Geológia: A Dél-Tirolban fakadó Dráva a Duna egyik legfontosabb mellékfolyója, teljes hossza 749 km, Olaszországot, Ausztriát, Szlovéniát, Magyaroszágot és Horvátországot érinti, míg végül Horvátországban a Dunába folyik. Rendkívül változatos, különböző korú kőzeteket hoz az Alpokból, Karintiában a Dráva-gleccser hordalékkúpját is elszállítja. Ausztriában azonban az elmúlt másfél században sok helyen duzzasztották, emiatt a kavics utánpótlás lényegesen csökkent. 2006 után a magyar szakaszon évről évre környezetvédelmi okokból (nagyon helyesen) csökkentették a Dráva kotrását és a Nemzeti Park területén a kavicsbányászat is megszűnt, így mesterségesen feltárt régi folyómedrek mára nem maradtak (kivéve a folyó határátlépését követően Gyékényesnél, ahol ma is kavicsbányászat folyik), a Dráva D-re fekvő kavicsösszletei jelenleg csak a folyó alacsony vízállásánál hozzáférhetők. A Dráva magyarországi szakasza azonban teljes hosszában védett, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A Nemzeti Park engedélyével (vagy annak szervezésében) fövényei is meglátogathatók, feltárások azonban nem végezhetők el. A Dráva legszebb, szétágazó partszakaszai Drávatamási környékén vannak. A mikróásványok kedvelői akár egy pohárnyi, a barcsi szabad strandról hozott homokból is meghatározhatják az Alpok ékköveit. A Drávából ősidők óta aranyat mostak (elsősorban Karintiában, Szlovéniában).
Leírás: Alacsony vízállásnál a helyieknél érdeklődjünk fürdési lehetőségek iránt, szerény mintavétel sok helyen lehetséges. A Nemzeti Park vízitúrákat, sőt \"kavicsfestést\" is szervez, látogassuk meg a DDNP honlapját. Még működő kavicsbányákat találhatunk Berzence mellett, illetve Gyékényesen.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| aktinolit (amfibolok) | 3 | Nyúlt oszlopos, tűs, 0,5-5 mm-es kristályok |
| almandin (gránát csoport) | 2 | 1 cm-t is meghaladó sötétvörös kristályok a durva hordalékban |
| anatáz | 0 | Fél mm alatti barnás, kék, vöröses kristályok, kristálytörmelékek |
| andaluzit | 1 | Lilás-barnás, 1 cm-t is elérő oszlopos kristályok, kimállott szemcsék |
| annit (biotit sor) | 2 | 0,5-3 mm-es sötét-barna, fekete hatszögös táblák |
| apatit csoport | 0 | Fél mm alatti sárgás, fehér táblás, vagy oszlopos kristályok |
| berill | 0 | Halvány zöldes-kékes, 2-3 mm-t is elérő oszlopos ill. táblás kristályok a hordalékban, akvamarin változat |
| cirkon | 0 | 0,1-1 mm-es rózsaszín, lila vagy színtelen kristályok a finom hordalékban |
| diopszid (piroxének) | 0 | 0,5-5 mm-es zöldes-szürke, ritkán élénk zöld oszlopos krstályok, kimállott szemcsék |
| epidot | 3 | Pisztáciazöld foltok, erek, mm körüli kristályok metamorf kavicsokban |
| flogopit (biotit sor) | 0 | Aranyszínű, 0,5-5 mm-es hajlékony lemezek, szabálytalan aggregátumok, optikailag csak a ráeső fény irányányak megváltoztatásával megkülönböztető a termésaranytől ("macskaarany") |
| goethit | 1 | Sárgás-barnás foltok kvarckavicsokban, pirit utáni álalakok, gyakoriak a csöves alakzatok (gyökerek utáni?) |
| gránát csoport | 9 | Zöld, sárga, barna, vörös, lilás-vörös, rózsaszín, narancssárga, 0,1-2 cm-t is elérő kristályok, kristálytöredékek, metamorf kavicsokban igen gyakori, hordalékban a vöröslő homok a termésarany egyik jelzője |
| grosszulár (gránát csoport) | 5 | Zöldes, sárga, narancssárga, 0,5-5 mm-es kristályok, kristálytöredékek |
| hematit | 0 | Porszerű vörös foltok, fekete kérgek |
| ilmenit | 0 | torlatokban milliméter körüli kristályok, kristályhalmazok |
| kianit | 2 | 1-15 mm-es kékesszürke, kék fenokristályok pegmatitokban (ritkán eklogitban is), kimállva igen gyakori |
| klinozoisit | 0 | Sárgás, zöldessárga 0,5-3 mm-es oszlopos kristályok, gyakran omfacittal, eklogitokban kőzetalkotó |
| klorit csoport | 3 | Sötétzöld, zöldes-szürke halmazok, metamorf kavicsokban dúsul fel |
| kvarc | 3 | A kavicsok legfontosabb kőzetalkotója, minden formában fordul elő, hol tömegesen, hol 2 cm-t is elérő kristályokban, de a leggyakrabban kvarchomokként |
| kvarc (kalcedon) | 1 | Fehér, szürke, halványkék, rózsaszín homogén, áttetsző, néha sávos kavicsok |
| kvarc (rózsakvarc) | 0 | Halványrózsaszín kvarcváltozat, meglehetősen gyakori |
| laumontit | 0 | Fehér, tűs-sugaras 1-5 mm-es kristályok |
| magnetit | 2 | Fekete szemcsék, kristálytörmelék a finom hordalékban, kloritos palákban 1-2 mm-t elérő fenokristályok, a homokból mágnessel könnyedén kipreperálható, termésarany legfontosabb jelzője |
| muszkovit | 5 | ezüstös, mállottan sárgás lemezek, a metamorf kőzetek egyik legfontosabb kőzetalkotója, pegmatitokban több centis kristályok |
| omfacit (piroxének) | 0 | Élénk zöld, sötét-zöld halmazok eklogitokban, kimállva is |
| pirit | 0 | Hintések, 1-3 mm-es aranyszínű kristályok, elsősorban metamorf kőzetekben, kvarcitban |
| pirop (gránát csoport) | 0 | 0,5-5 mm-es lilás-vörös kristályok |
| plagioklászok | 1 | Fehér, sárgás fehér kavicsokban, kvarccal, gyakran klorittal együtt, földpát-pegmatitokban tömegesen csillámokkal együtt |
| prehnit | 0 | Fehér, zöldes-fehér, mm alatti táblákból összeálló kérgek, gömbök |
| rutil | 1 | Barnás fél mm alatti kristálytöredékek, néha kvarc tűs zárványaként |
| spinell | 0 | Fél mm alatti fekete szemcsék |
| termésarany | 1 | Mikroszkopikus méretű szemcsék a nehézásványokat tartalmazó hordalékban |
| titanit | 1 | Barnás, zöldes fél mm alatti kristálytöredékek |
| turmalin csoport | 6 | Fekete, szürke, barnás, zöldes kristályok, kristálytöredékek, pegmatitos kavicsokban több cm-t is elérhetnek, uralkodóan sörl változat |
© Nagy Mónika 2009-2024
