cim
védett terület engedélyköteles

Mura menti kavicsbánya-tavak, Mura zátonyai, Muraszemenye és Murakeresztúr közötti TVK, Zala-megye

Geológia: A 454 km hosszú Mura folyó a Magas Tauernból (Ausztria, Salzburg tartomány), 1898 méter magasságból ered, majd Stájerországba (Graz) felé délre fordul és határfolyóként folytatja útját, útközben a 35 km-en osztrák-szlovén hátárt, 20 km horvát-szlovén határt, majd 45 km magyar-horvát határt képezi, végül Légrádnál folyik a Drávába. Vízgyűjtői területe tehát lényegében az Alpokban helyezkedik el, ebből következik a pleisztocénben, holocénben lerakódott üledék (kavics, homok)magas metamorf ásványtartalma. Jelenleg 31 helyen (ebből 30 Ausztriában) vízerőmű épült, így a kavicsutánpótlás kizárólag a régi üledékből származik. A Mura-menti TVK-t csak 2007-ben hozták létre, turisztikailag még nem aknázták ki potenciálját. Az igen szeszélyes, sebes Murán nincs hajóforgalom, nem kotorják, de a Mura mentén számos kavicsbánya nyílt, melyek közül a legtöbbet már felhagyva horgásztóként hasznosítják. A Murában ősidők óta aranyat mostak, de mivel csak kevés Mura-szakasz helyezkedik el Magyarország területén, a zátonyok nagy része nem, ráadásul a Mura partja csak Muraszemenyénél, Molnárinál és Murakeresztúrnál közelíthető meg normálisan, nem vált divattá a murai aranymosás. Az ásványgyűjtéshez elsősorban a felhagyott, horgászok által még el nem foglalt kavicsbányák partszegélyét, ill. a még működő kavicsbányákat ajánljuk.

Leírás: A Mura-folyón 3 vizisport-kikötő található, amely szgk-val is megközelíthető (Alsószeménye, Molnári, Murakeresztúr), de a zátonyok csak nagyon alacsony vízállásnál, többnyire csak csónakkal közelíthetők meg. A felhagyott kavicsbányák (pl. Muraszemenye, Letenye) ugyanúgy engedély-kötelesek mint a a még művelt bányák. Pontos elhelyezkedésük, megközelítésük a Google Maps-en követhető, a bányatulajdonosok elérhetősége az MBFH nyilvántartásából, ill. a Netről szerezhetők. Ha horgásztavak mentén szeretnénk kutatni, kérjük a horgászegyesület engedélyét. A Mura-menti terület védett, a TVK a BNP-hez tartozik.

