cim
védett terület engedélyköteles

Hőforrás, jelenkori mészkőtufa-lerakodások, Egerszalók, Bükk és Upponyi-hegység

Geológia: Olajkutatási fúrásoknál 1967-ben megnyitották a 67-68 fokos termálvizet szolgáló forrást, melyre 1972-ben két kutat szereltek, amelyekből az állandóan kifröccsönő víz több mint 4 m magas, 120 nm-es szinterteraszt épített. A vízben oldódott ásványok színes lerakodásokat hoztak létre (kalcium, mangán, vas, bór, kén). Egészen 2005-ig örvendezhettünk e geológiai látványosságnak, de aztán kezdődött a termálvízben rejtőző kereskedelmi lehetőségek kiaknázása, a szűk völgyben óriási szálloda-monstrum épült, mely mellett a kis édesvízi mészkődomb eltörpül és elvesztette eredeti varázsát. A lerakodásokból legfeljebb újbóli tereprendezéseknél lehetne mintákat venni.

Leírás: Az egerszalóki hőforrás Egerből, ill. a régi 3-as út felől, Demjénen keresztül érhető el, az Egerszalókot és Demjént összekötő útról aszfaltút vezet a létesítményhez. A környékre egyébként miocén korú riolittufa jellemző, melynek bizarr sziklaképződményeit a hőforrás mögötti völgyben lehet megtekintetni, elsősorban mangánásványaikról ismertek.

Típus: mesterséges feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
gipsz 0 Vékony fehér, csillogó szemcsés kérgek, gyakran terméskénnel együtt
kalcit 3 a mészkőtufa uralkodó ásványa, 1-3 mm-es kristályok, növényi maradványok is bekérgeznek és álalakokat hoznak létre
mangánoxidok 0 fekete szemcsék, a tufát szürkére festi
terméskén 1 A tufát halvány sárgára festi, mm alatti sárga szemcsék gippszel
vasoxidok 1 a tufát vörösre, barnára festik

© Nagy Mónika 2009-2017