cim
védett terület engedélyköteles

Örsöd és Őrmező keserűvíz-forrásai és környékük, Budapest XI.ker., Pilis és Budai-hegység

Geológia: A Budaörs és Kelenföld közötti lapályokon a vízzáró, piritben dús oligocén korú agyag felhalmazodott és a bomlásnak indult vasszulfidból - a lápáyok vízével keveredve - szulfátok jöttek létre, melyek több mint 100 keserűvízforrás ásványtartalmát biztosítják. A keserűvíz-források keletkezését, hasznosítási lehetőségeit már 1857-ben kutatták, az első kutat 1864-ben építették (Rákóczi Ferenc forrás - a későbbi Apenta-telep alapja). A Ny-i örsödi telepet (Hunyadi-forrás) és a K-i őrmezei telepet (Ferenc József, Apenta) a Dobogó nevű, homokkőből és lejtőtörmelékből álló 149 méteres domb választja el egymástól. A keserű vízforrások azonban Kelenvölgyben, Kelenföldön keresztül egészen a Lágymányosi-öbölig húzódnak, követve a kiscelli agyag vastag rétegeit, így voltak források a mai Bikás-parkban is és a legnagyobb hozamú Erzsébet-forrás táplálta az Erzsébet-sósfürdő medenceit (ma: Szt. Imre-Kórház), a XI. ker.-i \"Feneketlen-tó\" is egy régi agyagbányából fakadt keserűvízforrásból jött létre. \r\nA keserűvízforrások környékén a talaj kiszikesedett, a kénsav - a fedőben lévő dolomitos, szilikátos és mészköves törmelékkel érintkezve gipszet, mirabilitet és epsomitot hozott létre, a csapadékszegény időszakban az epsomitból hexadidrit, a mirabilitból thénardit keletkezik. Ezek fehér kivirágzásokként csapódnak ki a talajon, az árkok szélén, a gipsz fehér kérgei, apró kristályai azonban még csapadékos időben is megtalálhatók, de sajnos ilyenkor a rétek is víz alá kerülnek és lápokká válnak. A szíkes talajfoltokat nyáron a lejobban a lila sóvirág fürtjei jelzik. Az örsödi terület nemcsak a gyógyvíztartaléka, hanem a botanikai értékei miatt is 1999 óta védett, csak engedéllyel látogatható. Az ásványminta vételéhez is engedély szükséges. Az őrmezei források ugyan be vannak kerítve, de a lapály nem védett, több helyen utakon is bejárható.

Leírás: Az őrmezei keserű vízforrások az Őrmezei út, ill. Őrmezei lakótelep felől érhetők el (több a Keleföldi vasútállomásról induló busz is megáll ott, pl. 150, 250), az Örsödi keserűvíz-telep a Kelenföldi vasútállomásról induló 87-es busz Keserűvíz-források nevű kőérberki megállójából. Az örsödi terület bejárása csak engedéllyel lehetséges(kivéve a kiépített utakon), a mintavétel szándékát is be kell jelenteni (Fővárosi TVT),a nyilvántartásban Kőérberki szikes rétek-ként szerepel. A lapályok - az utakról letérve - csak száraz időben bejárhatók.

Típus:

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
amfibolok 0 mm körüli fekete szemcsék az alluviumban
dolomit (dolomit csoport) 1 1 mm körüli színtelen, rózsaszín kristályok dolomitos lejtőtörmelékben
epsomit 4 fehér, vattacsomószerű kivirágzások a talaj felületén
gipsz 3 szintelen, szürke, sárgás-barnás kérgek, max. 1 cm-t elérő kristályok a sárga agyag repedéseiben és a talaj felszínén
glaukonit 0 A kiscelli agyag zöld alkotórésze
goethit 0 sárgás-barnás limonitos kérgek, foltok , az eredetileg kékes-szürke agyag a vas kicsapodása miatt a felszínen sárgás-barna lesz
gránát csoport 0 sárga, barna, vörös szemcsék az alluviumban
hexahidrit 1 fehér laza szemcsés kérgek a szíkes talajon, csak száraz időben gyűjthető
illit 0 A kiscelli agyag egyik fő alkotója
kalcit 2 fehér erek, foltok, pár mm-es kristályok mészköves, márgás lejtőtörmelékben
kaolinit (kaolinit csoport) 0 a kiscelli agyag ritka alkotórésze
klorit csoport 0 A kiscelli agyag zöldes alkotórésze
mirabilit 2 színtelen kérgek, laza szemcsés halmazok a kivirágzásokban
montmorillonit (szmektit csoport) 0 a kiscelli agyag alkotórésze
muszkovit 0 ezüstös pikkélyek az agyagban
ortoklász 0 A kiscelli agyag még nyomokban tartalmazza a kiinduló kőzet földpátjait
plagioklászok 0 A kiscelli agyag még nyomokban tartalmazza a kiinduló kőzet földpátjait
thénardit 1 A mirabilit hosszú csapadékmentes időkben többnyire átalakul thénardittá (vízvesztesség miatt)

© Nagy Mónika 2009-2017