cim
védett terület engedélyköteles

Bóti-völgy, ópaleozoós agyag- és kovapala feltárások, Nekézseny, Bükk és Upponyi-hegység

Geológia: A Nekézsenytől É-ra húzódó völgy lényegében ópaleozoós kőzetekből épül fel, mangán-, vas- és uránkutatás célpontja volt már, régi bányászati nyomok is láthatók. A völgy bejáratánál az ordovícium korú Csernely-völgyi Homokkő Formáció típusfeltárása látható, szürke, kovás, szilánkosan törő finomszemcsés homokkővel, agyagkővel, csillámos fillittel. Két vadászles után nyílik a keskeny, nehezen járható völgy (Tájvédelmi Körzet!), melynek a K-i oldalán lévő mellékszurdokában erősen vasasodott lejtőtörmelék található, mely többnyire a szilur-karbonkorú Tapolcsányi Formációhoz tartozó sötét agyagpalát, kovás liditet tartalmaz. A szurdokban, valamint a hegyoldalon található törmelék helyenként foszfatitos átitatást mutat. A lejtőtörmelékhez felső-kréta korú, vasas kötésű, nagy kavicsokat tartalmazó konglomerátum (Nekézsenyi konglomerátum) is társul.

Leírás: A Bóti-völgy megközelíthető a község felől a templom melletti aszfaltúton É felé tartva. A házak után kőfejtő látható, itt érdemes megállni (de aki nem szeret gyalogolni, a patakon átkelve a völgy bejárata előtti tanyáig is elmehet). A patak mentén, majd a szántón keresztül eljutunk a messziről látható második kőfejtőig, amibe érdemes bekukkantani(Csernely-völgyi Homokkő Formáció), majd a vadászlesek felé tartva beérünk a völgybe, ill. a Ny-felé elágazó szurdokba, melynek bejárata mentén beomlott kutatótárót láthatunk. A foszfatitos-vasas rétegek a völgy bejáratának kb. 150-200 méter sugarú területén kutathatók. Mivel védett terület, a talaj- ill. falbontást mellőzzük, elég sok a felszíni lejtőtörmelék. A lelőhely elsősorban mikroásványok kedvelőinek ajánlható.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
allofán 3 színtelen, ill. vasoxidoktól sárgára, barnára festett, gyakran repedezett hialitszerű kérgek
barit 4 1-10 mm-es vékonytáblás kristályok, vas-oxiddal színezve, akár cm vastag fehér, jó hasadású erek
gipsz 1 mm alatti fehér tűs pamacsok, vékony színtelen kérgek
goethit 4 A lejtőtörmelék leggyakoribb ásványa (arra indult a vaskutatás), sötétbarna, rozsdaszerű foltok, kérgek, földes halmazok, mm-es sugaras képződmények, talán kakoxén utáni álalakok
hematit 1 A goethitnél ritkábban jelenik meg, vörösre festve az alapkőzetet, fekete kérgek, ritkán fenn-nőtt, mm alatti táblás kristályok
illit 1 szálas, színtelen, vagy vasoxidoktól sárgásra festett halmazok a lejtőtörmelékben
jarosit 1 sárga, citromsárga szemcsés bevonatok, foltok, kérgek, igen gyakori
kakoxén 0 Sárga fényes, fél mm alatti tűkből álló gömbök vasércben, helyenként azonban csak a mállott roncsai fedezhetők fel
kalcit 1 ritkán jelenik meg fehér, színtelen romboéderekből álló repedéskitöltésként a Bóti-völgyi kőfejtőben
kingit 2 laza fehér szemcsés, vagy tűs halmazok a foszfátos lejtőtörmelékben, lényegesen ritkább mint a Rágyincs-völgyben
kvarc 2 A palákban, homokkőben és a konglomerátumban is megjelenik, vaskos tömegek,foltok, erek, ill. kvarckavicsok formájában (konglomerátum), torzult nagy, ill. fényes 1 mm körüli vagy alatti kristályokban
kvarc (kalcedon) 1 A kovás liditben szürke ereket képez, gyakran apró kvarckristályok nőnek rá
mangánoxidok 0 fekete kérgek, foltok, meghatározás még nem történt meg
muszkovit 0 A homokkőben igen apró ezüstös lemezkék, a konglomerátumban fillites kavicsokban
pirit 2 mm-es aranysárgára futtatott felületű hexaéderek, törési felületek feketepala kvarcos ereiben
szfalerit 1 feketepala kvarcos ereiben 1-2 mm-es sötétbarna, erős fényű szemcsék, pirit társaságában fordul elő
sziderit 0 A kovás homokkőben dohánybarna pátos ereket képez
vashegyit 0 laza fehér foltok, bevonatok a lejtőtörmelékben, csak műszeresen különböztethető meg a kingittől
wavellit 0 fél mm alatti fehér tűkből álló körkörös, gömbös halmazok

© Nagy Mónika 2009-2021