cim
védett terület

Malom-völgy-i patak, Malom-völgyi kőfejtő, Pilismarót, Visegrádi-hegység

Geológia: A Pilismaróttól délre, a Malom-völgyben folyó patak, valamint a völgy bal oldalán, Pilismaróttól kb. 2 km-re lévő kis kőfejtő miocén korú, idegen zárványokban gazdag, gyenge szulfidosodást, kovásodást mutató piroxén-amfiból-andezitet, tufát, andezitbreccsákat tár fel. Az ásványok elsősorban a kőzetzárványokhoz kapcsolódnak. Nemcsak kőzetből, hanem a patak apró szemcsés torlataiból is gyűjthetjük a pár mm-es érdekesebb fajokat. A gránátokat tartalmazó biotitos, erősen kovásodott andezit és piroklasztikum csak a patakhordalékban gyűjthető.

Leírás: Pilismarót DNY-i végéből (pontosan az Ady E. u-ból, a Nagy-Hábod alján nyílik a Malom-völgy, melyen eleinte követni lehet a Dobogókőre vezető zöld jelzésű turistautat. A Malom-völgyben a 19. században kallómalmok (posztókészítő malmok) és gabonaőrlő malmok egész sora állt, sajnos egyik sem maradt meg. Az erdészház és annak fatelepe után azonban elkanyarodik a turistaút balra, nekünk a jól kiépített erdészeti utat kell követnünk, mely végig vezet a patak mentén. Miután az út másodszor keresztezi a patakot, az út bal oldalán kis, erősen benőtt kőfejtő található, melynek törmelékében kutathatunk. Az erősen benőtt hányót, romos épületet drótkerítés veszi körül, a kőfejtő a fák miatt nyáron az útról nem látható. A 2010-es árvíz iszonyú mennyiségű törmeléket hordott le a hegyekből, ezért egyszerűbb, a patakmederben, torlatokban gyűjteni. A terület természetvédelem alatt áll, falbontást, ásást mellőzzünk!

Típus: felhagyott kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
albit (plagioklászok) 1  
almandin (gránát csoport) 8 vörös és fehér biotitos tufában, ill. cordierites-andaluzitos zárványokban jelenik meg, 0,5-3 mm-es rózsaszín, sötétvörös kristályokban, kimállva a patakhordalékban is
amfibolok 3 fekete, zöldes-fekete, 10 mm-t is elérő oszlopos kristályok, kőzetalkotók, andezitben, tufában egyaránt, kimállva is a patakhordalékban
andaluzit 5 barnás-vörös szemcsék feldúsulása sötétszínű zárványoban, piroxénekkel, amfibólokkal, piroxénandezitben
andradit (gránát csoport) 3 Dioritos és meszes-homokos zárványok érintkezési zónájában, plagioklásszal, zoisittal, epidottal jelenik meg max. 1 mm-es barna kristályokban
apatit csoport 3 1 mm alatti sárgás, vagy fehér tűs kristályok gránitos zárványokban
aragonit 1 1 mm alatti fehér tűk kalcittal, tridimittel, meszes-homokos zárványok peremén, világos színű andezitkonglomerátumban
biotit sor 3 Elsősorban fehér és vörös színű tufákban, 0,5-3 mm-es sötétbarna táblás kristályok
cirkon 0 1 mm alatti színtelen, vagy sárgás kristályok gránitos zárványokban
clintonit 2  
cordierit 5 szürkés-kék szemcsék, csomók agyagpalából képződött cordierites-andaluzitos zárványokban, gyakran kvarcitzárványok mellett vagy ezekkel vegyülve jelenik meg
cristobalit 1 kőzetüveg apró üregeiben jóval milliméter alatt
diopszid (piroxének) 4 dioritos zárványokban 1 mm alatti sötétzöld oszlopos kristályok
ensztatit (piroxének) 1 A piroxénandezit kőzetalkotója, 1-5 mm-es barnás-fekete, fekete kristályok, andezitben, tufában egyaránt, a nagyon sötét, magnetitudvaros zárványokban amfibólokkal sűrű szövetet képez, patakhordalékban kimállva is
epidot (epidot csoport) 6 1 mm körüli (inkább alatti) élénk zöld szemcsék, ezekből összeálló fészkek dioritos és homokkőzárványok peremén
gránát csoport 19  
grosszulár (gránát csoport) 5 zöldes-barna, zöldes.-sárga, sárga, narancssárgha 1 mm körüli kristályok dioritos zárványok mellett, ritka
hematit 2  
ilmenit 2 Fémesen csillogó fekete szemcsék, a magnetithez hasonlóak, de sokkal gyengébben delejezhetőek.
kabazit csoport 3 1-2 mm-es színtelen, vagy szürke kristályok
kalcit 2 fehér, vagy szürke foltok, erek biotitos-amfibólos tufában, ritkán 1-3 mm-es kristályok
klorit csoport 1 dioritos zárványok szegélyén zöldes-sárgás szemcsék, bevonatok
korund (zafír) 3 Fél mm alatti égszínkék kristálytöredékek a patakhordalékból, 2013. évi gyűjtés
kvarc 6 Szemcseként minden kőzetben és a torlatokban jelen van, homok- ill. homokkőből képződött kvarczárványok akár több cm-es méretet is erlérhetnek, vasasak, gyakran magnetit is tartalmaznak
kvarc (hegyikristály) 1  
kvarc (kalcedon) 1  
magnetit (spinell csoport) 4 0,3-1,5 mm-es fekete szemcsék, kristályok, kvarczárványok szegélyén, gránit- éls dioritzárványokban
muszkovit 1  
nontronit (szmektit csoport) 1  
opál 6 Fehér, sárga, zöld, barna, vörös kagylós törésű halmazok, kérgek, erek, foltok
opál (üvegopál) 2 Kvarczárványok szegélyén jelenik meg vasoxiddal együtt, pár mm-es színtelen gömbös-vesés aggregátumként
pirit 1 Agyagzárványok mentén aranyszínű hintések, ritkábban kovásodott andezitben, ill. biotitos tufában 1-2 mm-es kristályok
plagioklászok 3 Tufákban 8 mm-t is elérő, egyébként minden képződményben kőzetalkotóként jelen lévő fehér, szürke kristályok
rutil (rutil csoport) 1  
sillimanit 0  
spinell (spinell csoport) 0 Fekete, mm alatti oktaéderek gránitzárványokban
szmektit csoport 2 zöldes-sárga, barna, szürke agyagszerű üregbevonatok, gömbös-fonalas halmazokat is képez
titanit 3  
tridimit 2 mm alatti fehéár táblás kristályok meszes-homokos zárványok peremén, aragonittal együtt
vasoxidok 3 zárványok mentén feldúsuló (magnetit, pirit bomlásából?)be nem vizsagált barna vasas foltok, bevonatok, magnetit, pirit utáni álalakok
zoisit 3 Diorit- és homokkőzárványok menti érintkezési zónában megjelenő, mm alatti sárgás-barna,rózsaszín ill. zöldes szemcsék epidottal, gránátokkal

© Nagy Mónika 2009-2019