Szakáll Sándor cikke

TANÁCSOK A LEGGYAKORIBB HAZAI ÁSVÁNYOK OTTHONI MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Az alábbi kis összeállításban a legegyszerűbb fizikai és kémiai tulajdonságok megfigyelésével történő ásványhatározáshoz szeretnék néhány tanácsot adni. Fontos az elején hangsúlyozni, hogy ez nem egy komplett határozó. Csak a hazánkban nagy gyakoriságú ásványokra mutatok be példákat abból a célból, hogy ezekkel az egyszerű módszerekkel ki tudjuk szűrni az esetleges ritkább ásványokat. Ha olyan példányt talál valaki a vizsgálódás során, melynek sajátságai nem illeszkednek ezekhez a nagy gyakoriságú ásványokhoz, akkor érdemes a mintát további vizsgálatra szakembereknek megmutatni, akik sokféle (általában költséges) műszeres technikával rendelkeznek a pontos meghatározáshoz.

Otthoni megfigyelésre ajánlott fizikai és kémiai tulajdonságok: keménység (Mohs-féle karcolási keménység), hasadás, törés, fény, szín, karcolási por színe, vízben és híg sósavban (háztartási sósav megfelelő) történő oldódás, mágnesesség. A legtöbb esetben egy gondolat erejéig kitérek a kristályok vagy aggregátumok tipikus megjelenésére, lévén az is segítheti a határozást. További ismeretek ezekkel és más tulajdonságokkal kapcsolatban számos, az interneten megtalálható ásványhatározóban hozzáférhetők. Ilyen például az androidos okostelefonokra letölthető „Ásványkalauz” szoftver [ Ásványkalauz letöltése ]. De jól használható ásványhatározásra, különösen egy-egy lelőhelyen belül, – a vizuális összehasonlítást alapul véve – maga a Geománia honlap is. Érdemes megemlíteni, hogy ezekkel az egyszerű megfigyelésekkel, főleg a közeli szerkezeti rokonságban lévő ásványfajoknál, melyek nagyon hasonló sajátságokkal rendelkeznek, nem tudunk fajszintű meghatározást elérni, de a rokonságot alkotó ásványcsoport vagy ásványsor szintig eljuthatunk. Ezeket az ásványokat emiatt csoportszinten mutatom be, zárójelben azért megemlítve a hazánkban leggyakoribb fajokat.

FÉMFÉNYŰ ÁSVÁNYOK

PIRIT és MARKAZIT – fakó aranysárga, nem hasad, fémtű nem karcolja, karcolási pora fekete. Környezetében rozsdabarna vagy vörösesbarna mállástermékek lehetnek. A pirit és a markazit biztonsággal csak a kristályok formája alapján különböztethető meg egymástól: a pirit kristályai jobbára kockák, oktaéderek vagy pentagondodekaéderek, míg a markazité prizmás vagy dipiramisos termetűek (utóbbiak dárdafejre emlékeztetnek). Különösen a markazit elég instabil természetű, bomló példányai jellegzetes kénes szagot árasztanak.

KALKOPIRIT – a piritnél/markazitnál teltebb aranysárga, nem hasad, fémtű nehezen karcolja, karcolási pora zöldesfekete. Környezetében zöldes vagy kékes mállástermékek lehetnek. Olykor kék vagy bíbor futtatási színek is megfigyelhetők rajta. Kristályai diszfenoidos (a tetraéderhez nagyon hasonló) termetűek.

GALENIT – ólomszürke, ritkábban matt szürke, kitűnően hasad kocka szerint (kocka alakú hasadási testek nem ritkák), fémtű könnyen karcolja, karcolási pora szürke. Kristályai kockák, oktaéderek vagy ezek kombinációi.

MAGNETIT – fekete, nem hasad, egyenetlen törési felülete enyhén zsírfényű, üveget nehezen karcolja, karcolási pora fekete, mágneses sajátságú (mágnes magához vonzza apró szemcséit). Nagyon hasonló rokonától, a spinelltől mágnesessége alapján elkülöníthető. Kristályai oktaéderes, ritkábban rombdodekaéderes termetűek.

PIROLUZIT – acélszürke, fekete, prizma szerint jól hasad, fémtű nehezen vagy nem karcolja, karcolási pora fekete. Kristályai oszlopos vagy tűs termetűek, gyakran alkotnak sugaras halmazokat. Finomszemcsés halmaza a kezünket feketére színezi.

HEMATIT (csak jól kristályos megjelenésében fémfényű, lásd alább).

NEM FÉMFÉNYŰ ÁSVÁNYOK

FÉMTŰVEL KARCOLHATÓK

KALCIT – színtelen, fehér (vagy színezett, főleg sárgára és barnára), kitűnően hasad romboéder szerint (romboéder alakú hasadási testek gyakoriak), üvegfényű, fémtű könnyen karcolja, híg sósavban pezsgés közben könnyen oldódik. Kristályai legtöbbször romboéderek és szkalenoéderek. Gyakori, hogy a barnás kalcitot szideritnek mondják, azonban sósavban való viselkedés alapján ez kizárható (a sziderit nem oldódik hideg, híg sósavban).

