Geológia: A 454 km hosszú Mura folyó a Magas Tauernból (Ausztria, Salzburg tartomány), 1898 méter magasságból ered, majd Stájerországba (Graz) felé délre fordul és határfolyóként folytatja útját, útközben a 35 km-en osztrák-szlovén hátárt, 20 km horvát-szlovén határt, majd 45 km magyar-horvát határt képezi, végül Légrádnál folyik a Drávába. Vízgyűjtői területe tehát lényegében az Alpokban helyezkedik el, ebből következik a pleisztocénben, holocénben lerakódott üledék (kavics, homok)magas metamorf ásványtartalma. Jelenleg 31 helyen (ebből 30 Ausztriában) vízerőmű épült, így a kavicsutánpótlás kizárólag a régi üledékből származik. A Mura-menti TVK-t csak 2007-ben hozták létre, turisztikailag még nem aknázták ki potenciálját. Az igen szeszélyes, sebes Murán nincs hajóforgalom, nem kotorják, de a Mura mentén számos kavicsbánya nyílt, melyek közül a legtöbbet már felhagyva horgásztóként hasznosítják. A Murában ősidők óta aranyat mostak, de mivel csak kevés Mura-szakasz helyezkedik el Magyarország területén, a zátonyok nagy része nem, ráadásul a Mura partja csak Muraszemenyénél, Molnárinál és Murakeresztúrnál közelíthető meg normálisan, nem vált divattá a murai aranymosás. Az ásványgyűjtéshez elsősorban a felhagyott, horgászok által még el nem foglalt kavicsbányák partszegélyét, ill. a még működő kavicsbányákat ajánljuk.
Leírás: A Mura-folyón 3 vizisport-kikötő található, amely szgk-val is megközelíthető (Alsószeménye, Molnári, Murakeresztúr), de a zátonyok csak nagyon alacsony vízállásnál, többnyire csak csónakkal közelíthetők meg. A felhagyott kavicsbányák (pl. Muraszemenye, Letenye) ugyanúgy engedély-kötelesek mint a a még művelt bányák. Pontos elhelyezkedésük, megközelítésük a Google Maps-en követhető, a bányatulajdonosok elérhetősége az MBFH nyilvántartásából, ill. a Netről szerezhetők. Ha horgásztavak mentén szeretnénk kutatni, kérjük a horgászegyesület engedélyét. A Mura-menti terület védett, a TVK a BNP-hez tartozik.
Típus: mesterséges feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| aktinolit (amfibolok) | 4 | Zöld, sötétzöld nyúlt oszlopos, tűs, 0,5-5 mm-es kristályok palákban, kimállva is |
| albit (plagioklászok) | 4 | Színtelen, fehér, sárgás-feher 0,5-20 mm-es kristályok, tömegek, kőzetalkotó |
| almandin (gránát csoport) | 5 | Rózsaszín és vörös 0,2-5 mm-es kristályok csillámpalákban, gneiszben, pergmatitokban, kimállva is |
| amfibolok | 7 | Fekete, zöldes-fekete 1-5 mm-es kristályok, kimállva is, amfibolitokban kőzetalkotó (többnyire ferrohornblende) |
| anatáz | 1 | Sötét kék,ritkábban narancssárga, vagy vörös, erősen csillogó 0,1-0,5 kristályok, kimállva is |
| andaluzit | 2 | Rózsaszín-barnás, akár több cm-t is elérő oszlopos kristályok, kimállva igen gyakori, kőzetalkotó mennyiségben is megjelenik |
| annit (biotit sor) | 4 | Ezüstös, bronzszínű, fekete, barna, 1-3 mm-es táblás kristályok csillámpalákban, gneiszben, kőzetalkotó, kimállva is |
| antigorit (szerpentin csoport) | 3 | Szálas, lamellás, filcszerű zöldes-fehér halmazok szerpenitinitben, kőzetalkotó |
| apatit csoport | 1 | 0,5-3 mm-es sárgás oszlopos vagy táblás kristályok pegmatitokban, kimállva is |
| berill | 0 | 0,5-5 mm-es sárgás. színtelen,kék, zöld oszlopos, vagy táblás kristályok, kristálytöredékek |
| biotit sor | 7 | |
| cinnabarit | 0 | Pár mm-es tégla-, ill. málnavörös foltok, pirittel, kvarcitban |
| cirkon | 4 | Színtelen, sárgás, rózsaszín, lila 0,1-1 mm-es oszlopos kristályok a hordalékban |
| cordierit | 1 | Kék, szürkéskék szabálytalan 1-3 mm-es szemcsék a homokban |
| diopszid (piroxének) | 4 | Halványzöld, zöldesfehér 0,5-5 mm-es kristálytöredékek, sötétzöld oszlopos kristályok, elsősorban kimállva |
| dolomit | 1 | Dolomitkavicsok üregeiben, repedéseiben 0,5-2 mm-es színtelen romboéderek |
