Geológia: Rátka-Mád-Mezőzombor-Bodrogkeresztúr környezetében a felszín közeli felső-miocén riolittufát építési célokra már régóta bányásszák. E területen a riolittufa hidrotermás tevékenység során erőteljesen zeolitosodott. Felfedezve a kőzet speciális tulajdonságait, pár évtizede a bányák főként ipari-mezőgazdasági-környezetvédelmi felhasználásra termelnek.
A rátkai "vasút menti" bánya kőzetanyaga 50%-ot meghaladó klinoptilolitot, illetve közel 10% mordenitet tartalmaz. Egyéb összetevői (agyagásványok, kőzetüveg, stb.) ezt előnyösen egészítik ki, így az anyag kiváló minőségűnek számít. A kitermelés szempontjából előnyös, hogy a fedő mindössze pár méternyi pleisztocén agyag, illetve lösz.
A gyűjthető ásványok általában mikroméretűek, többnyire kovás kőzetzárványokhoz, illetve az alapkőzet repedéseihez kapcsolódnak.
Leírás: A bánya legegyszerűbben a Mád és Tállya közötti rátkai leágazásról közelíthető meg. Közvetlenül a település sportpályája után, a vasúti átjáró előtt, az út bal oldalán, az úttól 20-30 méterre találjuk. Tulajdonviszonyokról, engedélykérés lehetőségéről nincs információm. A bozótos, karvastagságú fákkal benőtt bányaudvar inkább a "felhagyott kőfejtő" látszatát kelti, bár a bejáratot még őrzi egy rozsdás, alig olvasható veszélyre utaló tábla.
Típus: időszakosan működő kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| goethit | 1 | |
| hematit | 1 | |
| klinoptilolit-(Ca) | 0 | |
| kvarc | 4 | |
| kvarc (kalcedon) | 1 | |
| mangánoxidok | 2 | |
| markazit | 1 | |
| mordenit | 0 |
© Nagy Mónika 2009-2024