ARAGONIT – színtelen, fehér, prizma szerint jól hasad, üvegfényű, fémtű könnyen karcolja, híg sósavban pezsgés közben könnyen oldódik. A másik kalcium-karbonáttól, a kalcittól legegyszerűbben (ha nem látunk jól fejlett kristályokat) az eltérő hasadásuk alapján különböztethető meg. Kristályai oszlopos vagy tűs termetűek.

DOLOMIT - fehér, világosszürke, kitűnően hasad romboéder szerint (romboéder alakú hasadási testek gyakoriak), üvegfényű, fémtű könnyen karcolja, híg sósavban nem oldódik (pora viszont lassan oldódik). Kristályai romboéderek. A vastartalmú dolomit környezetében gyakran rozsdabarna mállástermékek lehetnek.

SZIDERIT – világosbarna, barna, kitűnően hasad romboéder szerint, üvegfényű, fémtű könnyen karcolja, híg sósavban nem oldódik. Kristályai romboéderek. Környezetében gyakran rozsdabarna mállástermékek figyelhetők meg.

SZFALERIT – barnássárga, barna, sötétbarna, fekete, gyémántfényű (a sötét színűek félig fémes fényűek), több irányban kitűnően hasad, a hasadási lap gyémántfényű, fémtű karcolja, karcolási pora világosbarna, barna. Kristályai többnyire tetraéderek.

GIPSZ – színtelen, fehér (esetenként színezett), kitűnően hasad egy irányban (a hasadási lap gyöngyházfényű), körömmel karcolható, vízben és híg sósavban nem oldódik. Kristályai táblás, oszlopos vagy tűs termetűek.

BIOTIT-SOR (ANNIT, FLOGOPIT) – fekete, barnásfekete, barna, egy irányban tökéletesen hasad (vékony lemezekre könnyen szétszedhető, a hasadási lemezek hajlíthatók, rugalmasak), a hasadási lap gyöngyházfényű. Kristályai álhatszöges táblás, lemezes megjelenésűek. Mállás hatására fekete színét elveszti és barna, sárgásbarna, esetenként aranysárga színűvé változik.

MUSZKOVIT – színtelen, ezüstfehér, egy irányban tökéletesen hasad (vékony lemezekre könnyen szétszedhető, a hasadási lemezek hajlíthatók, rugalmasak), a hasadási lap gyöngyházfényű. Kristályai álhatszöges táblás, lemezes termetűek.

SZMEKTITEK (MONTMORILLONIT, NONTRONIT, SZAPONIT) – fehér, szürkésfehér, zöldesszürke, pisztáciazöld, sötétszürke, fekete, fénytelen, legtöbbször földes megjelenésű, sokszor szappanszerű tapintású, vízben nem oldódik, de áztatás hatására agyagszerű halmazai széteshetnek. Táblás kristályaik szubmikroszkópos méretűek.

KAOLINIT és ILLIT – fehér, fénytelen, legtöbbször földes megjelenésű, vízben nem oldódik. Táblás kristályaik szubmikroszkópos méretűek.

HEMATIT – jól kristályos és gömbös-vesés megjelenésében fekete vagy acélszürke színű, fémtűvel nem karcolható. Gyakoribb tömeges, kéregszerű vagy porszerű megjelenésében vörösbarna, sötétvörös, fémtűvel karcolható, karcolási pora minden esetben sötétvörös (alvadt vérhez hasonló színű). Jól kristályos megjelenésében hasonlít közeli rokonára, az ilmenitre, annak karcolási porszíne viszont sötétbarna. Kristályai jobbára táblás, lemezes, ritkábban romboéderes megjelenésűek.

GOETHIT – tömeges, vaskos vagy porszerű megjelenésében rozsdabarna, barna, míg gömbös-vesés vagy kéregszerű megjelenésében fekete, karcolási pora mindig sárgásbarna, rozsdabarna. Tömeges, vaskos, porszerű megjelenésében fémtűvel könnyebben vagy nehezebb karcolható, ellentétben a gömbös-vesés vaskobak megjelenésű típusával (ami fémtűvel nem karcolható). A másik, de ritkább vas-oxid-hidroxid, a lepidokrokit a goethittől leginkább a karcolási por színe alapján különböztethető meg, ugyanis a lepidokrokit karcolási pora narancssárga.

BARIT – fehér, üvegfényű, több irányban jól hasad, gyakoriak a hasáb alakú hasadási alakok, fémtűvel karcolható, az üveget nem karcolja. Kristályai legtöbbször táblásak, ritkábban oszloposak. Nagy fajsúlya miatt nehéz ásvány.

TODOROKIT – fekete, fénytelen (ritkábban gyengén fémfényű), nem hasad, fémtűvel karcolható, karcolási pora fekete, vaskos, tömeges, földes, kéregszerű vagy dendrites megjelenésű (ritkán alkot jól fejlett kristályokat).

