Geológia: A kőfejtőt 2005-ben a délkeleti Bükk Gyulakeszi Riolittufáját szegélyező középső-miocén biotitos-horzsaköves összesült dácittufára nyitották. A kőzet a Tari Dácittufa Formációhoz tartozik. Szürkés-lilás színe, szilárdsága, fagyállósága alkalmassá teszik építő-díszítőkőként való felhasználásra. Ásványai főként a tufa üregeihez kapcsolódnak, méretüknél fogva inkább "nagyítós" gyűjtőket érdekelhetnek.
A kőfejtő a környékbeliek szerint pár éve nem üzemel, engedélykérés szükségességéről és módjáról nem sikerült információt szerezni.
Leírás: Tibolddaróc pincefalujának végéből elindulunk észak felé a szőlőtáblák között vezető betonlemezes úton. 800 m után - 100 m-rel a derékszögű jobbos kanyar előtt - balra letérünk egy földútra, amit 700 m-en át követünk. Erről egy széles földúton ismét balra térünk, és egy elhagyott dióültetvényen keresztül 400 m-t haladva jutunk a lelőhelyre.
Típus: időszakosan működő kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| apatit csoport | 1 | |
| augit (piroxének) | 0 | |
| biotit sor | 3 | 1-2 mm-es, tömegesen előforduló bronzbarna hatszögű lemezkék |
| cirkon | 3 | |
| cristobalit | 1 | |
| ensztatit (piroxének) | 1 | |
| gránát csoport | 1 | |
| ilmenit | 3 | |
| kvarc | 6 | általában 1-3 mm-es tömeges benn-nőtt, ritkán magányos fenn-nőtt kristályok |
| kvarc (kalcedon) | 3 | kékes-szürkés-hússzínű gömbös szerkezetű bevonatok üregek falán |
| magnetit | 2 | |
| mangánoxidok | 1 | fekete kérgek |
| nontronit (szmektit csoport) | 1 | |
| opál | 3 | vékony fehér kérgek az alapkőzeten, vagy más ásványok bevonataként |
| opál (üvegopál) | 2 | gyöngyházfényű, rendszerint gömbös bevonatok, gyakran fehér opállal |
| plagioklászok | 1 | max. 3 mm-es benn-nőtt, általában részben már kioldódott kristályok |
| szmektit csoport | 2 | |
| titanit | 1 | |
| tridimit | 1 |
© Nagy Mónika 2009-2024
