Geológia: Mónosbéltől keletre, a Vízfő-forrás alatt a lecsurgó karsztvízből a Bükk legnagyobb édesvízi mészkődombja keletkezett. A triász korú üledékes kőzetekből (mészkő, agyagpala) fakadó forrás 14 fokos termálvize magával ragadta a vízben oldódó ásványokat és évmilliók során építette fel az apró barlangokkal áthálózott, a helybeliek által darázskőnek nevezett mészkőtufát. A tufát egy a forrás alatti kőfejtőben helyi építési, talajjavítási célokra fejtették, a forrás vízét tározóban fogták fel és betáplálják az ivóvízhálózatba, most már csak a túlcsorgó víz veszi irányát a mészkődomb felé. A vízfolyásokban, a faluba leereszkedő patak oldalán, apró vízesésekben ma is képződnek mésztufa-lerakodások, melyek bevonják a növények gyökereit, lehulló leveleket. A már a természet által visszahódított, régóta természetvédelem alatti bányában 8-12 m vastagságban vannak feltárva a különböző képződmények. A bányában mindennemű gyűjtési tevékenység tilos (akkor is, ha a "csinos" szemétdombok mást sejtetnek), de a bányába vezető földút mentén, a meddőben és a patak mentén szerény mintavétel lehetséges.
Leírás: A mészkőbánya védett területe elérhető Mónosbéltől K-re, a Bélapátfalva vezető útról a messziről látható mészkődomb felé tartva, a földút a patak mentén vezet a kőbányához.
Típus: felhagyott kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| kalcit | 3 | Növénymaradványok (gyökerek, levelek, ágak)karbonátos megtartása, édesvízi csigák kőbelei, réteges lerakodások, az üregekben 0,5-8 mm-es változatos alakú sárga, fehér, víztiszta kristályok, borsóköves kiválások is |
| mangánoxidok | 1 | fekete foltok, kérgek, dendritek |
© Nagy Mónika 2009-2024
