cim
védett terület engedélyköteles

Dráva fő- és mellékágainak fövényei, Drávapart, Somogy-megye

Geológia: A Dél-Tirolban fakadó Dráva a Duna egyik legfontosabb mellékfolyója, teljes hossza 749 km, Olaszországot, Ausztriát, Szlovéniát, Magyaroszágot és Horvátországot érinti, míg végül Horvátországban a Dunába folyik. Rendkívül változatos, különböző korú kőzeteket hoz az Alpokból, Karintiában a Dráva-gleccser hordalékkúpját is elszállítja. Ausztriában azonban az elmúlt másfél században sok helyen duzzasztották, emiatt a kavics utánpótlás lényegesen csökkent. 2006 után a magyar szakaszon évről évre környezetvédelmi okokból (nagyon helyesen) csökkentették a Dráva kotrását és a Nemzeti Park területén a kavicsbányászat is megszűnt, így mesterségesen feltárt régi folyómedrek mára nem maradtak (kivéve a folyó határátlépését követően Gyékényesnél, ahol ma is kavicsbányászat folyik), a Dráva D-re fekvő kavicsösszletei jelenleg csak a folyó alacsony vízállásánál hozzáférhetők. A Dráva magyarországi szakasza azonban teljes hosszában védett, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A Nemzeti Park engedélyével (vagy annak szervezésében) fövényei is meglátogathatók, feltárások azonban nem végezhetők el. A Dráva legszebb, szétágazó partszakaszai Drávatamási környékén vannak. A mikróásványok kedvelői akár egy pohárnyi, a barcsi szabad strandról hozott homokból is meghatározhatják az Alpok ékköveit. A Drávából ősidők óta aranyat mostak (elsősorban Karintiában, Szlovéniában).

Leírás: Alacsony vízállásnál a helyieknél érdeklődjünk fürdési lehetőségek iránt, szerény mintavétel sok helyen lehetséges. A Nemzeti Park vízitúrákat, sőt \"kavicsfestést\" is szervez, látogassuk meg a DDNP honlapját. Még működő kavicsbányákat találhatunk Berzence mellett, illetve Gyékényesen.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aktinolit (amfibolok) 2 Nyúlt oszlopos, tűs, 0,5-5 mm-es kristályok
almandin (gránát csoport) 4 1 cm-t is meghaladó sötétvörös kristályok a durva hordalékban
anatáz 0 Fél mm alatti barnás, kék, vöröses kristályok, kristálytörmelékek
andaluzit 2 Lilás-barnás, 1 cm-t is elérő oszlopos kristályok, kimállott szemcsék
annit (biotit sor) 3 0,5-3 mm-es sötét-barna, fekete hatszögös táblák
apatit csoport 0 Fél mm alatti sárgás, fehér táblás, vagy oszlopos kristályok
berill 3 Halvány zöldes-kékes, 2-3 mm-t is elérő oszlopos ill. táblás kristályok a hordalékban, akvamarin változat
cirkon 1 0,1-1 mm-es rózsaszín, lila vagy színtelen kristályok a finom hordalékban
diopszid (piroxének) 1 0,5-5 mm-es zöldes-szürke, ritkán élénk zöld oszlopos krstályok, kimállott szemcsék
epidot csoport 4 Pisztáciazöld foltok, erek, mm körüli kristályok metamorf kavicsokban
flogopit (biotit sor) 3 Aranyszínű, 0,5-5 mm-es hajlékony lemezek, szabálytalan aggregátumok, optikailag csak a ráeső fény irányányak megváltoztatásával megkülönböztető a termésaranytől ("macskaarany")
goethit 4 Sárgás-barnás foltok kvarckavicsokban, pirit utáni álalakok, gyakoriak a csöves alakzatok (gyökerek utáni?)
gránát csoport 10 Zöld, sárga, barna, vörös, lilás-vörös, rózsaszín, narancssárga, 0,1-2 cm-t is elérő kristályok, kristálytöredékek, metamorf kavicsokban igen gyakori, hordalékban a vöröslő homok a termésarany egyik jelzője
grosszulár (gránát csoport) 3 Zöldes, sárga, narancssárga, 0,5-5 mm-es kristályok, kristálytöredékek
hematit 0 Porszerű vörös foltok, fekete kérgek
ilmenit 0 torlatokban milliméter körüli kristályok, kristályhalmazok
kianit 3 1-15 mm-es kékesszürke, kék fenokristályok pegmatitokban (ritkán eklogitban is), kimállva igen gyakori
klinozoisit (epidot csoport) 0 Sárgás, zöldessárga 0,5-3 mm-es oszlopos kristályok, gyakran omfacittal, eklogitokban kőzetalkotó
klorit csoport 3 Sötétzöld, zöldes-szürke halmazok, metamorf kavicsokban dúsul fel
kvarc 8 A kavicsok legfontosabb kőzetalkotója, minden formában fordul elő, hol tömegesen, hol 2 cm-t is elérő kristályokban, de a leggyakrabban kvarchomokként
kvarc (kalcedon) 2 Fehér, szürke, halványkék, rózsaszín homogén, áttetsző, néha sávos kavicsok
kvarc (rózsakvarc) 2 Halványrózsaszín kvarcváltozat, meglehetősen gyakori
laumontit 1 Fehér, tűs-sugaras 1-5 mm-es kristályok
magnetit (spinell csoport) 2 Fekete szemcsék, kristálytörmelék a finom hordalékban, kloritos palákban 1-2 mm-t elérő fenokristályok, a homokból mágnessel könnyedén kipreperálható, termésarany legfontosabb jelzője
muszkovit 5 ezüstös, mállottan sárgás lemezek, a metamorf kőzetek egyik legfontosabb kőzetalkotója, pegmatitokban több centis kristályok
omfacit (piroxének) 1 Élénk zöld, sötét-zöld halmazok eklogitokban, kimállva is
pirit 1 Hintések, 1-3 mm-es aranyszínű kristályok, elsősorban metamorf kőzetekben, kvarcitban
pirop (gránát csoport) 0 0,5-5 mm-es lilás-vörös kristályok
plagioklászok 1 Fehér, sárgás fehér kavicsokban, kvarccal, gyakran klorittal együtt, földpát-pegmatitokban tömegesen csillámokkal együtt
prehnit 1 Fehér, zöldes-fehér, mm alatti táblákból összeálló kérgek, gömbök
rutil csoport 1 Barnás fél mm alatti kristálytöredékek, néha kvarc tűs zárványaként
spinell (spinell csoport) 0 Fél mm alatti fekete szemcsék
termésarany 2 Mikroszkopikus méretű szemcsék a nehézásványokat tartalmazó hordalékban
titanit 1 Barnás, zöldes fél mm alatti kristálytöredékek
turmalin csoport 6 Fekete, szürke, barnás, zöldes kristályok, kristálytöredékek, pegmatitos kavicsokban több cm-t is elérhetnek, uralkodóan sörl változat

© Nagy Mónika 2009-2019