Geológia: A Nekézsenytől É-ra húzódó völgy lényegében ópaleozoós kőzetekből épül fel, mangán-, vas- és uránkutatás célpontja volt már, régi bányászati nyomok is láthatók. A völgy bejáratánál az ordovícium korú Csernely-völgyi Homokkő Formáció típusfeltárása látható, szürke, kovás, szilánkosan törő finomszemcsés homokkővel, agyagkővel, csillámos fillittel. Két vadászles után nyílik a keskeny, nehezen járható völgy (Tájvédelmi Körzet!), melynek a K-i oldalán lévő mellékszurdokában erősen vasasodott lejtőtörmelék található, mely többnyire a szilur-karbonkorú Tapolcsányi Formációhoz tartozó sötét agyagpalát, kovás liditet tartalmaz. A szurdokban, valamint a hegyoldalon található törmelék helyenként foszfatitos átitatást mutat. A lejtőtörmelékhez felső-kréta korú, vasas kötésű, nagy kavicsokat tartalmazó konglomerátum (Nekézsenyi konglomerátum) is társul.
Leírás: A Bóti-völgy megközelíthető a község felől a templom melletti aszfaltúton É felé tartva. A házak után kőfejtő látható, itt érdemes megállni (de aki nem szeret gyalogolni, a patakon átkelve a völgy bejárata előtti tanyáig is elmehet). A patak mentén, majd a szántón keresztül eljutunk a messziről látható második kőfejtőig, amibe érdemes bekukkantani(Csernely-völgyi Homokkő Formáció), majd a vadászlesek felé tartva beérünk a völgybe, ill. a Ny-felé elágazó szurdokba, melynek bejárata mentén beomlott kutatótárót láthatunk. A foszfatitos-vasas rétegek a völgy bejáratának kb. 150-200 méter sugarú területén kutathatók. Mivel védett terület, a talaj- ill. falbontást mellőzzük, elég sok a felszíni lejtőtörmelék. A lelőhely elsősorban mikroásványok kedvelőinek ajánlható.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| allofán | 3 | színtelen, ill. vasoxidoktól sárgára, barnára festett, gyakran repedezett hialitszerű kérgek |
| barit | 4 | 1-10 mm-es vékonytáblás kristályok, vas-oxiddal színezve, akár cm vastag fehér, jó hasadású erek |
| gipsz | 1 | mm alatti fehér tűs pamacsok, vékony színtelen kérgek |
| goethit | 4 | A lejtőtörmelék leggyakoribb ásványa (arra indult a vaskutatás), sötétbarna, rozsdaszerű foltok, kérgek, földes halmazok, mm-es sugaras képződmények, talán kakoxén utáni álalakok |
| hematit | 1 | A goethitnél ritkábban jelenik meg, vörösre festve az alapkőzetet, fekete kérgek, ritkán fenn-nőtt, mm alatti táblás kristályok |
| illit | 1 | szálas, színtelen, vagy vasoxidoktól sárgásra festett halmazok a lejtőtörmelékben |
| jarosit | 1 | sárga, citromsárga szemcsés bevonatok, foltok, kérgek, igen gyakori |
| kakoxén | 0 | Sárga fényes, fél mm alatti tűkből álló gömbök vasércben, helyenként azonban csak a mállott roncsai fedezhetők fel |
| kalcit | 1 | ritkán jelenik meg fehér, színtelen romboéderekből álló repedéskitöltésként a Bóti-völgyi kőfejtőben |
| kingit | 2 | laza fehér szemcsés, vagy tűs halmazok a foszfátos lejtőtörmelékben, lényegesen ritkább mint a Rágyincs-völgyben |
| kvarc | 2 | A palákban, homokkőben és a konglomerátumban is megjelenik, vaskos tömegek,foltok, erek, ill. kvarckavicsok formájában (konglomerátum), torzult nagy, ill. fényes 1 mm körüli vagy alatti kristályokban |
| kvarc (kalcedon) | 1 | A kovás liditben szürke ereket képez, gyakran apró kvarckristályok nőnek rá |
| mangánoxidok | 0 | fekete kérgek, foltok, meghatározás még nem történt meg |
| muszkovit | 0 | A homokkőben igen apró ezüstös lemezkék, a konglomerátumban fillites kavicsokban |
| pirit | 4 | mm-es aranysárgára futtatott felületű hexaéderek, törési felületek feketepala kvarcos ereiben |
| szfalerit | 1 | feketepala kvarcos ereiben 1-2 mm-es sötétbarna, erős fényű szemcsék, pirit társaságában fordul elő |
| sziderit | 0 | A kovás homokkőben dohánybarna pátos ereket képez |
| vashegyit | 0 | laza fehér foltok, bevonatok a lejtőtörmelékben, csak műszeresen különböztethető meg a kingittől |
| wavellit | 0 | fél mm alatti fehér tűkből álló körkörös, gömbös halmazok |
© Nagy Mónika 2009-2025