Típus: mesterséges feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aktinolit (amfibolok) 5 Zöld, sötétzöld nyúlt oszlopos, tűs, 0,5-5 mm-es kristályok palákban, kimállva is
albit (plagioklászok) 5 Színtelen, fehér, sárgás-feher 0,5-20 mm-es kristályok, tömegek, kőzetalkotó
almandin (gránát csoport) 5 Rózsaszín és vörös 0,2-5 mm-es kristályok csillámpalákban, gneiszben, pergmatitokban, kimállva is
amfibolok 7 Fekete, zöldes-fekete 1-5 mm-es kristályok, kimállva is, amfibolitokban kőzetalkotó (többnyire ferrohornblende)
anatáz 3 Sötét kék,ritkábban narancssárga, vagy vörös, erősen csillogó 0,1-0,5 kristályok, kimállva is
andaluzit 4 Rózsaszín-barnás, akár több cm-t is elérő oszlopos kristályok, kimállva igen gyakori, kőzetalkotó mennyiségben is megjelenik
annit (biotit sor) 3 Ezüstös, bronzszínű, fekete, barna, 1-3 mm-es táblás kristályok csillámpalákban, gneiszben, kőzetalkotó, kimállva is
antigorit (szerpentin csoport) 3 Szálas, lamellás, filcszerű zöldes-fehér halmazok szerpenitinitben, kőzetalkotó
apatit csoport 2 0,5-3 mm-es sárgás oszlopos vagy táblás kristályok pegmatitokban, kimállva is
berill 3 0,5-5 mm-es sárgás. színtelen,kék, zöld oszlopos, vagy táblás kristályok, kristálytöredékek
biotit sor 7  
cinnabarit 2 Pár mm-es tégla-, ill. málnavörös foltok, pirittel, kvarcitban
cirkon 1 Színtelen, sárgás, rózsaszín, lila 0,1-1 mm-es oszlopos kristályok a hordalékban
cordierit 1 Kék, szürkéskék szabálytalan 1-3 mm-es szemcsék a homokban
diopszid (piroxének) 4 Halványzöld, zöldesfehér 0,5-5 mm-es kristálytöredékek, sötétzöld oszlopos kristályok, elsősorban kimállva
dolomit (dolomit csoport) 1 Dolomitkavicsok üregeiben, repedéseiben 0,5-2 mm-es színtelen romboéderek
epidot (epidot csoport) 5 Sárgás-zöldes erek, foltok kvarcitokban, kimállva 0,5-2 mm-es oszlopos kristályok, NEM gyakori!
flogopit (biotit sor) 2 Aranyszínű, 1-5 mm-es szabálytalan táblás kristálytöredékek, csillámpalákban kőzetalkotó
galenit 3 Ólomszürke szemcsés halmazok kvarckavicsokban
goethit 5 Sárgás-barna vasas kérgek, foltok majdnem minden kőzetben
grosszulár (gránát csoport) 6 Sárga, narancssárga, 0,5-5 mm-es kristályok, töredékek, granátos szirtekben, mészszilikátokban kőzetzalkotó, kimállva is
hematit 4 0,5-5 mm-es acélszürke, vörös reflexes táblák, kimállva is, a kvarcot, vulkáni tufát gyakran vörösre, lilásra festi
ilmenit 3 Fényes, szürke fémes, 1-3 mm-es lemezek, erek, foltok, kimállva is
kalcit 4 Fehér erek, foltok, mészkő és márvány üregeiben 1-5 mm-es fehér, sárgás, szürke, színtelen kristályok, kőzetalkotó
kianit 3 1-80 mm-es nyúlt oszlopos, vagy szabálytalan kékes-szürke, szürke, fehér vagy színtelen fenokristályok, gyakran andaluzit utáni álalakok, kianitos-turmalinos pegmatitokban, kimállva is
klinoklor (klorit csoport) 5 Zöldes-szürke, sötét zöld foltok, erek, üregkitöltések kvarcitban, földpátban, zöld palákban, szerpentinitekben kőzetalkotó
klinozoisit (epidot csoport) 2 Sárgás, zöldes,színtelen 1-5 mm-es oszlopos kristályok, amfibolitokban
klorit csoport 8  
korund 3 Lilás, fekete, 0,5-5 mm-es oszlopos, vagy táblás kristályok amfibolitokban, kimállva is
kvarc 9 Színtelen, fehér, szürke, sárgás, vörös erek, foltok, kvarcitokban, pegmatitokban kőzetalkotó, üregekben 0,5 - 3 mm-es kristályok, kimállva igen gyakori
kvarc (kalcedon) 2 Szürke, kékesszürke, fehér tömegek
kvarc (rózsakvarc) 4 Halvány rózsaszín, akár dm-es tömegek, szemcsék, ritkán 1-2 mm-es kristályok üregekben
laumontit 1 0,1-3 mm-es színtelen, fehér tűk
lizardit (szerpentin csoport) 1 Zöldes, zöldes-sárgás tömegek, szerpentinitekben
magnetit (spinell csoport) 2 Fekete fémes szabálytalan, 0,1-3 mm-es szemcsék a hordalékban
malachit 2 Kalcitos kavicsban 1-2 mm-es nyomok
montmorillonit (szmektit csoport) 1 Rózsaszín, vagy zöldes agyagos bevonatok, üregkitöltések mészkőben
muszkovit 5 1-10 mm-es ezüstös, fehér táblás, lemezes kristályok, csillámpalákban, pegmatitokban kőzetalkotó, gyakri a homokkövekben is, kimállva a hordalékban
opál 2 Sárgás, barnás, fehér szabálytalan, kagylós törésű tömegek, fosszilis fákban is
ortoklász 3 Fehér, színtelen, rózsaszín 0,5-3 mm-es kristályok, leggyakrabban az adulár változat gneiszben, kimállva is
pirit 6 0,5-2 mm-es aranyszínű kristálycsoportok, kimállva is
piroxének 5 Barna, fekete, 0,5-3 mm-es oszlopos kristályok, hordalékban gyakori
rutil (rutil csoport) 3 Meggyvörös, vörösös-barna, 1 mm körüli oszlopos kristályok
sillimanit 2 Fehér, nyúlt oszlopos, csavart szálos tömegek
sziderit 3 Barna, 1-2 mm-es romboéderek sziderites ércben
sztaurolit 1 Sárgás-barnás, gyakran zónás 0,5-3 mm-es oszlopos kristályok, kimállva is
termésarany 3 0,1-1 mm-es szabálytalan lemezkék a homokban, kvarckavicsokban, fekete, mállott érccel együtt (arzenopirit lehet)
titanit 2 Sárga, zöldes-sárga, barnás, rózsaszín 0,5-2 mm-es kristályok csillámpalánan, amfibolitokban, kimállva is
tremolit (amfibolok) 1 Fehér, krémszínű sugaras halmazok, nyúlt oszlopok, elsősorban szerpentinitben
tridimit 1  
turmalin csoport 8 Fekete, barnás, oszlopos vagy szabálytalan 1-100 mm-es kristályok, a pegmatitokban 1 cm-t meghaladó vastagsággal, a gránátok, földpátok és csillámok mellett a leggyakoribb szilikátásvány, kimállva is
vasoxidok 2  
vivianit 4  

© Nagy Mónika 2009-2019