cim

Nagy-Köves-oldal, Erdőbénye, Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság (Tokaji-hegység)

Geológia: Erdőbényétől dél-délnyugatra piroxénandezites környezetből tör elő a Nagy-Köves-hegy kovásodott - alunitosodott miocén riolittufából és riolitból álló kúpja. Déli lejtőjét és az alatta futó patakvölgyet nagy mennyiségű törmelék borítja. A kőzet helyenként intenzív - és mutatós - vasasodást mutat. Fenn-nőtt ásványokat a kőzet üregei és elválási lapjai hordoznak.

Leírás: A lelőhely legegyszerűbben a néhai Erdőbényefürdő - ma kastélyszálló - parkján keresztül közelíthető meg. A zárt park hátsó kapuján kilépve közvetlenül a Nagy-Köves-oldal alatt találjuk magunkat.
Másik lehetőség: Mád - Galambos lelőhelytől még kb. 2 km-t gyaloglunk a dózerúton felfelé, majd jobbra fordulunk a Bényei-árok mentén. Innen 800 m után érünk a lelőhelyre.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
alunit 1 max. 1 mm-es, ritkán színtelen, többnyire vasoxiddal fedett kristályokból álló halmazok, üregkitöltések
barit 2 1-3 mm-es vékonytáblás kristálycsoportok
goethit 1 sötétbarna, fekete, sokszor gömbös, cseppköves kérgek
hematit 2 fémes fényű fekete, vörösbe hajló bevonatok vagy apró kristályok, ásványokat és kőzeteket vörösre színezi
kaolinit 2 apró üregekben laza fehér halmazok
kvarc 2 max. 3 mm-es, általában deformált kristályok
kvarc (kalcedon) 1 színtelen vagy vasoxidtól sárga-vöröses repedéskitöltések, ritkán szederszerű halmazok üregekben
opál 3 fehér-sárga-barna-vörös, illetve csíkos-pöttyös kagylós törésű repedéskitöltések
opál (üvegopál) 2 nagyon apró gömbökből álló halmazok, meglepő formájú alakzatok, többnyire vasoxidos alapon
pirit 1 jóval mm alatti kristályokból álló hintés kvarcitban

© Nagy Mónika 2009-2024