Geológia: Gyöngyösoroszi-Károlytáró környéken a miocén korú andezitben, andezittufában és pszeudoagglomerátumban futó cink- és ólomércesedést mutató hidrotermásan képződött kvarc- és kalcittelérek közül a Károly-, Péter-Pál-, Aranybérc-, Arany-Péter- és 1600-os telér egy összefüggő rendszert képeznek, melyet több táróval, aknával megkutattak és nagyjából le is termeltek. Mivel ásványtartalmuk hasonló, egyben tárgyaljuk. Az ércesedésre már 1765-ben figyeltek fel, a bányászat azonban csak 1850 körül kezdődött. Második virágkorát a múlt század 30-as éveiben élte, aztán a 2.világháborút és a bányászat államosítását követően 1949-től a bányát az 1980-as években való bezárásig folyamatosan bővítették, mélyítették. A bányászat és az érckutatás folyamán képződött meddőhányók rekultivációja már folyamatban van, a lelőhelyeket sorra felszámolják, így majd a kevés felszíni kibúvásokon kívül sok gyűjtenivaló nem fog maradni. A Károly-táró, Új-Károly-táró, Péter-Pál-akna hányóit már felszámolták.
Az ásványfotókhoz - a terület nagysága miatt - ajánlatos megadni a pontos lelőhelyet (ha ismert).
Leírás: Az összes még meglévő hányó a Károlytáró lakótelep végén lévő alsó, ill. felső hurokból , a patak mentén felgyalogolva közelíthető meg. A hányók jellegzetes sárgás-fehér színüktől könnyen felismerhetők, az elhagyott, még le nem zárt bányajáratokba való behatolást ne kíséreljük meg, életveszélyes. Sajnos eddig csak egyetlen régi tárót állítottak helyre, a leművelését követően lőszer-raktárként használt József-tárót, ami magántulajdonban van.
A Károlytáró szélső házai mögötti, a patak által folyamatosan mozgásban tartott kis meddőhányó 2017 nyarán még mindig jó lelőhely, de főként "nagyítós" gyűjtők számára.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| antimonit | 11 | szürke, 1-10 mm-es tűs-sugaras halmazok |
| apatit csoport | 0 | mm alatti fehér oszlopos kristályok |
| aragonit | 0 | 2-10 mm-es tűkből álló halmazok, ametisztre fenn-nőve |
| arzenopirit | 2 | fémes, szürke, mm körüli kristályok |
| barit | 6 | színtelen, fehér, 6 cm-t is elérő vastag táblás, ritkán prizmás kristályok |
| bizmutin | 6 | fémes,szürke-fekete,mm-es tűs,oszlopos kristályok |
| bournonit | 2 | mm alatti ikerlemezes kristályok szfaleriten, a galenitot szorítja ki |
| cerusszit | 1 | színtelen erek, bevonatok, ritkán mm körüli kristályok, galeniten |
| cinnabarit | 8 | mm körüli élénkvörös kristályok, erek, foltok |
| cosalit | 0 | szürke-fekete, mm-es tűs kristályok |
| covellin | 2 | kék bevonatok kalkopiriten |
| cölesztin | 2 | halvány kék, 1-5 mm-es kristályok, leveles halmazok |
| devillin | 0 | mm körüli égszínkék, kékes-zöldes leveles kristályhalmazok gipsszel, Péter-Pál-akna, József-táró hányóján fordult elő |
| dolomit | 1 | Gyöngyházfényű, sárgás-fehér , 1-3 mm-es romboéderek, ezekből összeálló gömbök |
| drávit (turmalin csoport) | 0 | A Péter-Pál-telér Bi-Te-ércesedést kísérő mm alatti fehér tűkből álló halmazok |
| epidot | 2 | Kvarcon fenn-nőtt 2-3 mm-es zöld oszlopos kristályok |
| fluorit | 5 | 1-5 mm-es halvány lila, sötétlila, színtelen, zöldes kristályok, fészkek, erek |
| galenit | 5 | ólomszürke, fémes fészkek, erek, 1-20 mm-es kristályok |
| gipsz | 4 | 1-5 mm-es víztiszta, vagy szürkés tűs-léces kristályok, kristályhalmazok |
| goethit | 1 | barna földes halmazok, kérgek, foltok, pirit utáni álalakok |
| halloysit | 0 | Fehér földes tömegek |
| hematit | 1 | vörös porszerű halmazok, foltok |
| hidrocinkit | 1 | Kékes-szürke porszerű bevonatok szfaleriten |
