cim

Budafok ooidos mészkő és bentonit feltárásai, Budapest XXII. kerület, Pilis és Budai-hegység

Geológia: Budafokon, a régi Promontor városrész Fuchsgang (Rókales), Steinbruch (Kőbánya) és Ortsried (Belváros) közötti területén oolitos, szarmata (miocén) korú mészkő borítja a hegyvidéket. Az apró karbonátos gömbökből és molluszkák töredékeiből álló, jól faragaható mészkőbe a promontori boros pincéket is hajtották, többnyire természetes karsztjáratok, barlangok kibővítéseként. A látványos mészkő feltárásai sok helyen - a sűrű beépítés ellenére - még ma is láthatók (Gádor u., Borkő u., Só u., Hajlat u.,Jókai Mór u., Baross Gábor telep feletti kőbányák), de minden útépítéskor, házépítéskor is hozzáférhetővé válik a kőzet. Így pl. pár éve, a Gádor u-i szennyvízhálózat felújításakor velem együtt tucatnyi gyerek kaparta ki a szebbnél szebb kalcitos csiga- és kagylókőbeleket. Az ásványok elsősorban az őslényekhez kapcsolódnak. Az Obere Weide-Steinbruch (Felső Legelő-Kőbánya), mai Baross Gábor telepen lévő kőfejtőkben már a 19. század közepén fedezték fel a dácittufa-szórásból keletkezett bentonittelepeket, amelyeket a promontori és tetingi svábok Walkerde (kallóföld) néven bányásztak, feldolgoztak és értékesítettek. A bentonitrétegek átlagosan 20-30 cm vastagok, ma is a régi tárókból kialakított gombapincékben, ill. a Baross Gábor telep és a Balatoni út közötti külfejtésekben hozzáférhetők. A bentonitbányászat virágzása a múlt század 30-as éveiben volt, a nyers bentonitot a nagytétényi Thera Chemia Vegyipari Rt. üzemében dolgozták fel. Az utolsó fejtményt 1965-ben hozták napvilágra.
Az ásványlistában a bentonit ásványait B betűvel jelöltem.

Leírás: Budapesti (vagy még jobb: Budafoki)várostérképpel felszerelkezve a fent nevezett helyeken bárhol, akár két újjal is kikaparhatjuk a morzsalékony kőzetből az ásványokat is tartalmazó kőbeleket. A Dunapartról a mai Tóth József u.-ban indult még 150 évvel ezelőtt egy mély árok (Hohlweg), mely 1 km hosszábban tárta fel az oolitos mészkövet, ennek vége még ma is látható a Budafoki temető után, a Gádor u. jobb oldalán.
A Baross Gábor telep és a régi Balatoni út között számos régi kőfejtő (és bentonitbányák) ugyanazt a kőzetet tárja fel (114, 123, 124 buszvonal).
Vigyázat: a régi bentonitbányá esetleg még bejárható táróiba ne merészkedjünk be, omlásveszélyesek.
u.i.: 2006 óta hosszú idő telt el, a bányaterület 80%-a eltűnt, golfpálya és elegánsan rekultivált, bekerített, kivilágított privát terület került a helyére, csak keskeny sav maradt a régi üzemi út és a Baross Gábor telep utolsó házsora között.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
amfibolok 0 fekete oszlopos, 0,5 mm alatti kristályok, ritka B
apatit csoport 0 0,5 mm alatti színtelen, prizmák, hatszögös táblák, B
beidellit (szmektit csoport) 0 a bentonitos agyag jarulékos ásványa, B
biotit sor 2 Akár 0,8 mm-t is elérő sötétbarna, bronzszínű vagy fekete táblás kristályok, gyakori B
cirkon 3 Halvány rózsaszín, vagy sárgás, teljesen átlátszó prizmák vagy zömök kristályok, mikrométeres méretben B
kalcit 2 Pár mm-es gömbszerű képződmények (ooidok),apró kristályok őslények kitöltéseiben és borsókövek a mészkő repedéseiben, üregeiben
kvarc 0 1 mm-t is elérő, erősen koptatott szemcsék kristályok, B
magnetit (spinell csoport) 0 mikrométernyi fekete szemcsék, ritka B
mangánoxidok 0 fekete foltok, dendritek
montmorillonit (szmektit csoport) 2 a bentonitos agyag fő ásványa, zöldes-fehér, aprópikkelyes, B
paligorszkit 0 a bentonitos agyag járulékos ásványa, B
plagioklászok 0 üvegfényű, fél mm alatti szemcsék, táblák, ritka B
vasoxidok 2 be nem vizsgált sárga, barna, vörös, fehér vasas, földes halmazok, bevonatok, üreges vagy homokkal töltött konkréciók, a bentonitban is előfordul szennyezőanyagként

© Nagy Mónika 2009-2017