| epidot | 2 | Sárgás-zöldes erek, foltok kvarcitokban, kimállva 0,5-2 mm-es oszlopos kristályok, NEM gyakori! |
| flogopit (biotit sor) | 0 | Aranyszínű, 1-5 mm-es szabálytalan táblás kristálytöredékek, csillámpalákban kőzetalkotó |
| galenit | 1 | Ólomszürke szemcsés halmazok kvarckavicsokban |
| goethit | 4 | Sárgás-barna vasas kérgek, foltok majdnem minden kőzetben |
| grosszulár (gránát csoport) | 4 | Sárga, narancssárga, 0,5-5 mm-es kristályok, töredékek, granátos szirtekben, mészszilikátokban kőzetzalkotó, kimállva is |
| hematit | 5 | 0,5-5 mm-es acélszürke, vörös reflexes táblák, kimállva is, a kvarcot, vulkáni tufát gyakran vörösre, lilásra festi |
| ilmenit | 2 | Fényes, szürke fémes, 1-3 mm-es lemezek, erek, foltok, kimállva is |
| kalcit | 4 | Fehér erek, foltok, mészkő és márvány üregeiben 1-5 mm-es fehér, sárgás, szürke, színtelen kristályok, kőzetalkotó |
| kianit | 4 | 1-80 mm-es nyúlt oszlopos, vagy szabálytalan kékes-szürke, szürke, fehér vagy színtelen fenokristályok, gyakran andaluzit utáni álalakok, kianitos-turmalinos pegmatitokban, kimállva is |
| klinoklor (klorit csoport) | 4 | Zöldes-szürke, sötét zöld foltok, erek, üregkitöltések kvarcitban, földpátban, zöld palákban, szerpentinitekben kőzetalkotó |
| klinozoisit | 0 | Sárgás, zöldes,színtelen 1-5 mm-es oszlopos kristályok, amfibolitokban |
| klorit csoport | 5 | |
| korund | 3 | Lilás, fekete, 0,5-5 mm-es oszlopos, vagy táblás kristályok amfibolitokban, kimállva is |
| krizotil (szerpentin csoport) | 1 | |
| kvarc | 5 | Színtelen, fehér, szürke, sárgás, vörös erek, foltok, kvarcitokban, pegmatitokban kőzetalkotó, üregekben 0,5 - 3 mm-es kristályok, kimállva igen gyakori |
| kvarc (kalcedon) | 1 | Szürke, kékesszürke, fehér tömegek |
| kvarc (rózsakvarc) | 0 | Halvány rózsaszín, akár dm-es tömegek, szemcsék, ritkán 1-2 mm-es kristályok üregekben |
| laumontit | 0 | 0,1-3 mm-es színtelen, fehér tűk |
| lizardit (szerpentin csoport) | 1 | Zöldes, zöldes-sárgás tömegek, szerpentinitekben |
| magnetit | 4 | Fekete fémes szabálytalan, 0,1-3 mm-es szemcsék a hordalékban |
| malachit | 2 | Kalcitos kavicsban 1-2 mm-es nyomok |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 1 | Rózsaszín, vagy zöldes agyagos bevonatok, üregkitöltések mészkőben |
| muszkovit | 4 | 1-10 mm-es ezüstös, fehér táblás, lemezes kristályok, csillámpalákban, pegmatitokban kőzetalkotó, gyakri a homokkövekben is, kimállva a hordalékban |
| opál | 2 | Sárgás, barnás, fehér szabálytalan, kagylós törésű tömegek, fosszilis fákban is |
| ortoklász | 2 | Fehér, színtelen, rózsaszín 0,5-3 mm-es kristályok, leggyakrabban az adulár változat gneiszben, kimállva is |
| pirit | 3 | 0,5-2 mm-es aranyszínű kristálycsoportok, kimállva is |
| piroxének | 5 | Barna, fekete, 0,5-3 mm-es oszlopos kristályok, hordalékban gyakori |
| rutil | 3 | Meggyvörös, vörösös-barna, 1 mm körüli oszlopos kristályok |
| sillimanit | 2 | Fehér, nyúlt oszlopos, csavart szálos tömegek |
| sziderit | 1 | Barna, 1-2 mm-es romboéderek sziderites ércben |
| sztaurolit | 1 | Sárgás-barnás, gyakran zónás 0,5-3 mm-es oszlopos kristályok, kimállva is |
| termésarany | 4 | 0,1-1 mm-es szabálytalan lemezkék a homokban, kvarckavicsokban, fekete, mállott érccel együtt (arzenopirit lehet) |
| titanit | 2 | Sárga, zöldes-sárga, barnás, rózsaszín 0,5-2 mm-es kristályok csillámpalánan, amfibolitokban, kimállva is |
| tremolit (amfibolok) | 1 | Fehér, krémszínű sugaras halmazok, nyúlt oszlopok, elsősorban szerpentinitben |
| tridimit | 1 | |
| turmalin csoport | 14 | Fekete, barnás, oszlopos vagy szabálytalan 1-100 mm-es kristályok, a pegmatitokban 1 cm-t meghaladó vastagsággal, a gránátok, földpátok és csillámok mellett a leggyakoribb szilikátásvány, kimállva is |
| vivianit | 6 |
© Nagy Mónika 2009-2024
