Geológia: Balinka és Bakonycsernye között Kis- és Nagygyón-puszta területén, a Rékási-hegy, Mellár-hegy és Dirndl-hegy felső triász korú mészkő, jura és kréta korú alaphegységi kőzetei között medence keletkezett, melyet eocén korú szénréteges üledékek töltöttek ki. Nagygyónpusztán 1913-14 között fúrták meg elsőként a széntelepet és három, nem túl jó minőségű, átlagosan 1 m vastag barna kőszénrétegeket értek el. A gyenge minőség miatt itt a széntermelés nem indult el, Kisgyónpusztán azonban a Kisgyóni Kőszénbánya Rt. 1922-ben kezdte meg a 2 m-nél vastagabb széntelep kitermelését, a bányát Bodajk vasúti állomással kötötték össze, így rácsatlakozott a Székesfehérvár-Celldömölk közötti vasútvonalra. A bányák (Rákosi-táró, Tivadár-táró, Mecsér-puszta) 1938-ig folyamatosan üzemeltek. 1920-24 között Bakonycsernye hatarában a Lencsés-árokban keskeny széntelepet tártak fel és termeltek ki (Lencsési bánya). A kisgyóni-pusztai Természetbarát-telep után, a régi ipari vasút mentén kis emlékmű készült a régi bányászat emlékére. Ettől délre, a kék jelzésű turistaút mentén itt-ott az erdőben még bukkanhatunk régi, erősen benőtt hányómaradványokra. A 2003-ban végleg leállított Balinkai szénbánya hányói is sorakoztak még 2000 körül a vasúti rakodó, fatelep mögötti erdőben.
A szápári felső oligocén széntelepet már a 19.században fedezték fel felszíni kibúvások alapján, az ipari termelés 1856-ban indult. Magas kátránytartalmú, jó minőségű kőszén volt, fűtőértéke 16000 és 20000 kJ közötti. A bányák, több éves szünetekkel a második világháborúig termeltek, aztán megszűntek. A szápari főtelepre aknát létesítettél, de a felszíni kibúvásokat külfejtésekben termelték le.
Leírás: A kisgyóni bánya meddői Bakonycsernye felől a kék jelzésű turistaúton délre tartva, az emlékmű után, jobbra, balra az erdőben találhatók, jó szem kell hozzá, hogy felsmerjük.
A Természetbarát-telepig szgk-val lehet elmenni, utána gyalog. 2001-ben Kisgyónbányán rendeztük a bauxitos MAMIT-tábort és ekkor került sor a szénmeddők bejárására is (már akinek kedve volt hozzá). A szápári szénbányák maradványai már csak egy régi szénfejtési gödörben (ma szép környezeti horgásztó) és egy kis fenyvessel benőtt meddőhányón láthatók.
Bakonycsernyén, a focipálya mellett 2004-ben szabadtéri bányász-emlékpark létesült, ahol az ottani szénbányászat sok eszközét, emléktáblákat helyeztek el.
Balinka-Mecsértelepnél a fatelep előtt jobbra kanyarodunk és átmegyünk a régi iparvágányon, onnan kb. 150 méterre a baloldalon voltak a balinkai üzem részben már kiégett meddőhányói, mivel a Google Earth-en még jól láthatók, valószínűleg most is ott vannak.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| epsomit | 1 | fehér laza halmazok, kérgek, gömbök, elsősorban gipsszel együtt |
| gipsz | 0 | mm alatti víztiszta egykristályok, konkréciók, kérgek a kiégett hányókon nagyon gyakori, szénen mm körüli gipszcsillagok |
| goethit | 0 | markazit és pirit utáni álalakok, sárga-barnás földes halmazok, a kiégett hányókon vassalakok, színes goethitfoltokkal |
| kalcit | 2 | szén, agyagpala, mészkő repedéseiben 1-5 mm-es színtelen, sárga, barna kristályok, őslények kőbeleit is kitölt, néha lublinit változatban is |
| mangánoxidok | 0 | fekete foltok, dendritek mészkövön |
| markazit | 1 | ezüstös kérgek, foltok, ritkán gumók, vasszulfátokkal, gipsszel együtt |
| mascagnin | 0 | szürkés-barna kérgek a kiégett hányokon |
| pirit | 1 | hintések szénben, 1-5 mm-es kristályokból álló halmazok agyagban |
| szalmiák | 0 | színtelen, 1-3 mm-es kristályok, vázkristályok a kiégett hányókon |
| terméskén | 2 | halványsárga, üvegfényű kéregek, 1-2 mm-es kristályok szénen, elsősorban Balinkán nagyon gyakori |
| thénardit | 0 | fehér laza, néha szálas halmazok, epsomittal, gipsszel |
© Nagy Mónika 2009-2024
