Geológia: A Veresagyag-bérc a parádi ércesedés megkutatásának utolsó állomása volt, az 1960-as években 3 kutatótárót létesítettek (I-es táró, Régi táró, Új-táró), az Új-táró mellett az Rm-67-es fúrást is mélyítették. Mindhárom tárónak még ma is található a meddőhányója.Igazából csak a Veresagyag-I táró van a Versagyag-bércen, a többi a hegy déli folytatásán emelkedő Macskabércen van (Új-, Régi- + 1 kisebb táró, és árkolások. A Hegyeshegy-hez hasonlóan a Veresagyag-bércen is régebben eocén, ma már oligocén korúnak tartott, erősen átalakult, kovásodott, szulfátosodott andezitben, andezitbreccsában alakult ki a vékony eres, tömzsös, ill. hintett ércesedés, mely elsősorban fakóércből, galenitból, szfaleritből áll. Sajnos egyik sem bizonyult alkalmas ipari termelésre.
Leírás: Az első meddőhányó (I-es táró) a legközelebb van az Ilona-patakhoz, a másik kettő egymás mellett helyezkedik el, kb. 180 méterre az elsőtől. A meddőhányók megközelíthetők a Hegyeshegyi-tárónál leírt piros jelzésű turistaúton, de onnan nehezebben lehet megtalálni, egyszerűbb (de talán kicsit meredekebb) a Timsós külfejtés felől, ráadásul ezen az útvonalon baritos, kvarcos, aduláros felszíni törmelékkel is találkozhatunk. Akár 5-6 cm-es kvarckristályok is előfordulhatnak a kvarcos tömbökben. A Mária-képoszlopnál erdei út vezet fel a Veresagyag-bércre, melyik szintén megközelíti a hányókat.A legegyszerűbb: a Fülemüle-völgybe vezető erdészeti úton a Macskabércen kissé túlhaladva, egy már használaton kívüli erdészeti úton felkapaszkodni a Macskabérc-Veresgyagbérc nyeregbe. A Veresagyagbérc-I az útkanyarból szintben elindulva 50 méter után már látszik a fák között.
Típus: kutató táró
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| barit | 1 | A hányókon ritkán jelenik meg, inkább a felszíni törmelékben, kvarccal együtt, a vékony és vastag táblás kristályok elérhetik a 1,5 cm-t is. |
| covellin | 1 | fakóércek, kalkopirit környékén élénk kék bevonatként |
| halotrichit | 0 | Az erősen savas hányókban talált érces darabokon jelenik meg, pirit mállásából keletkezett, 1 cm-t elérő hajszálszerű fehér kiválások |
| kalkopirit | 0 | aranyszínű hintések, ritkán 1-2 mm-t elérő kristályok, gyakran szfalerit zárványáként |
| kvarc | 2 | A hidrokvarcitos törmelékben több cm-t is elérő oszlopos kristályok, az alunitos kőzetben ritkán nagyobb, inkább 1-5 mm-es tűs kristályokból álló pázsitok, gyakoriak a barit utáni álalakok |
| ortoklász (adulár) | 3 | 1-5 mm-es színtelen, sárgás, vörösös-barnás kristályok |
| pirit | 1 | aranyszínű hintések, 1-3 mm-es kristályok, kristályhalmazok |
| szfalerit | 1 | uralkodó ércásvány, 1-4 mm-es sötétbarna kristályok |
| tennantit csoport | 1 | 1-3 mm-es fekete kristályok, foltok, bevonatok, uralkodóan tennantit, néha kék covellin vonja be |
© Nagy Mónika 2009-2024
