Geológia: A Jásdtól DK-re fekvő, rég felhagyott kőbánya fosszíliákban dús kréta korú üledéket tár fel. A kőbányában található a Zirci Mészkő Formáció és a Pénzeskúti Márga Formáció találkozásának hivatkozó szelvénye, ami védett (ezt ottjártunkkor azonban semmi sem jelezte). Az őslények gazdag kínálata mellett a kőzetrétegek ásványtani szempontból is érdekesek, találunk itt glaukonittól zöldre festett gumós mészkövet, dolomitot, kalcitos, dolomitos, kvarcos üregekkel, de limonitgumós szenes rétegeket is, melyekben ritkán előfordul a "jásdit" nevű fosszilis gyanta.
Leírás: A kőbánya elérhető Jásd felől, még a település előtti régi kőhídon átkelve a Gaja-patakon, aztán a Nyíresi-legelő mellett folyamatosan emelkedő földúton D-ra tartva, vagy Tés felől az első házaknál É-felé fordulva, aztán lassan leereszkedve (erdészeti utak sokasága vezet arrafelé), mindkét irányból kb. 2 km-es gyaloglásra számítsunk. A kőbánya védett, a K-i oldalon lévő feltárás fokozottan védett, falakat bontani tilos.
Típus: felhagyott kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| apatit csoport | 0 | Az őslények (tengeri sünök, ammoniteszek) héjszerkezete gyakran barna foszfatitos megtartásban kerül elő, barna lemezek, bevonatok formájában az őslények közötti üregeket tölti ki |
| borostyán (csoport) | 3 | A szenesedett növényeket és kisebb csigákat tartalmazó szenes agyagban ritkán fordulnak elő mézszínű gyantacseppek, csíkok, az irodalom alapján nem bizonyított, hogy valódi borostyán-e, vagy szénhidrogén-származék (földgyanta, bitumen). Vitális I. a "jásdit" nevét adta e képződménynek és az "ősgyanták" közé sorolta. A jásdit Jásd közelében a Kis-Gaja-patak oldalán található széncsíkokból is gyűjthető. |
| dolomit | 0 | Kőzettörmelékből mutatható ki, az őslények felületén előforduló, 1-2 mm-es világos-barna romboéderekből álló kérgek is dolomit |
| glaukonit | 0 | Zöldes-szürke, apró pikkelyekből álló halmazok, igen gyakori |
| illit | 0 | Az agyagos rétegek egyik összetevője |
| kalcit | 2 | Fehér, sárgás 1-3 mm-es kristályok őslények kőbeleiben, kalcitosodott őslények, vékony fehér bevonatok, ill. lublinit változatban |
| kvarc | 0 | A törmelékes rétegekben szemcsék, ritkán dolomitra fenn-nőtt, 1-2 mm-es színtelen kristályok |
| mangánoxidok | 0 | Fekete foltok, dendritek |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | Zöldes-szürke agyag, illittel együtt jelenik meg az agyagos rétegekben |
© Nagy Mónika 2009-2024
