cim

Fehér-hegyi tárók és telérkibúvások (Nyíri tárók), Nyíri, Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság (Tokaji-hegység)

Geológia: Bár a Fehér-hegyi ércesedés Telkibányánál szerepel, a Fehér-hegy DK-i tárók, meddőhányók köznyelven "Nyíri tárók"-ként tárgyalják (egyébként is közigazgatásilag oda tartoznak). A már a középkorban művelt tárók a következők: (1)Felső Fehér-hegyi-táró (Dezső Rezső bánya) , 472 m terepmagasság,150 m hosszú ,kovás breccsában, agyagban hajtva), (2) Mohs-táró,455 m terepmagasság, 42 m hosszú, átalakult andezitben hajtva, majd üde andezitbe kerülve felhagyva, (3) Alsó Fehér-hegyi táró (Nyíri bánya), 412 m terepmagasság, 180 m hosszú, pirites andezitben, kvarcitban hajtva. 1987-ben légifotók alapján megtalálták a 3 km hosszú Fehér-hegyi déli altáró bejáratát, mely több légaknával rendelkezik. A Fehér-hegyi tárókat inkább ezüstre, mint aranyra hajtották (Au: 0,3-2g/t, Ag: 40-100 g/t)és hasonló ásványparagenézist mutatnak a telérkibúvások, ill. a már alig felismerhető hányóik, mint a Fehér-hegy tetején lévő horpasor. A Fehér-hegyi telérek miocén korú kovásdodott riolitban, ill. piroxénandezitben futnak - ugyanúgy É-D irányban, mint az ércesedés többi tagja. Az ásványok elsősorban a telérkvarcithoz kapcsolódnak.

Leírás: A Fehér-hegyi bányák legdélibb tagja, az Alsó Fehér-hegyi táró (Nyíri bánya) kb. egy vonalon fekszik a Csengő- és a Veresvízi bányával, a Fehér-hegy DK-i alján, az Altáró azonban már a Királykút feletti Gordon-bércből nyílik. Az eléggé összezsugorodott, benőtt hányókat a Sebők-rét - Meleg-oldal útvonalon (lásd: egyéb Nyíri-lelőhelyek), ill. a Fehér-hegy gerincén, ill. a riolitbányából a Köves-hegy felé vezető úton lehet megközelíteni, azonban egyik sem fekszik közvetlenül az út mellett, némi keresgélés szükséges, ezért inkább a lomb nélküli időszakot használjuk kutatásra.

Típus: meddőhányó

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
akantit 3 Fekete mm körüli szemcsék, halmazok, tűs aggregátumok
anglesit 0 színtelen kérgek, mm alatti kristályok
covellin 0 élénk kék bevonatok
freibergit (tennantit csoport) 3 szürke, 0,5-1,5 mm-es oktaéderek
galenit 2 ólomszínű mm körüli szemcsék, halmazok
gipsz 0 1-3 mm-es tűs, lemezes, átlátszó aggregátumok limoniton
jarosit 0 sárga porszerű halmazok, gyakran a kvarcot is bevonja
kaolinit csoport 2 fehér laza agyagos tömegek
kvarc 6 tömör, ill. lyukacsos telérkvarc, sárga, fehér, 5 cm-t is elérő kristályok, riolitban kőzetalkotó
kvarc (ametiszt) 1 a telérérkvarcitban bárhol előfordulhat, 1-5 mm-es lila kristályok
kvarc (hegyikristály) 3 5-8 cm-t is elérő, színtelen, de gyakran zárványos kristályok
mangánoxidok 0 fekete halmazok, foltok, gyakran vasoxiddal vegyül
markazit 2 ezüstös hintések
pirargirit (proustit csoport) 1 sötétvörös, majd fekete mm körüli kristályok
pirit 3 0,5-2 mm-es aranyszínű kristályok, hintések
piroxének 0 sötétbarna, fekete léces fenokristályok, kőzetalkotó
proustit (proustit csoport) 2 meggyvörös, 0,5-2 mm-es kristályok, idővel megfeketednek
szfalerit 3 sötétbarna, 1-5 mm-es fenokristályok
termésezüst 2 mm körüli ágas-bogas ezüstös, majd szürkés-fekete halmazok
terméskén 1 élénk sárga porszerű halmazok
vasoxidok 1 be nem vizsgált sárga, barna, vörös, fekete vasas foltok, kérgek, halmazok, a kvarcot sárgára, ritkán vörösre festi

© Nagy Mónika 2009-2019