cim

Kálvária-domb, Budaörs, Pilis és Budai-hegység

Geológia: A budaörsi "Kopárok" előterében fekvő 174 méter magas Kálvária-domb igazi geológiai csemege, mivel a hegyoldalon lévő feltárásokban nemcsak az ott megszokott triász korú dolomitra, hanem többféle vulkáni kőzetre is bukkanunk, a leggyakrabban egy sötét színű, plagioklászoktól fehér pettyes andezitre (korát középső triásznak tartják a legtöbben), ignimbritre és sötét színű, kvarcszemcsés riolittufára (a leginkább eocén korúnak tartják), valamint eocén és talán oligocén korú homokkőre és konglomerátumra. Jellegzetes az ún. "zöld föld", ami kékes-zöldes törmelékben, andezitben, tufákban is megjelenik, ezt Koch A. delessitként (klinoklór vasban dús változata)határozta meg. Egyes feltárásokban megfigyelhető az Odvas-hegy aljára (Vaskapu) jellemző erőteljes hidrotermális vasasodás, de nem találtam olyan kőzeteket, amelyek igazolják a több helyen hangoztatott tényt, hogy a Kálvária-domb gejzírkúp lett volna, egyes irodalmak azonban egy paleovulkán maradványaként említik. A triász dolomit repedéseihez kapcsolódik a kalcit, kaolinit, pirit utáni vasoxid és a kevéske barit.

Leírás: A Kálvária-domb a Kelenföldi pu. őrmezei oldalán lévő busz.végállomásból induló 40, 40B és 88 jelzésű buszokkal a budaörsi Kötő u.-i megállóig, onnan 5 perc gyalog É-i irányba megközelíthető, a feltárások a Kálvária stációi mellett elhaladó földút oldalán láthatók. A Kálvária-domb ugyan nem védett, de mint vallásos műemlék, zarándokhely tartsuk tiszteletben, ne ássuk fel és ne szórjunk köveket az útra, inkább használjunk fényképezőgépet és élvezzük a csodás kilátást a Törökugratóra, Csiki-hegyekre, Odvas-hegyre és Kő-hegyre.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
amfibolok 0 1-3 mm-es fekete fenokristályok andezitben és tufában
augit (piroxének) 0 0,5-2 mm-es fekete, zöldes-fekete fenokristályok andezitben és tufában
barit 3 0,5-3 mm-es sárgás, ill. fehér táblás, leveles kristályok dolomitban és kalcitos erekben
dolomit (dolomit csoport) 2 fél mm körüli fehér, ill. színtelen, vagy hematittól rózsaszínre festett romboéderek dolomit repedéseiben
goethit 2 sárgás-barnás foltok, erek, bevonatok vulkáni és üledékes kőzetekben (homokkő, solomit) egyaránt, vasszulfidok utáni álalakok is
hematit 1 porszerű vörös halmazok, fekete kérgek, elsősorban dolomitban
kalcit 3 fehér, sárgás-fehér erek dolomitban, ritkán 1-3 mm-es színtelen, fehér, rózsaszín kristályok
kaolinit (kaolinit csoport) 1 fehér agyagos tömegek
klinoklor (klorit csoport) 2 halványzöld, élénk zöld földes-kavicsos halmazok, zárványok vulkáni kőzetekben és konglomerátumokban, igen gyakori
kvarc 1 homokkőben, konglomerátumban lekerekített 1-30 mm-es kvarckavicsok, riolitban 0,5-1,5 mm-es fenokristályok
kvarc (kalcedon) 0 homokkőben és konglomerátumban 1-30 mm-es kékes-szürke kavicsok
magnetit (spinell csoport) 0 az andezit járulékos, mm alatti ásványa (andezitet porrá törve mágnessel szeparálható)
plagioklászok 2 vulkáni kőzetek kőzetalkotója, 0,5-3 mm-es fehér, sárgás-fehér fenokristályok

© Nagy Mónika 2009-2017