Geológia: A Vörösvár oldalán eredetileg timsót termeltek, majd 1790-ben réz- és ezüstércet kutatták. 1850-55 között a Pest-Mátrai Bányatársulat megnyitotta az Antal- és Irma-tárót egymáshoz közel a Vörösvár É-i oldalának egyik vízmosásában. Az ígéretes érchozam ellenére 1858 és 1925 között a bányát szüneteltették, majd az Urikány-Zsilvölgyi Rt. az alatta lévő Orczy-táróban folytatta a kutatást. 1949-ben a Recski Ércbánya ismét kezdte a kutatást az Antal-táró vágatrendszerében, de ipari termelés nem folyt benne. 2012-2013 között a bányarehabilitáció folyamán az Antal-tárót átvizsgálták, bizonyos mértékben kitakarították , majd denevérbarát módon véglegesen lezárták. Az oligocén korú andezit-piroklasztit kőzetben hidrotermális folyamatok okozták a kőzet agyagos elbontódását, ércesedését. A táró alatti vízmosás több helyen átvág kvarcos-fakóérces-agyagásványos teléreket. A található ásványok a kvarcos-érces darabokhoz kötődnek, gazdag másodlagos ásványtársulást kínálnak.
Leírás: Az Antal-táró védett denevér-populációnak biztosít lakhelyet, ezért lezárták és csak a kis repülő lakóinak hagytak szabad bejárást. Az ásványgyűjtőknek marad a vízmosás, amiben kis szerencsével még gyűjthetnek. A táró megközelíthető a Hegyes-hegy-nél ill. Veresagyag-bérci táróknál leírt útvonalon (piros jelzésű turistaút, ill. a Mária-képoszlopnál induló erdészeti út), az Etelka II.táró és a Hegyeshegy II-táró között félúton fekszik a Vörösvár oldalán.
Típus: kutató táró
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| anglesit | 0 | Mállott galeniten tized-milliméteres bevonatokat képez |
| antlerit | 0 | Világos-zöld pikkelyek, földes halmazok kalkantit mellett |
| azurit | 0 | Milliméter alatti kék szemcsék agyagásványok mellett |
| barit | 0 | Pár mm-es fehér lemezek, ritka |
| brochantit | 0 | Zöld, gömbös halmazok, néha gipsszel szoros összenövésben, kalkantit mellett |
| crandallit | 0 | Apró krémszínű romboéderek, illit mellett |
| galenit | 0 | Szürke hintések, erek a fakóércek mellett |
| gipsz | 0 | Tűs, szálas, lemezes vagy oszlopos, mm körüli színtelen kristályok, limonitos kérgek közelében elérhetik az 1 cm-t is |
| illit | 0 | Krémszínű, halványsárga porszerű bevonatok |
| jarosit | 0 | világosbarna porszerű halmazok pirit mellett |
| kalcit | 0 | 1-2 cm-es elszórt kristályok, ritka |
| kalkantit | 3 | Halványkéktől sötétkékig minden árnyalatban megjelnő üvegfényű kérgek, táblás kristályok |
| kalkopirit | 0 | Aranyszínű hintések, zárványok |
| kvarc | 0 | 1-5 mm-es, általában már erősen erodált, agyagásvánnyokkal, ill. vasoxidokkal bevont kristályok |
| kvarc (hegyikristály) | 0 | Az Antal-táró alatti egyik kvarckibúvásból 1 cm-t is elérő, átlátszó nyúlt oszlopos kristályok is előkerültek, fészkekben 1 mm körüli színtelen kristályok |
| malachit | 0 | Világoszöld bevonatok, gömbös halmazok |
| pirit | 1 | Hintések, fészkek, 1-2 mm-es kockák, alapkőzetben is |
| plumbogummit | 0 | Piszkosfehér földes bevonatok, gömböket alkotó mikroszkopikus romboéderek |
| rozenit | 0 | Nagyon apró fehér gömbök málló pirit mellett |
| szfalerit | 0 | Fekete, néha cm-es foltok fakóérc mellett |
| tennantit (tennantit csoport) | 0 | A fakóércek a leggyakoribb ércásványok, fekete hintések, fészkek, erek |
| terméskén | 0 | Sárga porszerű halmazok |
| tetraedrit (tennantit csoport) | 1 | A fakóérceknél a tetreadrit némileg gyakoribb a tennantitnál, csak műszeresen különböztethetők |
© Nagy Mónika 2009-2024
