Geológia: A komlói feketeszén-bányászat 1812-ben kezdődött a felszínközeli telepek bányászatával, majd 1892-ben indult a mélyszinti bányászat (Adolf-, Glanzer- és Szerencse-tárna)és 1898-ban mélyítették az első aknát (Anna-akna). A folyamatos kutatások alapján egyre több mélyszinti bánya nyílt, a hozzájuk tartó terjedelmes meddőhányók a Komló-Zobákpuszta-Dávidföld-Sikonda és a Köves-tető közötti területet folglaták el. A szénterület határát D-en a III-as akna és Béta-akna adták meg, DNy-on a Kossuth-bánya, ÉK-en a Zobák-bánya. A kőszéntartalmú rétegek felszínen, ill. harmadkorú üledék alatt nyomozható a fekűvonala. A szénterület Vasastól, ill. a hosszúhetényi területtől szerkezetileg és morfológiailag is elhatárolható a kövestetői antiklinális tengélyével párhuzamos feltolódásával. Ék felé a kőszénösszlet melyebbre bukik a Kisújbányai medence alá. 3 kőszénösszletet határoztak meg, egy alsó tagozatot (I), amely felső triász korú, 60 és 80 méter vastag, egy középső tagozatot(II), melynek vastagsága 90 és 100 méter között mozgott, ez volt a legproduktívabb. A III. felső tagozat, az alsó júrába sorolható kőszéntelep átlagosan 50 méteres vastagságot ért el. A bányászat tehát felső-triász, alsó jura korú flórából képződött fekete szenet termelt le, melyhez különböző fedőrétegekből származó homokkő, agyagkő, aleurolit, peloszderit, helyenként alkálibazalt is kapcsolódott. A legérdekesebb ásványtársulást a pelosziderit (sziderites konkréciók) tartalmazta.
Leírás: A komlói szénbányászat 1997-ig üzemelt. Azóta a hányókat teljesen rekultiválták, de ennek ellenére lehet kisebb-nagyobb ásványokat találni. A gyűjtők számára legismertebb lelőhelyek: a Kossuth-, Béta-, Zobák-, III-as aknák meddőhányói, Dávidföld, Macskamező.
A meddőhányók már alig felsmerhető maradványainak többsége a Komló és Hosszúhetény közötti közútról leágázó régi üzemi utakról érhető el.
Típus:
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| adranosit-(Fe) | 1 | zöldessárga tűkből álló 0,3 milliméteres kristályhalmazok metavoltinnal |
| alunogén | 1 | fehér halmazok, gyöngyházfényű táblás kristályok |
| analcim | 2 | 2-4 mm-es sárgás-barna kristályok, alkali bazaltban, kalcittal együtt, 9mm-es kristály |
| anhidrit | 0 | |
| ankerit | 0 | fehér, sárgás, gyöngyházfényű 1-3 mm-es romboéderek, peloszideritben |
| aragonit | 1 | 1-3 mm-es, víztiszta, vagy fehér tűs kristályok, cseppköves kalciton (aragonit utáni kalcit álalakok is) cm -es kristályok kalcittal huntittal |
| augit (piroxének) | 0 | cm-es kristályok alkálibazaltban, szeladónittól zöldreszíneve |
| barit | 2 | víztiszta, vagy fehér, 2 cm-t is elérő vastagtáblás kristályok, tömegek |
| bassanit | 0 | mm alatti tejfehér oszlopos kristályok |
| berthierin (szerpentin csoport) | 1 | mm alatti halványzöld gömbök, porszerű hintések, peloszideritben (régebben chamositként tartották nyilván) |
| boussingaultit | 1 | milliméter alatti színtelen fehér táblás kristályok tschermigittel |
| butlerit | 0 | |
| clairit | 0 | sárga narancssárga milliméter alatti kristályok kristályhalmazok |
| copiapit (copiapit csoport) | 0 | |
| dickit | 1 | tizedmilliméter alatti színtelen ,fehér kristályokból összeálló halmazok kérgek |
| dolomit | 3 | 1-2 mm-es fehér romboéderek, kérgek, peloszideritben |
| epsomit | 0 | |
| galenit | 1 | szürke mm-körüli szemcsék, kristályok peloszideritben |
| gipsz | 1 | 1-4 mm-es fehér, víztiszta, sárgás léces vagy tűs kristályok, laza fehér kérgek, 1,5-2cm kristályok kristályhalmazok |
| godovikovit | 2 | 0,1mm körüli tűkből álló több centiméteres halmazok ,színtelen, sárga, rózsaszín |
| halotrichit | 3 | milliméter alatti fehér tűkből álló csomók halmazok |
| hexahidrit | 0 | |
| jarosit | 0 | sárga földes halmazok |
| kalcit | 6 | Tömbös, dm-es cm-es előfordulás. |
| kalkopirit | 0 | aranysárga, mm-körüli szemcsék, kristályok peloszideritben |
| kvarc | 14 | 1-20 mm-es víztiszta, szürke,barnás vagy fekete kristályok, néha bipiramisos ("mecseki gyémánt"), elsősorban peloszideritben, de homokkőben, sőt, szénben is |
| kvarc (füstkvarc) | 3 | 5-10mm-es kristályok |
| kvarc (kalcedon) | 0 | kékes centiméteres gömbös kérgek, kvarc alatt fehér-színtelen szalagos sávos kérgek |
| markazit | 3 | 1-3 mm-es ezüstszínű, néha fehér mállástermékekkel bevont kristályok, gömbök, hintések, tűk , 4-6cm kristályokbál álló gömbök |
| mascagnin | 3 | barnás több centiméteres cseppköves ill. tized mm színtelen kristályokban jelenik meg |
| metavoltin | 3 | sárga sárgásbarna hatszöges csillámszerű kristálykák tschermigittel tcshermigitben |
| millerit | 1 | 0,1-0,5mm tűs kristály csoportok kvarcon fenn-nőve |
| mohrit | 0 | |
| pickeringit | 0 | milliméter alatti fehér, enyhén színezett tűk, tűs halmazok |
| pirakmonit | 2 | 0,2 milliméteres színtelen hatszöges prizmák tschermigit üregeiben |
| pirit | 8 | Gömbös halmazok, hintések, mm-es előfordulás. |
| sabieit | 0 | |
| szalmiák | 10 | 1-3 mm-es szürkésfehér kristályok, szemcsék, porszerű halmazok,v. 5-6mm-es kristályok ezekből összeálló halmazok |
| szfalerit | 5 | mm körüli barnás szemcsék, kristályok peloszideritben |
| sziderit | 4 | barna, világos barna, szürke, néha színjátszó, 1-5 mm-es romboéderek, leveles halmazok, erek, kérgek |
| szinchizit-(Ce) | 3 | synchisite-Ce-Nd a Ce 51% Nd 49% Dávidföld és Zobák-akna, rózsaszín 1-2,98mm kristályok |
| terméskén | 10 | élénk sárga, fényes porszerű halmazok, laza kérgek, 1-2 mm-es kristályok, vázkristályok, égő hányórészeken lehetett találni, III-légakna 1-2cm kristályok |
| tschermigit | 2 | III-as légakna Komló tömeges 1-1,5mm-es színtelen kristályok |
© Nagy Mónika 2009-2024
