Geológia: A Sátor-hegyek (Sátorosok) hegyvonulata Sátoraljaújhely és Sárospatak között húzódik, kb. háromszög-alakban. Legmagasabb hegye a Magas-hegy (régi térképeken: Magos-hegy)514 méterrel, erre sípálya, felvonó, kalandpark is épült, a csoporthoz tartoznak még a 460 m-es Sátor-hegy, a 482 m-es Kecske-hát és a Fekete-hegy, valamint az aranyércesedés miatt külön kezelt Tatárka. A Sátor-hegyek uralkodóan amfibólandezitból, andezittufából épülnek fel, helyenként az andezit zöldkövesedett. Néhány kis riolittufafolt színesíti a választékot. Az andezittufában, valamint az andezit-riolit érintkezésénél helyi jelentőségű kvarctelérek, kovásodott tufák alakultak ki, kvarc, opál,üvegopál, jáspis és kalcedon kötődik hozzájuk, egyes helyeken vasoxidok festi sárgásra, barnára, vörösre. A legszebb hidrotermális képződmény a Cholnoky-gejzírkúp, ami szintén külön lelőhelyként szerepel, a legszebb opált, kalcedont, achátot a Sátor-hegy DNy-i, D-i lejtőjéről írták le.
Leírás: A hidrokvarcit-kibúvások elérhetők a Bányi-nyeregből induló PK+ turistaúton a Vörös Nyereg felé tartva (É-i túra), vagy a piros jelzésen tovább haladva, a Nagy nyugodó és Latófa közott D-felé letérő jelzés nélküli erdészeti úton a Sátor-hegy D-i oldalára tartva. Alternatív megközelítés a Cholnoky-gejzírkúptól a zöld, ill. Z+ jelzésű úton, azonos célállomásokkal.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| amfibolok | 0 | |
| goethit | 0 | |
| hematit | 0 | |
| kvarc | 1 | |
| kvarc (achát) | 0 | |
| kvarc (jáspis) | 1 | |
| kvarc (kalcedon) | 0 | |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | |
| nontronit (szmektit csoport) | 0 | |
| opál | 1 | |
| opál (üvegopál) | 0 | |
| ortoklász (adulár) | 0 | |
| pirit | 0 |
© Nagy Mónika 2009-2024
