cim

Római-part, Budapest III., Duna hordalékai

Geológia: A Duna hordaléka kavics, homok és agyag. A kavics zömmel a Duna felső folyásának területéről származik.
Duna homok összetétele Vendl Aladár szerint:
kvac 73.80%,
káliföldpát 2.40%,
Na plagioklász 3.28 %,
Ca plagioklász 1.85 %,
karbonát 11.82 %,
csillám (muszkovit) 4.00%,
apatit 0.04%,
amfibolcsoport 1.32%,
piroxéncsoport (hipersztén) 0.45%,
rutil 0.02%,
cirkon 0.01%,
gránát 0.70%,
magnetit (kevés ilmenit) 0.26%

A nehézásványok természetesen a víz mozgása következtében mint minden vízfolyás hordaléka esetén, egyenőtlenül oszlanak el.

A Római-parton a jelentős motorcsónak és hajóforgalom okozta erős hullámzás miatt helyenként feldúsulnak.

Leírás: Megközelítés, 34-es BKV busz, hajó, kerékpárút halad a parton. Magas vízállásnál a lelőhelyek nem hozzáférhetőek. Ez a lelőhely nem különleges, a Duna teljes hosszában hasonó hordalék található, de Budapest fölött kevesebb a kommunális szennyeződés. Az arany a legnehezebb fajsúlyú 15-18 gr/cm3, a magnetit 4.9-5.2, cirkon 4.7, rutil 4.2-4.3, gránát 3.5-4.3

Ha arany szemcséket szeretnénk találni, egy jó nagy, kúpos fenekű tálat szedjünk tele homokkal, amelyet olyan helyről vegyünk, ahol sötétebb, vörösebb a homok színe. A tálba kevés vízet engedjünk, és lamináris áramlással, öntsük ki. (Vigyázat, a turbulens, vagy túl erős áramlás mindent visz!) Néhány öntögetés hatására a homok felszíne sötét-vörössre változik, és keményen összeáll, mert a könnyeb fajsúlyú kvarcot elsodorja a víz. Ekkor a tálban keverjük meg a homokot, hogy az alatta lévő rétegeket is átmoshassuk. A lötykölést, keverést folytassuk mindaddig, amíg a világosabb kvarc mind el nem tűnik mélységében is. A kezdeti több kg homokból ekkora kb. néhányszor tíz dkg vörös gránáthomok marad. A műveletet folytassuk, amíg a maradék homok fekete nem lesz, azaz csak a magnetit nem marad. A tál alján néhány gyűszűnyi magnetit-homok marad. A magnetitet mágnessel könnyedén eltávolíthatjuk. A maradék homokban még mindig van egy kevés gránátpor, stb, de nagyítóval már jól látszanak az aranyszemcsék, ha a zagy alját felkavarjuk, ahová az arany többsége leülepszik.

Az aranymosók a Duna mentén valamiféle aranymosó paddal dolgoznak, de ők nem negyedórát szánnak rá, hanem napokig dolgoznak, viszont a munka megkezdése eőtt ők is aranynéző lapáttal mérik föl a helyzetet. A legvégén pedig szérkével tovább dúsítanak. (Kézdi László: Aranyász mesterség.)

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
nincs kép
Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
almandin (gránát csoport) 0  
biotit sor 1  
cirkon 0  
kassziterit (rutil csoport) 0  
kvarc 1  
magnetit (spinell csoport) 1  
muszkovit 0  
termésarany 3  

© Nagy Mónika 2009-2017