Geológia: A budaörsi "Kopárok" előterében fekvő 174 méter magas Kálvária-domb igazi geológiai csemege, mivel a hegyoldalon lévő feltárásokban nemcsak az ott megszokott triász korú dolomitra, hanem többféle vulkáni kőzetre is bukkanunk, a leggyakrabban egy sötét színű, plagioklászoktól fehér pettyes andezitre (korát középső triásznak tartják a legtöbben), ignimbritre és sötét színű, kvarcszemcsés riolittufára (a leginkább eocén korúnak tartják), valamint eocén és talán oligocén korú homokkőre és konglomerátumra. Jellegzetes az ún. "zöld föld", ami kékes-zöldes törmelékben, andezitben, tufákban is megjelenik, ezt Koch A. delessitként (klinoklór vasban dús változata)határozta meg. Egyes feltárásokban megfigyelhető az Odvas-hegy aljára (Vaskapu) jellemző erőteljes hidrotermális vasasodás, de nem találtam olyan kőzeteket, amelyek igazolják a több helyen hangoztatott tényt, hogy a Kálvária-domb gejzírkúp lett volna, egyes irodalmak azonban egy paleovulkán maradványaként említik. A triász dolomit repedéseihez kapcsolódik a kalcit, kaolinit, pirit utáni vasoxid és a kevéske barit.
Leírás: A Kálvária-domb a Kelenföldi pu. őrmezei oldalán lévő busz.végállomásból induló 40, 40B és 88 jelzésű buszokkal a budaörsi Kötő u.-i megállóig, onnan 5 perc gyalog É-i irányba megközelíthető, a feltárások a Kálvária stációi mellett elhaladó földút oldalán láthatók. A Kálvária-domb ugyan nem védett, de mint vallásos műemlék, zarándokhely tartsuk tiszteletben, ne ássuk fel és ne szórjunk köveket az útra, inkább használjunk fényképezőgépet és élvezzük a csodás kilátást a Törökugratóra, Csiki-hegyekre, Odvas-hegyre és Kő-hegyre.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| amfibolok | 0 | 1-3 mm-es fekete fenokristályok andezitben és tufában |
| augit (piroxének) | 0 | 0,5-2 mm-es fekete, zöldes-fekete fenokristályok andezitben és tufában |
| barit | 3 | 0,5-3 mm-es sárgás, ill. fehér táblás, leveles kristályok dolomitban és kalcitos erekben |
| dolomit | 4 | fél mm körüli fehér, ill. színtelen, vagy hematittól rózsaszínre festett romboéderek dolomit repedéseiben |
| goethit | 2 | sárgás-barnás foltok, erek, bevonatok vulkáni és üledékes kőzetekben (homokkő, solomit) egyaránt, vasszulfidok utáni álalakok is |
| hematit | 3 | porszerű vörös halmazok, fekete kérgek, elsősorban dolomitban |
| kalcit | 3 | fehér, sárgás-fehér erek dolomitban, ritkán 1-3 mm-es színtelen, fehér, rózsaszín kristályok |
| kaolinit | 0 | fehér agyagos tömegek |
| klinoklor (klorit csoport) | 4 | halványzöld, élénk zöld földes-kavicsos halmazok, zárványok vulkáni kőzetekben és konglomerátumokban, igen gyakori |
| kvarc | 2 | homokkőben, konglomerátumban lekerekített 1-30 mm-es kvarckavicsok, riolitban 0,5-1,5 mm-es fenokristályok |
| kvarc (kalcedon) | 1 | homokkőben és konglomerátumban 1-30 mm-es kékes-szürke kavicsok |
| magnetit | 1 | az andezit járulékos, mm alatti ásványa (andezitet porrá törve mágnessel szeparálható) |
| mangánoxidok | 0 | Fekete foltok, szemcsés halmazok, dendrites képződmények |
| plagioklászok | 1 | vulkáni kőzetek kőzetalkotója, 0,5-3 mm-es fehér, sárgás-fehér fenokristályok |
© Nagy Mónika 2009-2024
