cim

Dácittufa kőfejtő, Tibolddaróc, Bükk és Upponyi-hegység

Geológia: A kőfejtőt 2005-ben a délkeleti Bükk Gyulakeszi Riolittufáját szegélyező középső-miocén biotitos-horzsaköves összesült dácittufára nyitották. A kőzet a Tari Dácittufa Formációhoz tartozik. Szürkés-lilás színe, szilárdsága, fagyállósága alkalmassá teszik építő-díszítőkőként való felhasználásra. Ásványai főként a tufa üregeihez kapcsolódnak, méretüknél fogva inkább "nagyítós" gyűjtőket érdekelhetnek.
A kőfejtő a környékbeliek szerint pár éve nem üzemel, engedélykérés szükségességéről és módjáról nem sikerült információt szerezni.

Leírás: Tibolddaróc pincefalujának végéből elindulunk észak felé a szőlőtáblák között vezető betonlemezes úton. 800 m után - 100 m-rel a derékszögű jobbos kanyar előtt - balra letérünk egy földútra, amit 700 m-en át követünk. Erről egy széles földúton ismét balra térünk, és egy elhagyott dióültetvényen keresztül 400 m-t haladva jutunk a lelőhelyre.

Típus: időszakosan működő kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
apatit csoport 1  
biotit sor 5 1-2 mm-es, tömegesen előforduló bronzbarna hatszögű lemezkék
cirkon 2  
cristobalit 1  
ilmenit 1  
kvarc 5 általában 1-3 mm-es tömeges benn-nőtt, ritkán magányos fenn-nőtt kristályok
kvarc (kalcedon) 3 kékes-szürkés-hússzínű gömbös szerkezetű bevonatok üregek falán
magnetit (spinell csoport) 2  
mangánoxidok 1 fekete kérgek
nontronit (szmektit csoport) 1  
opál 3 vékony fehér kérgek az alapkőzeten, vagy más ásványok bevonataként
opál (üvegopál) 2 gyöngyházfényű, rendszerint gömbös bevonatok, gyakran fehér opállal
plagioklászok 2 max. 3 mm-es benn-nőtt, általában részben már kioldódott kristályok
szmektit csoport 2  
titanit 1  
tridimit 1  
vasoxidok 1 sárga-barna kérgek, vékony bevonatok

© Nagy Mónika 2009-2017