Geológia: A Budaörs és Kelenföld közötti lapályokon a vízzáró, piritben dús oligocén korú agyag felhalmazodott és a bomlásnak indult vasszulfidból - a lápáyok vízével keveredve - szulfátok jöttek létre, melyek több mint 100 keserűvízforrás ásványtartalmát biztosítják. A keserűvíz-források keletkezését, hasznosítási lehetőségeit már 1857-ben kutatták, az első kutat 1864-ben építették (Rákóczi Ferenc forrás - a későbbi Apenta-telep alapja). A Ny-i örsödi telepet (Hunyadi-forrás) és a K-i őrmezei telepet (Ferenc József, Apenta) a Dobogó nevű, homokkőből és lejtőtörmelékből álló 149 méteres domb választja el egymástól. A keserű vízforrások azonban Kelenvölgyben, Kelenföldön keresztül egészen a Lágymányosi-öbölig húzódnak, követve a kiscelli agyag vastag rétegeit, így voltak források a mai Bikás-parkban is és a legnagyobb hozamú Erzsébet-forrás táplálta az Erzsébet-sósfürdő medenceit (ma: Szt. Imre-Kórház), a XI. ker.-i \"Feneketlen-tó\" is egy régi agyagbányából fakadt keserűvízforrásból jött létre. \r\nA keserűvízforrások környékén a talaj kiszikesedett, a kénsav - a fedőben lévő dolomitos, szilikátos és mészköves törmelékkel érintkezve gipszet, mirabilitet és epsomitot hozott létre, a csapadékszegény időszakban az epsomitból hexadidrit, a mirabilitból thénardit keletkezik. Ezek fehér kivirágzásokként csapódnak ki a talajon, az árkok szélén, a gipsz fehér kérgei, apró kristályai azonban még csapadékos időben is megtalálhatók, de sajnos ilyenkor a rétek is víz alá kerülnek és lápokká válnak. A szíkes talajfoltokat nyáron a lejobban a lila sóvirág fürtjei jelzik. Az örsödi terület nemcsak a gyógyvíztartaléka, hanem a botanikai értékei miatt is 1999 óta védett, csak engedéllyel látogatható. Az ásványminta vételéhez is engedély szükséges. Az őrmezei források ugyan be vannak kerítve, de a lapály nem védett, több helyen utakon is bejárható.
Leírás: Az őrmezei keserű vízforrások az Őrmezei út, ill. Őrmezei lakótelep felől érhetők el (több a Keleföldi vasútállomásról induló busz is megáll ott, pl. 150, 250), az Örsödi keserűvíz-telep a Kelenföldi vasútállomásról induló 87-es busz Keserűvíz-források nevű kőérberki megállójából. Az örsödi terület bejárása csak engedéllyel lehetséges(kivéve a kiépített utakon), a mintavétel szándékát is be kell jelenteni (Fővárosi TVT),a nyilvántartásban Kőérberki szikes rétek-ként szerepel. A lapályok - az utakról letérve - csak száraz időben bejárhatók.
Típus:
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| amfibolok | 0 | mm körüli fekete szemcsék az alluviumban |
| dolomit | 0 | 1 mm körüli színtelen, rózsaszín kristályok dolomitos lejtőtörmelékben |
| epsomit | 4 | fehér, vattacsomószerű kivirágzások a talaj felületén |
| gipsz | 3 | szintelen, szürke, sárgás-barnás kérgek, max. 1 cm-t elérő kristályok a sárga agyag repedéseiben és a talaj felszínén |
| glaukonit | 0 | A kiscelli agyag zöld alkotórésze |
| goethit | 0 | sárgás-barnás limonitos kérgek, foltok , az eredetileg kékes-szürke agyag a vas kicsapodása miatt a felszínen sárgás-barna lesz |
| gránát csoport | 0 | sárga, barna, vörös szemcsék az alluviumban |
| hexahidrit | 1 | fehér laza szemcsés kérgek a szíkes talajon, csak száraz időben gyűjthető |
| illit | 0 | A kiscelli agyag egyik fő alkotója |
| kalcit | 2 | fehér erek, foltok, pár mm-es kristályok mészköves, márgás lejtőtörmelékben |
| kaolinit | 0 | a kiscelli agyag ritka alkotórésze |
| klorit csoport | 0 | A kiscelli agyag zöldes alkotórésze |
| mirabilit | 2 | színtelen kérgek, laza szemcsés halmazok a kivirágzásokban |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | a kiscelli agyag alkotórésze |
| muszkovit | 0 | ezüstös pikkélyek az agyagban |
| ortoklász | 0 | A kiscelli agyag még nyomokban tartalmazza a kiinduló kőzet földpátjait |
| plagioklászok | 0 | A kiscelli agyag még nyomokban tartalmazza a kiinduló kőzet földpátjait |
| thénardit | 1 | A mirabilit hosszú csapadékmentes időkben többnyire átalakul thénardittá (vízvesztesség miatt) |
© Nagy Mónika 2009-2024