| inezit | 0 | fehér-rózsaszín, 2-8 mm-es sugaras halmazok |
| jarosit | 0 | sárga bevonatok |
| kabazit-Ca | 0 | 1-4 mm-es színtelen kocka alakú kristályok |
| kalcit | 9 | igen változatos termetű és méretű színtelen, fehér, halványbarna és sötétszürke, 1-50 mm-es kristályok, pátos és szalagos tömegek |
| kalkopirit | 5 | aranysárga szemcsék, 3-40 mm-es, többnyire görbült lapú kristályok, kristályhalmazok |
| kawazulit | 0 | a tetradimithez hasonló lemezes ásvány, csak a Péter-Pál akna meddőjéről került elő. Ritka, akár 5mm-es hasadási lapok. |
| klinoklor (klorit csoport) | 1 | szürkés-zöldes pikkelyes bevonatok, gömbös halmazok |
| kvarc | 31 | fehér, szürke vagy sárga vaskos tömegek (telérkvarc), szintelen, fehér, sárga, vörös 1-80 mm-es zömök, vagy nyúlt oszlopos kristályok |
| kvarc (achát) | 2 | kalcedon szalagos kiválása hidrokvarcitban, néha kalcedon, ill. kvarckristályok bélelik ki |
| kvarc (ametiszt) | 13 | halvány- ill. sötét-lila 1-50 mm-es kristályok, fészkek, szalagos kiválások |
| kvarc (hegyikristály) | 5 | 1-50 mm-es (néha nagyobb) színtelen kristályok |
| kvarc (kalcedon) | 2 | fehér, sárga, kékes-szürke kérgek, fészkek, vaskos tömegek |
| laumontit | 0 | 1-30 mm-es nyúlt oszlopos, fehér kristályok |
| malachit | 0 | zöld foltok, erek, bevonatok kalkopiriten |
| mangánoxidok | 1 | fekete foltok, erek, a kalcitot sötétszürkére festi |
| markazit | 7 | ezüstös, vagy szürke kérgek, hintések, 1-5 mm-es kristályok, tűk |
| melanterit | 2 | üvegfényű zöld kérgek, foltok, cseppköves halmazok |
| metasztibnit | 1 | Piros/vörös porszerű bevonatok, kérgek antimoniton - ritka |
| molibdenit | 1 | szürke fémesen csillogó mm-es lemezek |
| munakatait | 1 | Apró, tized mm-es kékes foltok, pamacsok malachitos kérgen. Nagyon ritka. |
| opál | 2 | Fehér, mangán- vagy goethitdendrites vaskos, fényes, kagylós törésű tömegek |
| ortoklász (adulár) | 2 | milliméteres és milliméter alatti színtelen és tej fehér kristályok kristályhalmazok |
| pirit | 3 | aranysárga 1-5 mm-es kristályok, hintések, erek |
| plumbogummit | 0 | A Péter-Pál tárók anyagából ismert. Gömbös-vesés bevonatot képez a malachit által zöldre színezve. Ritka! |
| rodokrozit | 1 | mm körüli rózsaszín romboéderek, szemcsés halmazok, ritka |
| semseyit | 3 | 1-2 mm-es legyező alakú, világos szürke, fémfényű kristálycsoportok |
| smithsonit | 0 | fehér, szürkés bevonatok szfaleriten |
| stevensit (szmektit csoport) | 0 | |
| szanidin | 0 | fehér, szürke , 1-3 mm-es fenokristályok |
| szaponit (szmektit csoport) | 0 | sárga, fehér, szürke, barna, zöldes bevonatú üregkitöltések |
| szfalerit | 16 | 2 generációja ismert: (1) idősebb szfalerit I - magasabb Fe-tartaslmú, sötétbarna-feketés repedezett felületű kristályok,szalagok, fészkek (2) fiatalabb szfalerit II - sárgás-barna 1-30 mm-es kristályok, fészkek, erek, szalagos kiválások kalcedonnal, wurtzittal |
| sziderit | 1 | 1-2mm-es, szürkés-barnás gömbök, antimoniton |
| sztibikonit | 1 | Antimonit utáni álalakok, bevonatok antimoniton |
| talk | 5 | fehér-rózsaszín, 2-8 mm-es sugaras halmazok, az egykori inezitek újravizsgálás után mind talk-stevensit összenövésnek bizonyultak. |
| tellurobizmutit | 3 | |
| terméskén | 5 | élénk sárga szegélyek, szfaleriten |
| tetradimit | 1 | fekete,sötétszürke mm alatti lemezekből álló gömbök |
| tetraedrit (tennantit csoport) | 0 | szürke mm-körüli tetraéderek |
| wurtzit | 13 | sárgás-barnás, 1-50 mm-es sugaras aggregátumok,erek, szfalerittel |
© Nagy Mónika 2009-2025
