cim

Hulla-patak völgye, kvarcos hordalék, Mátrakeresztes, Mátra

Geológia: A Mátrakeresztesről D-re, a Rókalyuk-forrásból fakadó Hulla-patak a Kis-Tölgyes-bérc alján folyik és a Templom-völgyben az Agyag-réti-patakkal egyesülve létrehozza a Tó-réti-patakot, mely a Vadászkastély mellett folyik és végül Mátrakeresztesen belül a Kövecses-patakba torkolódik. Teljes útján miocén korú piroxén-amfiból-andezitet, agglomerátumot, piroklasztikumot tár fel, de a hegyoldalakról a patak felé tartó vízmosásokból a kvarctelérek (elsősorban a Kis-tölgyesi telérből)anyagát is sodorja magával, így nem meglepő a különféle kvarcváltozatok megjelenése a patak hordalékában, ill. a hegyoldali vízmosásokban. A finom hordalékban a kvarc az uralkodó ásvány. Szulfidos ércesedést azonban csak a két patak összefolyásánál találtunk, ahol régebben kutatótárók is létesültek. A kvarcos hordalék nem jelenik meg tömegesen, egy kiadós gyűjtést követően várni kell nagyobb esőre, hóolvadásra, hogy friss anyag jelenjen meg a patakban. 2018-ban felfedeztük, hogy a Kis-Tölgyes bérci táró meddőjét régen (a koptatottsága alapján évtizedekkel ezelőtt) helyenként a Hulla-patak menti erdészeti út feltöltéséhez használták, itt jó sikerrel lehet szép telérdarabokat gyűjteni, természetesen az apró gödrök visszatöltésével.

Leírás: A nem éppen szimpatikus nevű patakot a Kis-Tölgyes-bércnél leírt útvonalon (a Vadászkastély kertjén keresztül) közelíthetjük meg, a Tó-réti patakot követve, de nem kanyarodunk le a Kis-Tölgyes-bérc felé, hanem tovább követjük a patakot (az erdészeti utat elhagyva) a forrásig. Akinek ez túl strapás lenne, az a vízműig elmehet gépkocsival és a Keresztesi nyeregből a Hidegkúti turistaházig vezető utat követi, majd a nagy jobb kanyar közepén ereszkedik le a Rókalyuk-forráshoz és onnan követi a patakot, végül a Kis-Tölgyes-bérc gerincén visszagyalogol az indulópontig.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
amfibolok 1 Fekete 1-3 mm-es fenokristályok, kőzetalkotó
barit 3 1-5 mm-es sárga vagy fehér táblás kristályok, kvarcba benőve is, ritka
biotit sor 1 Szürkés-barnás, 1-3 mm-es táblás kristályok
galenit 2 Ólomszürke, 1-8 mm-es fenokristályok, erek kvarcitban
hematit 2 porszerű vörös halmazok, a kvarcitot, andezitet vörösre festi
kalcit 2 Erek, pátos ill. kristályos fehér fészkek andezitben, telérekben
klorit csoport 1 Zöldkövesedett andezit festőanyaga
kvarc 12 Telérkvarcos tömbök, üregekben 1-10 mm-es fehér, sárga, ritkán vörös kristályok
kvarc (achát) 1 Vörös, sárga vagy barna jáspisban, ill. opálban 2-5 cm-t elérő, sávos kalcedonnal, kvarccal kitöltött üregek, szürke és fehér kalcedon váltakozó lerakodásai
kvarc (ametiszt) 3 Telérkvarcban, általában fehér kalcedonnal együtt 1-5 mm-es halvány lila kristályok, a patakhordalékban kimállva is, nem gyakori
kvarc (hegyikristály) 3 Telérkvarc üregeiben 1-3 mm-es kristályok, kimállva a patakhordalékban, de ott általában csak töredékekben
kvarc (jáspis) 0 Sárga, barna, vörös kavicsok a patakhordaléákban
kvarc (kalcedon) 3 szürke, szürkés-kékes, fehér, barnás gömbös-vesés halmazok, sávok, kalcit utáni álalakok
mangánoxidok 1 Fekete kérgek, foltok, dendritek
opál 0 sárga, barna, vörös, kagylós törésű tömegek, ritka
pirit 3 aranyszínű hintések bontott, ill. kovás andezitben, kizárólag a Tóréti- és Hulla-patak összefolyásánál észleltük
piroxének 1 Sötét-barna, 1-4 mm-es fenokristályok, kőzetalkotó
plagioklászok 1 1-2 mm-es fehér fenokristályok andezitben, andezittufában, kristályszemcsék hordalékban
szfalerit 3 1-8 mm-es barna fenokristályok, foltok, erek, tömegek teléranyagban
vasoxidok 3 Be nem vizsgált sárgás-barna, vörös, sötét-barna vasas foltok, kérgek, halmazok, pirit utáni álalakok, a kvarcváltozatokat sárgára, barnára, vörösre festi

© Nagy Mónika 2009-2018