JAROSIT – sárga, karcolási pora sárga, fénytelen, legtöbbször porszerű megjelenésű, vízben nem oldódik. Apró kristályai leginkább romboéderek és üvegfényűek. Pirit vagy markazit mállási környezetében gyakran megfigyelhető, a hasonló goethittől sárga színével lehet megkülönböztetni.

COPIAPIT – sárga, karcolási pora sárga, leginkább finomszemcsés megjelenésű vagy porszerű, vízben oldódik, bágyadt üvegfényű vagy fénytelen. Kicsiny kristályai táblás megjelenésűek. Pirit vagy markazit mállási környezetében gyakran megfigyelhető.

ROZENIT – fehér, karcolási pora fehér, finomszemcsés, girbegurba szálas, vagy lisztszerű halmazokat alkot, vízben oldódik, selyemfényű vagy fénytelen. Pirit vagy markazit mállási környezetében gyakran megfigyelhető.

FÉMTŰVEL NEM KARCOLHATÓK

KVARC – fehér, színtelen (vagy színezett), üvegfényű, nem hasad, egyenetlen törési felülete zsírfényű, az üveget karcolja, bármilyen színű is, a karcolási pora mindig fehér. Kristályai legtöbbször zömök vagy nyúlt oszlopos és tűs termetűek, de esetenként dipiramisos megjelenésű is lehet. Gyakori kriptokristályos változatai (kalcedonok, jáspisok) nem fordulnak elő jól fejlett kristályokként. Utóbbiakat az opáltól nagyobb keménységük és erősebb fényük révén lehet megkülönböztetni.

FÖLDPÁTOK (ALBIT, ANORTIT, ORTOKLÁSZ, SZANIDIN) – fehér (vagy színezett), üvegfényű, két irányban jól hasad, gyakoriak a hasáb alakú hasadási testek, az üveget nem karcolja, bármilyen színű is, karcolási pora mindig fehér. Kristályai táblásak vagy oszloposak. A földpátok fajszintű megkülönböztetése kémiai elemzéssel és szerkezetvizsgálattal lehetséges.

AMFIBOLOK (MAGNEZIOHORNBLENDE, PARGASIT, TREMOLIT, AKTINOLIT) – fehér, szürke, sötétzöld, sötétbarna, fekete, üvegfényű vagy bágyadt üvegfényű (szarufényű), prizma szerint jól hasad, a két hasadási irány közötti szög 124° (a piroxénekhez képest jelentős eltérést mutat), karcolási pora világosszürke, zöldesszürke. Kristályai oszlopos, nyúlt oszlopos vagy tűs termetűek. Mállás során gyakran zöldes, finomszálas vagy földes mállástermékek szegélyezik. Az amfibolok fajszintű megkülönböztetése csak kémiai elemzéssel lehetséges.

PIROXÉNEK (AUGIT, DIOPSZID) – fehér, zöld, sötétzöld, fekete, üvegfényű vagy bágyadt üvegfényű, prizma szerint jól hasad, a két hasadási irány közötti szög közel derékszög. Karcolási pora világosszürke, zöldesszürke. Kristályai oszlopos termetűek. Mállása során gyakran zöldes, finomszálas vagy földes mállástermékek szegélyezik. A piroxének fajszintű megkülönböztetése csak kémiai elemzéssel lehetséges.

GRÁNÁTOK (ALMANDIN, ANDRADIT, GROSSZULÁR) – sárga, zöld, vörösbarna, barna, üvegfényű, nem hasad, törése egyenetlen, a törési felület zsírfényű, az üveget karcolja. Kristályai rombdodekaéderek vagy deltoidikozitetraéderek. A gránátok fajszintű megkülönböztetése kémiai elemzéssel lehetséges, bár színük és befogadó kőzetük is adhat némi támpontot

TURMALINOK (SÖRL, DRÁVIT) – színtelen, sárga, barna, szürke, fekete (sok más színben is megjelenhetnek), üvegfényű, rosszul hasad, a hasadási felület egyenetlen és zsírfényű, az üveget karcolja. Kristályai oszlopos vagy nyúlt oszlopos, esetenként tűs termetűek, az oszlopok hosszirányban sűrűn rostozottak. Keresztmetszetük rendszerint háromszöges, ditrigonális vagy hatszöges. A turmalinok fajszintű megkülönböztetése kémiai elemzéssel lehetséges.

OPÁL – fehér, színtelen (vagy színezett, nemes változata színjátszó), bágyadt üvegfényű vagy viaszfényű, nem hasad, törési felülete sima vagy kagylós, az üveget nem vagy nehezen karcolja. Nem fordul elő jó kristályok formájában, tömeges, vaskos, cseppköves vagy gömbös-vesés megjelenésű.

ROMANÈCHIT és KRIPTOMELÁN – fekete, fénytelen, nem hasad, törési felülete sima vagy enyhén kagylós, az üveget nem karcolja, porszerű vagy porózus megjelenésében viszont fémtűvel karcolható, karcolási pora fekete. A romanèchit és kriptomelán csak kémiai elemzéssel különböztethető meg egymástól. Kicsiny kristályaik oszlopos vagy tűs termetűek. jobbára bekérgezéseket vagy dendrites aggregátumokat alkot.