a várpalotai szénbánya egyik üzemegysége volt. A régi bányatelepből, külfejtésekből üdülőtelep alakult ki, a régi külfejtésekben most tavak vannak, melyeknek agyagos-homokos-szenes partfalából klf. csigakövület, szén, vasszulfát, terméskén és gipsz kerül elő. A közeli erdőben a régi, már alig látható hányókon kék kalcedonnal bevont fakövületekre bukkanhatunk.
Leírás: A régi bányatelepen hétvégi házak épültek, amelyekhez a vasúti síneket keresztezve jobbra (Veszprém felől) lekanyarodó út vezet. A kertes házaknál álljunk meg és nézzük meg a kis tavak partfalát - amennyiben magánterületen fekszik, kérjünk engedélyt (a legnagyobb tó szabadon látogatható). Köz- ill. magánterület lévén természetesen mellőzzük a bontási munkálatokat, itt csak szerény mintavétel lehetséges. A bányatelep feletti erdőben, a vízmű mögötti ún. Király-árokba vezető erdészeti út mentén találtuk a legtöbb kovás fát.
Típus: mesterséges feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| gipsz | 4 | Pár mm-es tűs/léces kristályok szén réteglapján, több centis ősszenőtt halmazok, "rózsák" magas szervesanyag tartalmú agyagban |
| goethit | 1 | sárga-barna földes halmazok, foltok, pirit és markazit utáni álalakok |
| jarosit | 0 | a szén réteglapjain sárga, narancssárga porszerű halmazok |
| kalcit | 0 | agyagkonkréciók, szeptáriák belsejében max. 2 mm-es fehér, vagy sárga kristályok |
| kvarc | 2 | a kovás fák alapanyaga - a fák mélybarnák, ha szenesedtek, koromfeketék, kalcedonos erek hálózzák be, ezekben ritkán mm körüli fenn-nőtt kristálykák jelennek meg |
| kvarc (kalcedon) | 1 | égszínkék, vagy szürke vékony kérgek, cseppköves halmazok kovás fákon |
| terméskén | 1 | halvány sárga üvegfényű szemcsék, szürkés-barnás, meg nem határozott szulfátokon, gipsszel együtt |
© Nagy Mónika 2009-2024
