Geológia: A Pilismaróttól délre, a Malom-völgyben folyó patak, valamint a völgy bal oldalán, Pilismaróttól kb. 2 km-re lévő kis kőfejtő miocén korú, idegen zárványokban gazdag, gyenge szulfidosodást, kovásodást mutató piroxén-amfiból-andezitet, tufát, andezitbreccsákat tár fel. Az ásványok elsősorban a kőzetzárványokhoz kapcsolódnak. Nemcsak kőzetből, hanem a patak apró szemcsés torlataiból is gyűjthetjük a pár mm-es érdekesebb fajokat. A gránátokat tartalmazó biotitos, erősen kovásodott andezit és piroklasztikum csak a patakhordalékban gyűjthető.
Leírás: Pilismarót DNY-i végéből (pontosan az Ady E. u-ból, a Nagy-Hábod alján nyílik a Malom-völgy, melyen eleinte követni lehet a Dobogókőre vezető zöld jelzésű turistautat. A Malom-völgyben a 19. században kallómalmok (posztókészítő malmok) és gabonaőrlő malmok egész sora állt, sajnos egyik sem maradt meg. Az erdészház és annak fatelepe után azonban elkanyarodik a turistaút balra, nekünk a jól kiépített erdészeti utat kell követnünk, mely végig vezet a patak mentén. Miután az út másodszor keresztezi a patakot, az út bal oldalán kis, erősen benőtt kőfejtő található, melynek törmelékében kutathatunk. Az erősen benőtt hányót, romos épületet drótkerítés veszi körül, a kőfejtő a fák miatt nyáron az útról nem látható. A 2010-es árvíz iszonyú mennyiségű törmeléket hordott le a hegyekből, ezért egyszerűbb, a patakmederben, torlatokban gyűjteni. A terület természetvédelem alatt áll, falbontást, ásást mellőzzünk!
Típus: felhagyott kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| albit (plagioklászok) | 1 | |
| almandin (gránát csoport) | 7 | vörös és fehér biotitos tufában, ill. cordierites-andaluzitos zárványokban jelenik meg, 0,5-3 mm-es rózsaszín, sötétvörös kristályokban, kimállva a patakhordalékban is |
| amfibolok | 4 | fekete, zöldes-fekete, 10 mm-t is elérő oszlopos kristályok, kőzetalkotók, andezitben, tufában egyaránt, kimállva is a patakhordalékban |
| andaluzit | 0 | barnás-vörös szemcsék feldúsulása sötétszínű zárványoban, piroxénekkel, amfibólokkal, piroxénandezitben |
| andradit (gránát csoport) | 3 | Dioritos és meszes-homokos zárványok érintkezési zónájában, plagioklásszal, zoisittal, epidottal jelenik meg max. 1 mm-es barna kristályokban |
| apatit csoport | 2 | 1 mm alatti sárgás, vagy fehér tűs kristályok gránitos zárványokban |
| aragonit | 0 | 1 mm alatti fehér tűk kalcittal, tridimittel, meszes-homokos zárványok peremén, világos színű andezitkonglomerátumban |
| biotit sor | 2 | Elsősorban fehér és vörös színű tufákban, 0,5-3 mm-es sötétbarna táblás kristályok |
| cirkon | 0 | 1 mm alatti színtelen, vagy sárgás kristályok gránitos zárványokban |
| clintonit | 2 | |
| cordierit | 5 | szürkés-kék szemcsék, csomók agyagpalából képződött cordierites-andaluzitos zárványokban, gyakran kvarcitzárványok mellett vagy ezekkel vegyülve jelenik meg |
| cristobalit | 1 | kőzetüveg apró üregeiben jóval milliméter alatt |
| diopszid (piroxének) | 2 | dioritos zárványokban 1 mm alatti sötétzöld oszlopos kristályok |
| ensztatit (piroxének) | 1 | A piroxénandezit kőzetalkotója, 1-5 mm-es barnás-fekete, fekete kristályok, andezitben, tufában egyaránt, a nagyon sötét, magnetitudvaros zárványokban amfibólokkal sűrű szövetet képez, patakhordalékban kimállva is |
| epidot | 4 | 1 mm körüli (inkább alatti) élénk zöld szemcsék, ezekből összeálló fészkek dioritos és homokkőzárványok peremén |
| gránát csoport | 17 | |
| grosszulár (gránát csoport) | 4 | zöldes-barna, zöldes.-sárga, sárga, narancssárgha 1 mm körüli kristályok dioritos zárványok mellett, ritka |
| hematit | 1 | |
| ilmenit | 2 | Fémesen csillogó fekete szemcsék, a magnetithez hasonlóak, de sokkal gyengébben delejezhetőek. |
| kabazit-Ca | 3 | 1-2 mm-es színtelen, vagy szürke kristályok |
| kalcit | 2 | fehér, vagy szürke foltok, erek biotitos-amfibólos tufában, ritkán 1-3 mm-es kristályok |
| klorit csoport | 0 | dioritos zárványok szegélyén zöldes-sárgás szemcsék, bevonatok |
| korund (zafír) | 3 | Fél mm alatti égszínkék kristálytöredékek a patakhordalékból, 2013. évi gyűjtés |
| kvarc | 4 | Szemcseként minden kőzetben és a torlatokban jelen van, homok- ill. homokkőből képződött kvarczárványok akár több cm-es méretet is erlérhetnek, vasasak, gyakran magnetit is tartalmaznak |
| kvarc (hegyikristály) | 1 | |
| kvarc (kalcedon) | 1 | |
| magnetit | 4 | 0,3-1,5 mm-es fekete szemcsék, kristályok, kvarczárványok szegélyén, gránit- éls dioritzárványokban |
| muszkovit | 1 | |
| nontronit (szmektit csoport) | 1 | |
| opál | 6 | Fehér, sárga, zöld, barna, vörös kagylós törésű halmazok, kérgek, erek, foltok |
| opál (üvegopál) | 2 | Kvarczárványok szegélyén jelenik meg vasoxiddal együtt, pár mm-es színtelen gömbös-vesés aggregátumként |
| pirit | 1 | Agyagzárványok mentén aranyszínű hintések, ritkábban kovásodott andezitben, ill. biotitos tufában 1-2 mm-es kristályok |
| plagioklászok | 2 | Tufákban 8 mm-t is elérő, egyébként minden képződményben kőzetalkotóként jelen lévő fehér, szürke kristályok |
| rutil | 0 | |
| sillimanit | 0 | |
| spinell | 0 | Fekete, mm alatti oktaéderek gránitzárványokban |
| szmektit csoport | 2 | zöldes-sárga, barna, szürke agyagszerű üregbevonatok, gömbös-fonalas halmazokat is képez |
| titanit | 3 | |
| tridimit | 2 | mm alatti fehéár táblás kristályok meszes-homokos zárványok peremén, aragonittal együtt |
| vezuvián | 1 | Sárga, zöldessárga apró kristályok zárvámyokban |
| zoisit | 1 | Diorit- és homokkőzárványok menti érintkezési zónában megjelenő, mm alatti sárgás-barna,rózsaszín ill. zöldes szemcsék epidottal, gránátokkal |
© Nagy Mónika 2009-2024
