cim
védett terület

Nagy-Kopasz környéki Th- és ritka földfémindikáció, Nagykovácsi, Pilis és Budai-hegység

Geológia: A Nagykovácsihoz tartozó Nagy-Kopasz és a Hosszú-árok-völgy közötti útbevágások, kőzetkibúvások, kutatóárkok fehér, laza szemcsés triász korú dolomitot, dolomitmárgát és dachstein-i mészkövet tárnak fel, melyekhez helyenként kisebb-nagyobb vörösagyag-töbrök csatlakoznak (elsősorban Telki környékén). A Nagy-Kopasztól DK-re, a Hosszú-árok-völgy és a Szarvas-árok közötti területen az 1956-1958 közötti uránkutatás folyamán radioaktív anomáliát fedeztek fel, melynek túlnyomó részét a fedőkőzetben lévő agyagfoltokban előforduló thorium okozta. Az agyagokba azonban, ahogyan azt későbbi kutatások igazolták, a radioaktív elemek, ritkaföldfémek (Ce, U, Sc, Y, La, Hg) egy a lejtőtörmelék alatti, biotitos magmatitből kerültek. A képződményt a Hosszú-árok és a Szarvas-árok között lejtett kutatófúrás tárta fel, 1,6 méteres fedőtörmelék alatt már 53 méter vastag magmatitot fúrtak meg, utána triász dolomitbe értek. Több kutatóárkot - és ha jól számoltam - 10 kutatóaknát létesítettek, iparilag hasznosító készletekre viszont nem bukkantak.

Leírás: Az egykori kutatási terület a legjobban a Budakesz és Telki közötti útról érhető el, mégpedig a Budakeszi arborétummal szembe nyíló erdészeti útról. Az erdészeti úton haladva a 2. völgy balra már a Hosszú-árok völgye, az abban haladó ösvény azonban nem éri el a Nagy-Kopaszt, ezért ajánlatos az azt követő utat választani, mely a sárga,, majd DK-re tartva a zöld háromszög jelzésű turistaúton éri el a hegy tetejét (most már kilátótorony áll rajta). A Nagy-Kopasz DK-lejtőjén, valamint a Hosszú-árok és az általunk preferált erdészeti út közötti területen több (sajnos már nagyon benőtt) kutatóárok létesült, melyben jó szemmel, némi szerencsével lelhetünk a törmelék között a sötétszürke, a flogopittől kissé pikkélyes , néha erősen karbonátosodott, agyagosan bontott magmatitra. A mészkő- és dolomitkibúvások között kisebb vörösagyag-betelepülésekre is lelhetünk. A mészkőben, dolomitban kalcitra, dolomitra, baritra, vasoxidokra vadászhatunk. Egyes útszakasokon érdemes kis lapáttal sötétetebb torlatokat mintázni, melyekben számos kőzetalkotó nehézásvány-szemcse bújik meg. A lelőhelyek kizárólag türelmes mikroásványgyűjtőknek kedveznek. Egyébként védett területen mozgunk végig, ásást, sziklabontást mellőzünk.

Típus: mesterséges feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
amfibolok 2 zöldes-fekete, 0,5-2 mm-es oszlopos kristályok, valószínűleg hornblende, a "torlatok"-ban a leggyakoribb felismerhető ásvány
apatit csoport 0 1-2 mm-es sárga, oszlopos kristályok magmatitban, kimállva is
barit 0 sárgás-barna, 1-3 mm-es táblás, leveles kristályok dolomitban, mészkőben
diopszid (piroxének) 0 zöldes-fekete, 0,5-1,5 mm-es oszlopos kristályok magmatitban, kimállva is
dolomit (dolomit csoport) 0 1-2 mm-es romboéderek, dolomitporban képződött legömbölyített 2-10 mm-es kockák
ensztatit (piroxének) 1 barnás-fekete 0,5-1,5 mm-es kristályok magmatitban
epidot (epidot csoport) 0 0,5-2 mm-es sárgás-zöldes kristályok magmatitban, kimállva is
flogopit (biotit sor) 0 a felszín alatt megrekedt magmatit (lamprofir?)fő ásványa, fél mm alatti szürkés-barnás pikkelyek
kalcit 3 magmatitban fehér, vagy vasoxidtól sárgás-barna, rosszul fejlett kristályok, foltok, kérgek, dolomitban, mészkőben akár 5-10 mm-t is elérő sárga, barna, fehér, rózsaszín kristályok
korund 0 magmatitban 0.5 mm-es színtelen fenokristályok, kristálytöredékek, kimállva is
kvarc 0 magmatitban színtelen, szürke 0,5-1 mm-es szemcsék, "torlatok"-ban is előfordul, ahol viszont akár a dolomitból is bekerülhetett
magnetit (spinell csoport) 0 0,5 mm alatti fekete szemcsék magmatitban, torlatokban mágnessel gyűjthetők
mangánoxidok 0 fekete foltok, kérgek, dendritek mészkőben, dolomitban
muszkovit 0 ezüstös, mm alatti pikkelyek, a magmatit ritka elegyrésze, "torlatok"-ban is előfordul
plagioklászok 0 0,5-2 mm-es szürke, fehér, sárga fenokristályok magmatitban, "torlatok"-ban is előfordul
szanidin 0 1 mm-es színtelen kristályok magmatitban, "torlatok"-ban is
turmalin csoport 0 színtelen, sárgás-barnás 0,5-1 mm-es fenokristályok, töredékek a magmatitban, "torlatok"-ban is
vasoxidok 2 be nem vizsgált sárga, barna, vörös, fekete vasas foltok, halmazok, kérgek magmatitban, dolomitban és mészkőben egyaránt, markazit utáni álalakok üledékes kőzetben
zoisit 0 szürkés-zöldes, 0,5 mm alatti fenokristályok magmatitban, kimállva is

© Nagy Mónika 2009-2019