cim

Veresagyag-bérci tárók, meddőhányók, felszíni törmelék, Parádfürdő, Mátra

Geológia: A Veresagyag-bérc a parádi ércesedés megkutatásának utolsó állomása volt, az 1960-as években 3 kutatótárót létesítettek (I-es táró, Régi táró, Új-táró), az Új-táró mellett az Rm-67-es fúrást is lejtették. Mindhárom tárónak még ma is található a meddőhányója a régi gépjavító-állomás, ill. Timsós-külfejtés fölötti hegyoldalon. A Hegyeshegy-hez hasonlóan a Veresagyag-bércen is régebben eocén, ma már oligocén korúnak tartott, erősen átalakult, kovásodott, szulfátosodott andezitben, andezitbreccsában alakult ki a vékony eres, tömzsös, ill. hintett ércesedés, mely elsősorban fakóércből, galenitból, szfaleritből áll. Sajnos egyik sem bizonyult alkalmas ipari termelésre.

Leírás: Az első meddőhányó (I-es táró) a legközelebb van az Ilona-patakhoz, a másik kettő egymás mellett helyezkedik el, kb. 180 méterre az elsőtől. A meddőhányók megközelíthetők a Hegyeshegyi-tárónál leírt piros jelzésű turistaúton, de onnan nehezebben lehet megtalálni, egyszerűbb (de talán kicsit meredekebb) a Timsós külfejtés felől, ráadásul ezen az útvonalon baritos, kvarcos, aduláros felszíni törmelékkel is találkozhatunk. Akár 5-6 cm-es kvarckristályok is előfordulhatnak a kvarcos tömbökben. A Mária-képoszlopnál erdei út vezet fel a Veresagyag-bércre, melyik szintén megközelíti a hányókat.

Típus: kutató táró

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
barit 1 A hányókon ritkán jelenik meg, inkább a felszíni törmelékben, kvarccal együtt, a vékony és vastag táblás kristályok elérhetik a 1,5 cm-t is.
covellin 1 fakóércek, kalkopirit környékén élénk kék bevonatként
halotrichit 0 Az erősen savas hányókban talált érces darabokon jelenik meg, pirit mállásából keletkezett, 1 cm-t elérő hajszálszerű fehér kiválások
kalkopirit 0 aranyszínű hintések, ritkán 1-2 mm-t elérő kristályok, gyakran szfalerit zárványáként
kvarc 2 A hidrokvarcitos törmelékben több cm-t is elérő oszlopos kristályok, az alunitos kőzetben ritkán nagyobb, inkább 1-5 mm-es tűs kristályokból álló pázsitok, gyakoriak a barit utáni álalakok
ortoklász (adulár) 3 1-5 mm-es színtelen, sárgás, vörösös-barnás kristályok
pirit 1 aranyszínű hintések, 1-3 mm-es kristályok, kristályhalmazok
szfalerit 2 uralkodó ércásvány, 1-4 mm-es sötétbarna kristályok
tennantit csoport 1 1-3 mm-es fekete kristályok, foltok, bevonatok, uralkodóan tennantit, néha kék covellin vonja be
vasoxidok 0 A felszíni kvarcitos tömböken gyakoriak,a be nem vizsgált vasas foltok, kérgek

© Nagy Mónika 2009-2017