Geológia: Sümegprágától délre, a Sarvaly-hegy és a Tátika közötti mintegy 6 km hosszú bazaltgerinc a Prága-hegy, ennek legmagasabb pontja a Karikás-tető, tövében a bazaltbányával. A hegy tulajdonképpen egy bazalt-telérrendszer, a láva 3-3,8 millió évvel ezelőtt nedves tavi-folyóvízi üledékek közé nyomult be. A bánya több, a telérek által közbezárt kőzettestet is feltár, ezek peremén a bazaltban néha gazdag ásványtársulások alakultak ki, de találhatunk mélyebbről származó meszes-dolomitos zárványokat is.
Leírás: Bazsitól Sümegprága irányába indulva, jobbra egy jó minőségű üzemi dózerút ágazik ki, azon egyenesen a bánya bejáratáig lehet menni. (üzemidőben nagy teherforgalomra számítsunk) A bányába előzetes engedély alapján lehet bejutni, de ha műszak van, akkor csak a bányán belüli meddőhányón engednek gyűjteni. Védősisak kötelező. A bányabejárat mellett is van egy meddő, ott munkaszüneti napokon engedély nélkül is lehet keresgélni.
Típus: működő kőfejtő
Ásványlista:
Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
---|---|---|
albit (plagioklászok) | 1 | kőzetalkotó színtelen, fehér kristályok |
analcim | 1 | Halványzöld 1-3 mm-es szabályos kristályok, leggyakrabban phillipszittel együtt jelenik meg. |
apatit csoport | 1 | Kalcitos üregekben ritkán tized mm-es kristályok. |
apofillit-(KF) | 1 | zíntelen, tized mm-es kocka alakú kristályok. |
aragonit | 25 | Színtelen tűs-sugaras csoportok, kévék, a tűk mérete elérheti az 5 cm-t is. Időnként halvány rózsaszín példányok is előkerülnek. Ritkán vastag léces, álhatszöges, vagy csillag keresztmetszetű ikrek, több cm hosszú, és cm-nél vaskosabb oszlopos kristályok is előfordultak. |
augit (piroxének) | 0 | Bazaltban benn-nőtt tized mm-es kristályok. |
biotit sor | 0 | Feketés, barnás, hatszöges tized mm-es táblák bazalt hólyagüregében, a szürke, tavi / folyóvízi üledékben mm alatti kristályok, zömében töredékek. |
forsterit | 2 | Bazaltban benn-nőtt tized mm-es kristályok. |
gipsz | 1 | Bazaltüreget kitöltő, víztiszta kifejlődés. |
goethit | 4 | Sárga, világosbarna foltok, kalcit, illetve pirit utáni állalakok. |
gonnardit | 2 | Fehér, finom szálas sugaras halmazok, az átmérőjűk elérheti a 9 mm-t. |
kabazit-Ca | 1 | Színtelen 0,2-0,5 mm-es romboéderes kristályok. |
kabazit-Mg | 2 | Színtelen 0,2-0,5 mm-es romboéderes kristályok. A kabazit-Ca ásványfajtól csak műszeres vizsgálattal különíthető el. Bazsi az ásvány típuslelőhelye! |
kalcit | 10 | Fehér, ritkábban sárga 2-3 mm-es romboéderek, vagy azokból fölépülő félgömbös alakzatok. |
krizotil (szerpentin csoport) | 1 | Szerpentines kőzetzárványok ritka elegyrésze. |
kvarc | 0 | Színtelen, fehér tized mm-es alaktalan kristályok bazalt hólyagüregében |
lizardit (szerpentin csoport) | 1 | Szerpentines kőzetzárványok uralkodó komponense |
magnetit | 0 | A mészköves, dolomitos részek kőzeteinek üregeiben, hasadékaiban, bazaltban benn-nőve tized mm-es kristályok. |
mangánoxidok | 0 | A mészköves, dolomitos részek kőzeteinek hasadékaiban. |
muszkovit | 0 | A szürke, tavi / folyóvízi üledékben mm alatti kristályok, töredékek. |
nátrolit | 8 | 1 cm-t is elérő tűs-sugaras gömbök. |
okenit | 0 | |
phillipsit-Ca | 11 | Színtelen, átlátszó áltetragonális prizmás kristályok, négyes ikrek, sugaras csoportok. |
pirit | 3 | 1-5 mm átmérőjű fenn-nőtt kristályok, kristálycsoportok a hólyagüregek falán. |
ranciéit | 0 | A homokkövek üregeiben, hasadékaiban. Gyakran kalcittal társulva. |
szaponit (szmektit csoport) | 6 | Zöld, szürke, kékes bársonyos felületű bevonatok a hólyagüregek falán, gyakran szőlőfürt- vagy féregszerű képleteket alkot. |
szmektit csoport | 6 | Bazalt üregeiben színes agyagszerű bevonatok, foltok, hintések |
thomsonit-Ca | 4 | Színtelen, max. 4 mm-es gömbös halmazok phillipsziten. |
tobermorit | 0 | Színtelen, vékonytáblás, a végükön finoman rostos kristályokból álló sugaras halmazok. Mészkőzárványok külső kontaktusán. |
© Nagy Mónika 2009-2024